Terrorizmus, oroszok és humanitárius válság várja Csádban az első önálló külföldi küldetésére készülő honvédséget
A Magyar Honvédség csádi missziójának kezdete előtt átrendeződtek a Száhel-övezet hatalmi viszonyai. Ha nyersanyagokat nem is feltétlenül, de biztonsági fenyegetéseket bőven fog találni a magyar kormány a világ egyik legtörékenyebb és hatodik legszegényebb államában.
Olaj, urán és más kiemelten fontos nyersanyagok megszerzésével is magyarázta a magyar miniszterelnök fia, Orbán Gáspár a Csádba induló katonai misszió jelentőségét – írta a minap a Vsquare oknyomozó portál. A hivatalosan tavaly ősszel bejelentett csádi missziót a kezdetektől bőségesen érték nyilvános kritikák, ahogy a hírek szerint belső körökben is vetett fel kérdéseket. Az viszont csak az idei év elején derült ki, hogy a szervezésben a kormányfő századosi rendfokozatban szolgáló fia is kiemelt szerepet játszik. Csádi látogatásairól a Direkt36 közölt videókat és képeket, ám ezt megelőzően Szalay-Bobrovniczky Kristóf egy interjúban ejtette el, hogy Orbán Gáspár a miniszteri kabinetbe került, ahol összekötőként készíti elő a küldetést.
Az állomány váltási időszakának kivételével legfeljebb 200 magyar katonával futó csádi szerepvállalás kezdetét eredetileg idén tavaszra tervezték, ám még nem indult meg a főerők kitelepítése. Több előre nem látott gátló tényező is közbejött. A kormány meg akarta várni a csádi elnökválasztást, majd a magyar önkormányzati és európai parlamenti voksolás foglalta le a politikát, ám a misszió meghirdetése óta eltelt hónapokban jócskán megváltozott a Száhel-övezet geostratégiai helyzete. Az összkormányzati erőfeszítést követő művelet fő célkitűzései és feladatai az indoklás szerint a terrorizmus elleni fellépés a helyi szövetségesekkel együttműködve, csádi kormányerők kiképzése és harctéri mentorálása, diplomáciai kapcsolatok élénkítése és kutatás-fejlesztés, különösen az agrárszektorban és vízügyi területen.
Az átfogó megközelítés a terrorizmus és migráció visszaszorítása mellett a vészesen súlyosbodó humanitárius válságot is enyhítené. A helyi magyar gazdasági érdekek védelme gyakran hangsúlyozott, ám idáig magyarázat nélkül maradt indoklása volt a kontingens felállításának. Nem tudni jelentős magyar beruházásról az országban, ahogy a kereskedelmi kapcsolatok sem túl élénkek, magyar követség sincs Csádban, a feladatokat Kairóból látják el. Az OECD adatai szerint a magyar export értékének csupán 0,17 százaléka megy Csádba (túlnyomó részben használt ruha), és az ottani nyersanyagok importja sem olvasható ki a statisztikákból.