Hogyan fogyjunk az állami egészségügyben?

Rettenetes az a rombolás, amit a női testben a fogyókúrák végeznek. Sok fiatal anya fizet rá a fogyókúrára. De sok család boldogságát és békéjét dúlja fel a sok kihűlő tűzhely, gyermektelen házasság, mert az elcsigázott testű fiatal asszonyok képtelenek magzataikat kihordani, megszülni, felnevelni. A modern nő fogyókúrától eltúlzott szervezete felett nincs isten áldása. A modern nő kígyóvékony teste, fizikai erőkifejtésre képtelen, ideges, izmai, csontjai, nem tudnak megfelelni a női élet hivatásnak. Emiatt bomlik fel a legtöbb házasság – és ez mérgezi meg a legtöbb fiatal pár életét, békéjét, teszi tehetetlenné az együttélést.

Több mint 90 év telt el, mióta Kuncz Andor nőgyógyász főorvos a fenti mondatokat nyilatkozta a Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap 1934. novemberi számában. Nem ő volt az egyetlen, aki hadjáratot indított a fogyókúra ellen, mely éppen ebben az évben okozta Szabó Lujza 30 éves operaénekesnő halálát.

A Vasárnapi Könyv szerzője például szintén 1934-ben arra figyelmeztetett: „a tudománynak egyéb feladatai vannak, mint azon elmélkedni, hogy egyik-másik divathölgy, vagy tetszeni vágyó, de már pohosodó férfi miképpen adhatna le önsúlyából néhány kilót”.

Arra ugyanakkor minden cikk kitért: ha valakinek a súlyfelesleg már az egészségét veszélyezteti, indokolt lehet a fogyókúra, de csak és kizárólag orvosi felügyelettel.

Bedros J. Róbert, a Szent Imre kórház főigazgatója

MTI / Koszticsák Szilárd

Kilencven év elteltével nemcsak a fogyókúrához és a testképhez való hozzáállásunk, hanem az ehhez szükséges módszereink is gyökeresen megváltoztak. Mindemellett jelentősen nőtt az átlagsúly is: míg a harmincas években jóval kevesebb elhízott élt, addig mára már azt sem túlzás állítani, hogy a magyar kifejezetten elhízott nemzet.

A jelenlegi adatok szerint az elhízottak és a túlsúlyosak együttes aránya a magyar felnőtt lakosság körében 68%.

Ez tehát azt is jelenti, hogy ma Magyarországon a normál súlyúak vannak kisebbségben – mondta a hvg360-nak Bedros J. Róbert, a Dél-budai Centrumkórház – Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgatója, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Obezitológiai Tanszék vezetője.

Változott a súlypont

A probléma persze nemcsak Magyarországra, hanem az egész világra igaz, becslések szerint 2035-ra már mintegy négymilliárd felnőtt lesz túlsúlyos vagy elhízott.  Ez a szám egyébként 2020-ban „még csak” 2,6 milliárd volt. Ha ezen belül csak az elhízottakat nézzük, számuk a következő 10 évben – a legoptimistább becslések szerint is – duplázódni fog, és eléri majd a 2 milliárd főt.

Ennek nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági kihatásai is lesznek, becslések szerint a GDP 3%-át kell majd a túlsúly kezelésére fordítani világszerte.