Noha a magyar társadalom távolról sem olyan vallásos, gyakorló keresztény – de még a Fidesz-szavazók kemény magja sem –, mint ahogyan azt a kormányzat igyekszik láttatni, gőzerővel dolgoznak a vallásturizmus fellendítésén, és e célra 2030-ig összesen 6 milliárd forintot költenek.

Több mint egymilliárd forintot ad a kormány "vallásturizmusra"

Ez a 2023-as összeg, de a kormány egészen 2030-ig, tehát a 2026-os választások utáni ciklus végéig meghatározta az éves ráfordításokat.

Öt fő stratégiai irányt vázolt a vallásturizmus fejlesztése terén Nacsa Lőrinc, a KDNP frakcióvezető-helyettese, amikor nemrég a parlament gazdasági bizottságának turisztikai albizottsága előtt ismertette a kormányzati terveket, illetve konkrétumok nélkül inkább csak az irányokat vázolta.

Ugyanis, bár a Nemzeti Vallásturizmus Intézkedési Tervet már tavaly év végén elfogadta a kormányt, azt nem tették közzé. Most éppen finomhangolják és a részleteket dolgozzák ki, ennek a felelőse Nacsa, akit februárban nevezett ki emiatt miniszteri biztossá Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.

Miniszteri biztosa lett a vallásturizmusnak

Nacsa Lőrinc a KDNP frakcióvezető-helyettese.

Nacsa még a pápalátogatás előtt megtartott albizottsági tájékoztatóján is szóba hozta Ferenc pápa útját, és fontosnak nevezte, hogy az egyházi vezető másodszor is Magyarországra érkezik. Emlékeztetett, hogy 2021-ben pedig az Eucharisztikus Kongresszus miatt járt itt a katolikus egyházfő.

Ezek a kiemelt nemzetközi események ugyan fontosak, de csak ezekre nem építhet a vallásturiumus fellendítését célzó kormányzati stratégia – derült ki Nacsa ismertetőjéből –, ez csak az egyik irány az ötből. A másik négyet is felsorolta:

• A magyarországi vallásturizmus általános népszerűsítése a hazai és a külföldi turisták szemében
• A vallási értékkincsek láthatóvá és elérhetővé tétele
• A vallási értékek szakrális részének vonzóvá tétele komplex értékajánlatokkal, csomagajánlatokkal
• A vallási és turisztikai szereplők közötti kommunikáció erősítése, a felekezeteken átívelő kooperáció

Ezek mellett kiemelt cél még a Kárpát-medencei – erdélyi, felvidék, kárpátaljai, vajdasági – értékkincsek átfogó adatbázisba szerkesztése. A vallás turisztikai dimenziőit ecsetelve megjegyezte: “a zarándok a szakrális élményért jön, a turista pedig az értékkincsek miatt”.

A pannonhalmi bencés apátság zászlóshajó vallásturisztikai szempontból

MTVA Fotó: Molnár-Bernáth László

Nacsa arról is beszélt, hogy “ezeréves keresztény történelmünk számos olyan szakrális helyet hagyott ránk, amit kötelességünk őrizni, ápolni, minél szélesebb körben bemutatni, ráadásul az egyének testi-lelki fejlődéséhez járul hozzá, ha ilyen helyeket látogatnak”. Kifejtette:

Cél a keresztény Magyarország identitását tovább erősítve gazdasági és lelki eredmények elérése.”

A biztos felhívta a figyelmet arra is, hogy a “vallásturisztikai zászlóshajókon” – pannonhalmi főapátság, Dohány utcai zsinagóga, debreceni nagytemplom, esztergomi bazilika – kívül számos kisebb vallási érték és kincs van az országban, de “bizonyos elemei nehezebben fellelhetőek”.

Ferenc pápa fogadása április 28-án a Sándor-palota előtt

Lakos Gábor

Nacsa pozitívumként említette, hogy létrejött már a Nemzeti Vallásturisztikai Fórum és hasonló témával foglalkozó tanács is, de ezt javasolta regionális szintre is lebontani. Éppúgy, mint a Nemzeti Vallásturizmus Intézkedési Tervet is, aminek régiós bontását szerinte májusban véglegesítik.

Addig annyi biztos, hogy a vallásturizmus-fejlesztés a Magyar Turisztikai Ügynökség által 2021-ben készített Turizmus 2.0 stratégia mindössze 8 oldalas vallásturisztikai fejezetén alapszik. A Turizmus 2.0 dokumentum itt elérhető, a vallásturizmus-rész főbb megállapításai pedig a következők:

• A vallásturizmus missziója, hogy találkozási lehetőséget biztosítson Istennel, egymással és önmagunkkal.
• A vallásturizmus zászlójára kitűzhető vízió, hogy minden magyar ember számára lehetőséget biztosítson a Megváltás üzenetével való találkozásra.
• A hazai értékkincs kínálat nehezen fellelhető, nincs átfogó adatbázis, amely megkönnyítené az utazástervezést és információkat adna a helyszínekről.
• A hazai vallási értékkincs ismertsége, elérhetősége, valamint az igényes infrastruktúra és minőségi élmények elengedhetetlen feltételei a spirituális és kulturális fejlődésnek.

