Módosító javaslatot nyújtott be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról (KEKVA) szóló törvényhez az Országgyűlésnek. Ez a törvény szabályozza többek között a modellt váltott egyetemeket fenntartó alapítványok kuratóriumainak és felügyelő-bizottságainak működését, vagyis azt, ami miatt az uniós miniszterekből álló Tanács – az Európai Bizottság javaslatára – közel két évvel ezelőtt elzárta a pénzcsapot a magyar egyetemek többsége előtt, kizárva ezzel a diákokat az Erasmus+ és a kutatókat a Horizont Európa programból.

A módosító több ponton is kiegészíti az eredeti törvényt, sajtóinformációk szerint erre azért is volt szükség, mert az Európai Bizottság és a kormány között továbbra is több ponton vita volt, például arról, hogy kik lehetnek tagok az egyetemi kuratóriumokban és felügyelőbizottságokban. Ezekből a miniszterek már tavaly februárban önként lemondtak, amit a törvény most elő is ír.

A szerdán benyújtott javaslat kimondja a kuratóriumi és felügyelő-bizottsági tagok megbízatása legfeljebb hat évre szól és egy alkalommal választhatók vagy jelölhetők ki újra. Kizárja emellett körből többek között az alábbi politikai vezetőket, akárcsak azokat, akik az alapítványi tisztség megszerzése előtti egy évben betöltötték valamelyik pozíciót:

• miniszterelnök
• miniszter
• miniszterelnök politikai igazgatója
• miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója
• államtitkár
• országgyűlési képviselő
• főpolgármester
• polgármester
• kormánybiztos
• miniszteri biztos

A lista folytatódik a törvényben meghatározott szakmai felsővezetőkkel és szakmai vezetőkkel, valamint köztisztviselőkkel is, így kiesnek például a kormányhivatalok és járási hivatalok vezetői is.

Ezentúl (feltéve, hogy a javaslatot elfogadja a parlament) vagyonnyilatkozatot kell majd tenniük az uniós támogatásban részesülő alapítványok tisztségviselőinek megbízatásuk kezdetekor és lejártakor is. Ha ezt elmulasztják, a bevallás pótlásáig nem gyakorolhatják a tisztségéből eredő jogaikat és az ezért járó fizetésüket sem vehetik fel. A benyújtott vagyonnyilatkozatok ellenőrzéséért az Integritás Hatóság felel.

„Az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetésekre figyelemmel a törvénymódosító javaslat további, az ilyen alapítványok (…) testületei tagjaira vonatkozó szabályok beiktatását tartalmazza, ezáltal

tovább erősítve ezen alapítványok (…) működésére vonatkozó összeférhetetlenségi és átláthatósági szabályokat”

– olvasható a törvény indoklásában. Az összeférhetetlenségről szóló szempontokat kiegészíti a módosító javaslat azzal, hogy csak olyan személy választható meg, „aki rendelkezik a tisztség betöltéséhez szükséges függetlenséggel, feddhetetlenséggel, pártatlansággal és integritással”. Joggal merül fel a kérdés, hogy ki mondja meg, valaki pártatlan-e; a megtisztelő feladatot az Állami Számvevőszék kapta.

Az Erasmus-ügy közel két éve húzódik, 2022 decemberében döntött úgy az Európai Bizottság javaslatára a Tanács, hogy a modellváltó intézményekkel nem lehet kötelezettségvállalásokat aláírni az uniós finanszírozású programokban.

Ezek az alapítványi pozíciók láthatóan nagyon fontosak a kormány számára, még a Tanács döntése előtt ugyanis több alkalommal hozzányúltak a KEKVA-törvényhez, volt olyan verziója, amely a mostani módosítóhoz hasonlóan tiltotta volna a politikai felsővezetők szerepvállalását az alapítványok élén, ezt azonban ismét módosították, hogy a miniszterek mégis a helyükön maradhassanak.

Ennek ellenére a botrány kirobbanása után néhány hónappal a kormány próbálta menteni a menthetőt és a miniszterek (Varga Judit, Varga Mihály, Lantos Csaba, Lázár János, Nagy István, Szijjártó Péter és Navracsis Tibor) egyszerre mondtak le a kuratóriumi posztjukról. Ez sem volt azonban elég ahhoz, hogy az egyetemek visszakerüljenek a kutatói programokba, időközben az alapítványi helyeket pedig feltölötték olyan szereplőkkel, akiknek bár nincs politikai pozíciójuk, mégis NER-közelinek tekinthetők.

Az elmúlt egy évben a kormány és a Bizottság egymásra mutogatott, előbbi szerint ők minden feltételt teljesítettek, Brüsszelben azonban azt állították, Magyarországon pattog a labda. Azt még Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter is belátta az év elején, hogy megrekedtek a tárgyalások, arról pedig, hogy a módosító javaslatról egyeztettek-e, ellentétes információk jelentek meg a sajtóban. A Népszava néhány héttel ezelőtti cikke szerint ugyanis a bizottság nem akarta kommentálni a módosítót addig, amíg nem vizsgálták át a tartalmát, a Kulturális és Innovációs Minisztérium szerint azonban azt már hónapokkal ezelőtt megküldték nekik.

„Magyar diákoknak nem pénzt adni? Ez szégyenteljes zsarolás!” – értékelte az ügyet a HVG kérdésére egy héttel ezelőtt Orbán Viktor, aki szerint bár a helyzet felháborító, megy ez nekünk az unió nélkül is. A miniszterelnök úgy látja, Magyarországnak van B-terve, csináltunk saját Erasmust állami költségvetésből, ez a Pannónia program, ami szerint még jobb is. Úgy gondolja, a Horizon kutatási program hazai alternatívája is jól helyt állt, igaz, hogy a költségvetésből több forrást visz el, de a tudományra megéri áldozni, bár kétségkívül jobb lenne, ha az EU finanszírozná azt.

A Pannónia ösztöndíjjal ezzel a cikkünkben foglalkoztunk bővebben: