Terrorizmus, oroszok és humanitárius válság várja Csádban az első önálló külföldi küldetésére készülő honvédséget

A Magyar Honvédség csádi missziójának kezdete előtt átrendeződtek a Száhel-övezet hatalmi viszonyai. Ha nyersanyagokat nem is feltétlenül, de biztonsági fenyegetéseket bőven fog találni a magyar kormány a világ egyik legtörékenyebb és hatodik legszegényebb államában.

Terrorizmus, oroszok és humanitárius válság várja Csádban az első önálló külföldi küldetésére készülő honvédséget

Olaj, urán és más kiemelten fontos nyersanyagok megszerzésével is magyarázta a magyar miniszterelnök fia, Orbán Gáspár a Csádba induló katonai misszió jelentőségét – írta a minap a Vsquare oknyomozó portál. A hivatalosan tavaly ősszel bejelentett csádi missziót a kezdetektől bőségesen érték nyilvános kritikák, ahogy a hírek szerint belső körökben is vetett fel kérdéseket. Az viszont csak az idei év elején derült ki, hogy a szervezésben a kormányfő századosi rendfokozatban szolgáló fia is kiemelt szerepet játszik. Csádi látogatásairól a Direkt36 közölt videókat és képeket, ám ezt megelőzően Szalay-Bobrovniczky Kristóf egy interjúban ejtette el, hogy Orbán Gáspár a miniszteri kabinetbe került, ahol összekötőként készíti elő a küldetést.

Az állomány váltási időszakának kivételével legfeljebb 200 magyar katonával futó csádi szerepvállalás kezdetét eredetileg idén tavaszra tervezték, ám még nem indult meg a főerők kitelepítése. Több előre nem látott gátló tényező is közbejött. A kormány meg akarta várni a csádi elnökválasztást, majd a magyar önkormányzati és európai parlamenti voksolás foglalta le a politikát, ám a misszió meghirdetése óta eltelt hónapokban jócskán megváltozott a Száhel-övezet geostratégiai helyzete. Az összkormányzati erőfeszítést követő művelet fő célkitűzései és feladatai az indoklás szerint a terrorizmus elleni fellépés a helyi szövetségesekkel együttműködve, csádi kormányerők kiképzése és harctéri mentorálása, diplomáciai kapcsolatok élénkítése és kutatás-fejlesztés, különösen az agrárszektorban és vízügyi területen.

Az átfogó megközelítés a terrorizmus és migráció visszaszorítása mellett a vészesen súlyosbodó humanitárius válságot is enyhítené. A helyi magyar gazdasági érdekek védelme gyakran hangsúlyozott, ám idáig magyarázat nélkül maradt indoklása volt a kontingens felállításának. Nem tudni jelentős magyar beruházásról az országban, ahogy a kereskedelmi kapcsolatok sem túl élénkek, magyar követség sincs Csádban, a feladatokat Kairóból látják el. Az OECD adatai szerint a magyar export értékének csupán 0,17 százaléka megy Csádba (túlnyomó részben használt ruha), és az ottani nyersanyagok importja sem olvasható ki a statisztikákból.