„A magyar kormány készen áll a kompromisszumra a magyar fiatalok érdekében, de azt nem hagyja, hogy a modellváltáson átesett egyetemek rektorai kikerüljenek a kuratóriumokból, és nemzetközi NGO-k delegáljanak oda tagokat” – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter.

Mint korábban megírtuk, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes módosító javaslatot nyújtott be a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról (KEKVA) szóló törvényhez az Országgyűlésnek. Ez a törvény szabályozza a modellt váltott egyetemeket fenntartó alapítványok kuratóriumainak és felügyelő-bizottságainak működését, vagyis azt, ami miatt az uniós miniszterekből álló Tanács – az Európai Bizottság javaslatára – közel két évvel ezelőtt elzárta a pénzcsapot a magyar egyetemek többsége előtt, kizárva ezzel a diákokat az Erasmus+ és a kutatókat a Horizont Európa programból.

A törvényt az Országgyűlés elfogadta azzal a kitétellel, hogy csak akkor lép hatályba, ha Brüsszel „megadja a jogos jussát a magyar fiataloknak, visszaengedi őket az Erasmusba, a kutatókat pedig a Horizontba”.

A Népszava viszont szerdán arról írt, hogy az Európai Bizottság (EB) még nem kapta meg az alapítványi formában működő felsőoktatási intézményekről szóló jogszabály módosított szövegét, ennek megfelelően azt sem tudja megállapítani, hogy ismét beengedik-e az alapítványi struktúrában működő egyetemeket az Erasmus és a Horizont programokba.

A 27 kormányból álló EU Tanács 2022 decemberében függesztette fel a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok által működtetett 21 egyetem részvételét a két uniós finanszírozású programban. Indoklásában korrupciós kockázatnak ítélte, hogy a jelentős állami támogatásban részesülő intézmények irányító testületeiben magas rangú állami és kormányzati tisztségviselők ülnek, akik alkalmasint döntenek ezeknek a forrásoknak az odaítéléséről. Aggasztónak ítélte, hogy rájuk nem is vonatkoztak az összeférhetetlenségi szabályok.

Hankó Balázs a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy nem mondanak igazat Brüsszelben, amikor azt állítja az Európai Bizottság, hogy nem kapta meg azt a jogszabály-módosítást, ami az alapítványi fenntartású egyetemekkel kapcsolatban készült. Emlékeztetett: ma van egy éve annak, hogy elküldték az Európai Bizottságnak jogszabály-módosítási javaslataikat, azóta pedig ötször tárgyalt személyesen Brüsszelben a témában.

A miniszter szerint korábban a tárgyalások során azt jelezték, hogy köszönik a javaslatot, áttekintik majd, de érdemlegeset nem mondtak. A miniszter leszögezte: abból az öt javaslatból, amit a bizottság korábban tett, hármat elfogadtak. Ez a kuratóriumi tagok összeférhetetlenségét, a kuratóriumi időt és az úgynevezett lehűlési időt érinti, vagyis azt, hogy ha valaki korábban összeférhetetlen volt, akkor mennyi ideig nem lehet tagja a kuratóriumnak.

A miniszter a kollégiumi férőhelyek kapcsán azt közölte, hogy a meglévő 46 ezer férőhelyre 118 ezer jelentkező pályázik, Budapesten pedig 17 ezer helyre 57 ezer a jelentkezők száma. Egy nyolcezer hallgató megkérdezésével készült reprezentatív felmérés szerint tízből nyolc diák elégedett az egyetemével és annak infrastruktúrájával – állította Hankó Balázs. Hozzátette: tízből négyen azt mondták, hogy az elmúlt években jelentős javulást érzékeltek, az oktatás minőségével és tartalmával pedig tízből 7-7,5 hallgató elégedett.

A tárcavezető kitért arra, hogy a Semmelweis Egyetem gyógyszerésztudományi kara a Shanghai Ranking listáján a 82. a világban, és ugyanezen a listán több magyar egyetem 22 kara a legjobb ötszáz között szerepel. Emlékeztetett, hogy tizenkét magyar egyetem szerepel a világ legjobb 5 százalékában, a Semmelweis pedig az első egy százalékban van, a 271. helyen.