Komoly egészségi problémát jelent a kóros elhízás mellett megjelenő kettes típusú cukorbetegség, az úgynevezett bariátriai műtétnek köszönhetően azonban – megfelelő utógondozás mellett – az operáció után elért testsúly és vércukorszint öt éven túl is tartható – mondta Szijártó Attila, a Semmelweis Egyetem, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika igazgatója a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság hétfői konferenciáján.
A bariátriai műtéteknek két típusuk van: az egyik esetben a gyomor egy részét távolítják el, a másikban pedig a felszívódást próbálják befolyásolni. Mindkettőnek az a célja, hogy a kóros elhízásban szenvedő páciens testsúlya csökkenjen. A túlsúly műtéti kezelése drasztikus megoldás, de hosszú távon is tartható eredményeket hoz. Magyarországon azonban jelenleg csak magánellátásban érhetők el ezek a beavatkozások, amin Szijártó szerint változtatni kell.
A szakember azt mondja, komoly problémát jelent, hogy vannak olyan betegek, akiknél később szövődmények lépnek fel, de ezek kezelése már az állami ellátásra marad, ebből a szempontból sincs átjárás a magán és az állami egészségügyi ellátók között.
„A hasznot privatizáltuk, a kockázatot államosítottuk”
– summázza a helyzetet, hozzátéve, hogy emiatt tisztázatlan betegutak jönnek létre. Akadnak például, akik külföldön csináltatnak ilyen műtétet. „Nincsenek adatok, nem tudjuk, hogy pontosan hány beteg esett már át ilyen műtéten” – magyarázta.
Szijártó úgy véli, hogy állami bariátriai intézményeket kellene létrehozni, ám ehhez meg kell teremteni a jogi és szakmai feltételeket, különös tekintette az utógondozásra. A Semmelweis Egyetem már megtette az első lépést, kérelmet adott be a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek (NEAK) ilyen típusú műtétek finanszírozása érdekében.
A konferencián részt vett a NEAK Speciális Finanszírozási Főosztályának vezetője, Gerendy Péter is, aki hiánypótló finanszírozási tételnek tartja a bariátriai műtéteket, ám szerinte az állami ellátásban csak az olyan betegeket kellene fogadni, akiknek a szakmai irányelvek szerint szükségük van a műtétre. Jelenleg a magánellátásban ez nem minden esetben van így.
„Mi mindent megteszünk, mert látjuk, hogy helye van ennek a rendszerben, de ez nem a mi döntésünk, jó lett volna, ha valaki itt van a Belügyminisztériumtól is” – válaszolta Gerendy arra a kérdésre, hogy mikorra várható a NEAK elbírálása az állami finanszírozásról. Ami pedig a belügyes kollégára vonatkozó felvetését illeti, a konferencia szervezői terveztek onnan is hívni valakit a bariátriai műtétekről szóló kerekasztal-beszélgetésre, de végül nem jött el senki.
Pettkó Judit, a Túlsúllyal Élők Társasága Egyesületének képviseletében üdvözölte a Semmelweis Egyetem törekvéseit. „Jó lenne, ha az, aki szakmai szempontok alapján rászorul erre a műtétre, minél előbb hozzá tudna jutni az állami egészségügyben. Ne kelljen Törökországba vagy magyarországi magánellátásba menni ezért. Nagyon nagy előrelépés lenne ez az érintetteknek” – mondta.
Kis János diabetológus pedig hozzátette: ha a kettes típusú cukorbetegség korai szakaszában történik meg a bariátriai műtét, akkor jó eséllyel meg lehet gyógyulni a diabéteszből.
Egészség 2024
A HVG-ben kiemelten fontosnak tartjuk az egészséges életmódot, a betegségek megelőzését. Ezért tenni is akarunk, így a szerkesztőségünk a korábbinál részletesebben foglalkozik a témával, legyen szó életmódról, munkahelyi egészségprogramokról, az innováció szerepéről a gyógyításban, illetve kiemelten az egészségügyi szolgáltatói szektorról.
Keresse cikkeinket a hvg.hu és a hvg360 kínálatában. November közepén print melléklettel jelentkezünk, készülünk a
HVG Health Excellence 2024 rendezvényre és a betegközpontúságot díjazó
HVG&Betegbarát pályázatra.
Kövesd a
#egészség 2024 címkét!
Arról, hogy az állami egészségügyi rendszerben hogyan lehet lefogyni, itt olvashat bővebben:
Magyarországon hosszú évek óta a normál testsúlyúak vannak kisebbségben, de az egészségügy egyelőre nem készült fel a súlyproblémákkal küzdők növekvő számára. Pedig ha a trend nem változik, becslések szerint világszerte akár a GDP 3%-át kell majd a kezelésükre fordítani. Kivételek persze mindig akadnak, a Szent Imre Kórház „lipidrészlegén” 1984 óta tb-alapon már 50 ezer fekvőbeteget kezeltek. Bedros J. Róbert főigazgató arról is beszélt, nekik hogyan tudnak segíteni, hány kalória ideális a fogyáshoz, mikor alkalmaznak gyógyszereket, és miért egyre több a túlsúlyos magyar.