„A modellváltásról már tárgyaltunk a fenntartóval, és csak olyan működési modellben gondolkodunk, amely egyszerre biztosítja a magas színvonalú oktatást, az egyetemi autonómia megerősítését és a versenyképes bérezést” – mondta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nyáron megválasztott rektora, Charaf Hassan csütörtökön a működési struktúra lehetséges irányairól tartott fórumon az Edulineszerint.
A fórumról kiadott közleményben azt írták, hogy a rektori vezetés és a jelenlegi fenntartó tárgyalása eredményeként új, működési keretrendszert alakítanak ki, amelyben az állam mellett „az egyetem fejlődéséhez többlettámogatást biztosítani tudó, tőkeerős, az egyetem gazdasági, piaci kapcsolatait erősítő, hazai vállalat vagy vállalatok is fenntartói szerepet és felelősséget vállalhatnak”.
A még állami Műegyetem nem alapítványi, hanem céges fenntartásba kerülne. Az újfajta modellváltás részleteit Charaf Hassan, a BME rektora ismertette az egyetemi fórumon.
Emiatt az egyetem fenntartói joga az állam által létrehozott gazdasági társasághoz kerülhet.
A rendezvényen a rektor azt mondta, a decemberi ülésen kér felhatalmazást a fenntartóváltás további részleteinek kidolgozására és végigvitelére a Szenátustól. Az ehhez kapcsolódó tárgyalásokhoz pedig az egyetemi vezetőkkel és a hallgatói képviselettel együtt bizottságokat hoz létre.
Két hete a Telex arról számolt be, hogy több kormányülésen is téma lehetett a BME privatizálása, azonban az egyetem nem egy alapítvány, hanem egy cég fenntartásába kerülne. A lap úgy tudja, hogy a BME modellváltásában a Mol is szerepet kapna, a fenntartó részvénytársaság részvényeseként.
Évek óta küzd fennmaradásáért az állami tulajdonban lévő Műegyetem, ezért erősen elgondolkodott az új rektor a modellváltáson, de nem a megszokott alapítványi fenntartóval.
Mázsaszám pakolta, porciózta, leltározta a drogot, miközben a megfelelő légcserélő nélküli helyiségekben marta a szemét, bőrét a sokféle vegyi anyag – így nézett ki B.I. átlagos munkanapja a magyar rendőrség központi kábítószer-raktárában.
Eddig 3,3 milliárd forintnyi európai uniós támogatást kellett visszafizetni, mert a magyar kormányzati szervek szabálytalanul szereztek be Microsoft-licenceket – tudta meg a HVG.