2024. november. 09. 06:37 Itthon

A vallásturizmus után az Orbán-kormány most 24 milliárdból a horgászturizmust pörgetné fel

Az egymillió horgász országa megérdemel egy 2030-ig szóló, ambiciózus jövőképet, így született meg a 190 oldalas Nemzeti Horgászturisztikai Stratégia, amellyel az Orbán-kormány a vallásturizmus után újabb területre önt pénzt. Közben drogellenes vagy éppen autizmus-stratégiánk nincs.

Vadvízi műlegyezők, mikropergetők, Tisza-tavi horgászok; csónakosok vagy éppen vízben gázolósok – az Orbán-kormány nem hagy magatokra titeket, ezért is készült el a széleskörű konszenzuson alapuló, civil- és társadalmi szervezetek bevonásával mintegy 9 hónapon át íródott, 190 oldalas Nemzeti Horgászturisztikai Stratégia.

A kormány által is jóváhagyott dokumentum egy 2030-ig szóló fejlesztési terv, amelyre 24 milliárd forintot költenek el. A stratégiában olyan új irányzatokkal ismerkedhetünk, mint a street fishing, olyan megállapításokat olvashatunk, minthogy a horgászat “kódolt természeti ösztön” és olyan célokat is találunk, mint például a horgászguide-képzés.

A Szűcs Lajos fideszes országgyűlési képviselő vezette Magyar Országos Horgász Szövetség mellett turisztikai szakemberek, horgászszervezet-vezetők és minisztériumi illetékesek által összeállított stratégia alapos munkának tűnik, belső felmérésekkel, SWOT-analízissel, nemzetközi kitekintéssel és alapvetően turizmusfejlesztési célokkal.

A nagy ho-ho-horgász

A “fejlesztési koncepció és célkitűzések” fejezet a 190 oldalból csak 14 oldalt tesz ki, de feltárja például az egészségügyi ágazat, illetve a horgászat közötti szinergiákat, mondván: “a természetben töltött idő nemcsak az egészségügyi problémákból való felépülés szempontjából kedvező, hanem megelőző intézkedésként is működhet”.

A hazai sporthorgászok kormányzati megbecsültségét nemcsak a 2030-ig szóló Nemzeti Horgászturisztikai Stratégia mutatja, hanem például az is, miként a stratégia jóváhagyását bejelentő Nyitrai Zsolt miniszterelnöki főtanácsadó is világossá is tette: “a horgászok több mint egymilliós közössége számíthat Magyarország kormányára”.

Magyarország tehát az egymillió horgász országa, és országos szövetségük a maga 750 ezer tagjával az ország legnagyobb civilszervezete. Úgy tűnik, a horgászok előtt nincs lehetetlen, még államfőt is adtak az országnak. Áder János horgászszenvedélye közismert, a volt köztársasági elnök 58 éve pecázik. Az is tudható, hogy

Áder szívesen hivatkozik magára “csak egy horgász”-ként, annak idején a testőreit is megtanította pecázni, “kopoltyúsnak” hívja a halat, és bár süllőpárti, a lazacot sem veti meg.

A miniszterelnök ugyan nem ilyen szenvedélyes horgász, de ő is támogatja a horgászokat. Idén például húsvéti üzenetet is küldött nekik – a horgászszövetség küldte szét emailben a tagjainak a miniszterelnöki portréfotót a felirattal: „Tisztelt Honfitársam! Áldott húsvétot! Orbán Viktor miniszterelnök”. Olykor Orbán is horgászik:

TikTok – Make Your Day
No Description

Szűcs másik szervezeténél nagy volt a hiány

A horgászszövetséget vezető, 2001 óta parlamenti képviselő Szűcs korábban a Magyar Tenisz Szövetség elnöke is volt, ahol az ő idejében több milliárdos hiányt halmoztak fel, végül a kormány segítette ki őket közpénzből. Továbbá átvette a vezetést Lázár János, aki feljelentést tett és elszámoltatást ígért. A szövetségnél évek óta nyomoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

Az Orbán-kormány egyébként szeret a horgászturisztikaihoz hasonló stratégiai koncepciókar gyártani – ezek elnevezésében szinte kötelező elemként bukkan fel a nemzeti jelző. Tavaly a HVG is írt például a Nemzeti Vallásturizmus Intézkedési Tervről, amely a vallásturizmus fellendítését célozza ugyancsak 2030-ig. Érdekes viszont, hogy

a vallásturizmusra 6 milliárd forintot költ a kormány, szemben a horgászok 24 milliárdjával.

Zászlóshajók és csomagajánlatok a keresztény identitást erősítő kormányzati vallásturizmus stratégiában
Régiós lebontásban, várhatóan májusra készül el a Nemzeti Vallásturizmus Intézkedési Terv részletesebb koncepciója – ígérte meg a vallásturizmusért felelős KDNP-s miniszteri biztos. Nacsa Lőrinc bizottsági meghallgatásán túl sok konkrétum nem derült ki a tervekből.

A HVG arról is írt, amikor idén nyár elejére elkészült egy másik nemzeti stratégia, az Antiszemitizmus Elleni Nemzeti Stratégia. Arról azt írtuk, hogy bár 128 oldalas, a dokumentum java része megúszós, kipipált házi feladat és unalmas brosúra, konkrétumok és érdemi vállalások nélkül – viszont annál több öntömjénezéssel.

Csak egy migránsozó üres szóhalmaz a kormány Antiszemitizmus Elleni Nemzeti Stratégiája
Orbán-idézetekkel indul a kormány Antiszemitizmus Elleni Nemzeti Stratégiája, de pont nem azokkal a félreérthetőkkel, amelyek korábban felháborodást okoztak. A következő 128 oldal java része megúszós, kipipált házi feladat és unalmas brosúra, konkrétumok és érdemi vállalások nélkül. Az öntömjénezés mellett nem maradt hely benne arra sem, hogy az Orbán-kormány miként borul össze rendre a szélsőjobbos Mi Hazánkkal.

De a kormány készített ezek mellett több hasonló stratégiai dokumentumot is:

Ezzel szemben Magyarországnak 2020 óta nincsen hatályos, frissített drogellenes stratégiája, kábítószerügyi akcióterve. Miközben százezer ember él Magyarországon autizmus spektrumzavarral, ugyanígy nincs 2013 óta országos autizmus stratégia sem, miután a szakmai egyeztetések megszakadtak. Mindeközben ilyen sorsok, esetek vannak:

Eszter attól fél, hogy megöli a fia
Három család, három súlyosan autista, értelmi fogyatékos fiú. Mindhárom agresszív, bántja a szüleit, van, ahol naponta. Nincs intézmény, amely fogadná őket, majd csak akkor, ha nem lesz erőszakos. A szülők féltik a kisebbik testvért, sorfalat állnak, hogy el tudjon menni WC-re. És féltik egymást is.