A Turizmus 2.0-ból kiderül az is, mik is az a Nacsa által is sokat emlegetett “értékkincsek”. A dokumentum szerint Magyarországon közel 4000 szakrális hely van, ez pedig leszűkíthető egy turisztikailag releváns 227 elemes “kiemelt szakrális értékkincs-listára.” Ennek elemei az alábbiak:

• Kegyhelyek, búcsújáróhelyek, templomok és más imahelyek: 168 helyszín.
• Kolostorok és elvonulási helyszínek: 20 helyszín.
• Zarándokutak és tematikus utak: 8 út.
• Egyéb szakrális értékek: 31 helyszín.

Kiemelt szakrális értékkincsek Magyarországon

Magyar Turisztikai Ügynökség

Érdekes – a korai Orbán Viktor és Fidesz klérus-ellenessége miatt is –, hogy a nem túlságosan vallásos Magyarországon mennyire kiemelt kormányzati szempont a kereszténység hangsúlyozása, az állam és az egyházak egyre szorosabbra fűzött viszonya. Ez már-már majdnem az

a keresztény-nemzeti ideológia, amely az 1919-1944 közötti negyedszázad hivatalos állami eszmei irányzatát jellemezte.

Bár az Alaptörvény "a kereszténység nemzetmegtartó szerepét" emlegeti, Magyarországon egyre csökken a vallásosak száma. A népszámlálási adatok még nem ismertek, de 2001-2011 között csökkent a katolikus, a református, az evangélikus, a görögkatolikus és az izraelita vallásúak száma is.

Ahogy a G7 írta egy friss kutatás alapján, Európában Magyarország a közepesen vallásos-vallástalan, viszonylag kevesebbet imádkozó országok közé tartozik, és általában elmondható a magyarokról, hogy a többség hisz ugyan Istenben, de templomba már sokkal kevesebben járnak.

Érdekes az is, hogy a gyakorlatban mennyire (nem) követi még az elkötelezett tábor sem a Fidesz képviselte vallásos világnézetet. Míg 2002-ben a Fidesz magszavazóinak 26,7 százaléka, 2021-ben szinte ugyanennyi, 26,9 százaléka jár legalább havi egyszer templomba, a harmaduk (29,9%) pedig soha.

A hűség ára és haszna: így láncolja magához Orbán 20 éve a fideszes B-közepet

Orbán Viktornál egy kicsit fiatalabb, jellemzően vidéki, érettségizett, templomba ritkán járó, a bevándorlókat a melegeknél is jobban elutasító a tipikus fideszes magszavazó. Ők - egyre nagyobb arányban nők - azok, akikre az elmúlt 20 évben ellenzékben vagy kormányon, de mindig, minden körülmények között számíthatott Orbán, ám velük már egyre kevésbé tud választást nyerni.

Akárhogy is, Novák Katalin államfőtől Orbán Viktor kormányfőn és Semjén Zsolton át az egész kormány és holdudvara lelkes, hogy ismét Magyarországra jött Ferenc pápa. Az egyházfő pénteken érkezett, és már találkozott az állami vezetőkkel és a klérus tagjaival. Első napját élőben követtük:

„Jónak lenni jó" - mondta Ferenc pápa magyarul - ÉLŐ

Másodszor látogat Ferenc pápa Magyarországra. A katolikus egyházfő három napot tölt Budapesten: pénteken a Sándor-palotában találkozik az államfővel és a miniszterelnökkel, délután a Szent István bazilikában pedig püspökökkel és szerzetesekkel. Kövesse a ferihegyi landolástól egész napon át a hvg.hu-n élőben a pápa programjait, a legfontosabb eseményeket.

Ami Ferenc pápa budapesti útját illeti, az az egyházi életnek a politikától függetlenül történelmi pillanat, a kormánynak pedig nemcsak egy kampányfogás, hanem egy évtizedes politikai termék; az erkölcsileg tiszta, keresztény Fidesz kicsúcsosodása. Erről szólt közéleti podcastunk, a Fülke adása is:

Fülke: Legitimálja-e Orbán Viktort a pápalátogatás?

Politikai kampányfogás-e a pápalátogatás, és ha igen, átlát-e a szitán az egyházfő? Mit jelent Ferenc pápa érkezése a magyarországi katolikusoknak, és hogyan érinti az egyházi életet, hogy a világi politikusok a vallás mögé bújnak? És egyáltalán: miért önti a pénzt Orbán Viktor az egyházakba, amikor látszik: az ország egyre kevésbé vallásos, a rendszer tagjai pedig nem követik az egyházi tanításokat?

Végezetül pedig álljon itt egy régi filmhíradó-részlet nem a legutóbbi, 2021-es budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusról, hanem az 1938-asról, amit Szent István halálának 900. évfordulójára időzítve tartottak 85 évvel ezelőtt Budapesten: