Orbán Balázs december 3-án védte meg A szabad mandátum és a nemzeti szuverenitás alkotmányjogi összefüggései című doktoriját az ELTE Egyetem téri épületében. A nagy érdeklődés ellenére – amit a miniszterelnök politikai igazgatója örömmel vett tudomásul, amikor szót kapott a védés első perceiben – az ELTE a kb. 40-50 ember befogadására alkalmas Kari Tanácsterembe szervezte a védést, nem pedig valamelyik nagy előadóba, ahol akár több száz ember is elfér. 

Akik nem fértek be, az ÁJK B épületében, egy szomszédos utcában nézhették az előadást kivetítőről. Orbán Balázs röviden előadta a hipotéziseit. Mint mondta, egyrészt vizsgálta a szabad mandátum kialakulásának körülményeit, a szabad mandátumról szóló tudományos diskurzust pedig úgy kívánja újra megindítani, hogy „a nemzeti szuverenitást használja segédfogalomnak”. Utóbbi definiálása volt a dolgozat egyik legnehezebb része. 

Mit jelentenek ezek a fogalmak? (Ezt a magyarázatot mi fűzzük ide, nem Orbán Balázs mondta.) A szabad mandátum egy parlamenti képviselő esetében azt jelenti, hogy a megválasztott képviselőt nem utasíthatják arról, hogyan szavazzon, sem a választói, sem mondjuk a pártja. A kötött mandátum létezik ma is, például az ENSZ-követek esetében, de eredetileg ilyennel bírtak a magyar országgyűlési követek is a 18. században, akik részletes listát is kaptak arról, mit támogathatnak, és mit kell ellenezniük a pozsonyi országgyűlésben, ami jelentősen megnehezítette a döntéshozatalt. A szabad mandátum a parlamenti képviselők esetében demokratikus vívmány. A szuverenitás a politikatudományban az állami főhatalom önállósága, függetlensége, képesség a hatalom önálló gyakorlására.

A második hipotézis lényege, hogy ha nem nemzeti képviseleti szinten szabad mandátumon alapuló képviseletet hoznak létre, akkor az mindenképpen intézményi feszültséghez vezet. Orbán Balázs az ENSZ Közgyűlését és az Európai Unió Parlamentjét vizsgálta, mindkettő transznacionális szervezet, előbbi kötött, utóbbi szabad mandátumot használ. A dolgozat területi alapú képviseleti szerveket is vizsgált, az amerikai és a német felsőházat, előbbi szabad, utóbbi kötött mandátumon alapuló képviseleti szerv.

Zavaró többes szám első személy

Unger Anna egyetemi tanár kezdte a bírálatokat. Elmondta, hogy a dolgozat formai és tartalmi szempontból megfelel a követelményeknek, áttekinthető, plágiummal kapcsolatos aggályokat a program nem jelzett. Ismertette a dolgozat erényeit, kiemelte, hogy a kérdés újszerű. Unger figyelmeztetett arra, hogy egy doktori disszertációnak „nem világnézeti kérdések akadémiai köntösbe bújtatott kanonizálása” a célja. Felhívta a figyelmet arra is, hogy nem ártott volna a leírtakból következtetéseket is levonni, hogy hiányolja a dolgozatból az Európai Unió Tanácsa példájának tárgyalását. 

Szentgáli-Tóth Boldizsár opponens is azzal kezdte, hogy a disszertáció formailag rendben van, bár a többes szám első személy használata zavarta, de „ebben több iskola létezik”. „A doktori disszertáció minden szempontból megfelel a doktori disszertációval szemben támasztott követelményeknek” – mondta. Szentgáli-Tóth ugyanakkor hiányolta a frakciófegyelem tárgyalását.

Vagyis egyik opponens sem talált plágiumot a disszertációban, mindketten javasolták a doktori fokozat odaítélését.

Orbán Balázs védelmében

A bizottság elnöke ezután jelezte, hogy több írásbeli vélemény is érkezett, ezeket a szabályzat szerint fel kell olvasni. Küldött véleményt Trócsányi László, Varga Zs. András, Lenkovics Barnabás és Rácz András is. 

Rácz korábban részletes Facebook-posztokban számolt be a disszertáció formai hibáiról, például arról, hogy hivatkozás nélkül használt fel egy tanulmányt, amit Orbán Balázs egy szerzőtársával írt (lentebb röviden összefoglaltuk Rácz aggályait). Rácz tulajdonképpen megismételte a korábban általa feltárt visszásságokat, hogy plágiumot talált a dolgozatban, és hogy az egyik hipotézis és több esettanulmány eredetisége minimum kérdéses. 

Ezután több, a disszertációt dicsérő véleményt olvastak fel, például Trócsányi Lászlóét, aki jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem rektora, korábban pedig alkotmánybíró, igazságügyi miniszter és fideszes színekben EP-képviselő volt, vagy Varga Zs. András Kúria-elnökéét.

Mindketten kiválónak találták a dolgozatot, ahogy a többi vélemény szerzője is, Rácz Andrást leszámítva.

Jött a vita

Egyes szakmai kérdések tárgyalása után folytatódott Orbán Balázs dicsérete. Lenkovics Barnabás volt alkotmányjogász, az állampolgári jogok volt országgyűlési biztosa hosszan méltatta Orbán úttörő jellegű doktoriját, ő is javasolta a doktori cím megadását.

Téglási András (a Nemzeti Választási Bizottság elnöke) szerint a dolgozat „bőven túlteljesíti a doktori disszertációk követelményeit”, mind nyelvezetében, mind tartalmilag. Külön kiemelte a hivatkozások helyes használatát.

Ezután Orbán Balázs válaszolhatott a felmerülő kérdésekre, véleményekre. A miniszterelnök politikai igazgatója azt mondta, visszafogottsága miatt nem ment tovább például az Európai Parlament vizsgálatában, de majd ha monográfiává fejleszti a disszertációját, tovább fog. Reméli, azt is akkora érdeklődés fogja övezni, mint a disszertációját.

Orbán röviden reagált Rácz András vádjaira is. Tagadta, hogy bármit plagizált volna, eltérő iskolákról beszélt a hivatkozásokat illetően. Elmondta, hogy átnézte az elmúlt öt év elérhető ÁJK-s doktori dolgozatait, 36-ot talált, ebből szerinte 14 használta önhivatkozáskor ugyanazt a módszert, mint ő.

Az Árpási Botonddal közös publikációról azt mondta, hogy témavezetőjével, Kukorelli Istvánnal úgy egyezett meg, hogy kutatásából két esettanulmány önállóan is publikálható. Segítségére volt egy fiatal, lelkes kutató kollégája. Azt mondta, amikor megszületett ez a közös cikk, Orbánéknak nem volt ráhatásuk arra, mikor publikálják, az opponensek pedig nem fogalmaztak meg ezzel kapcsolatos kritikát. Orbán szerint tehát nem fedi a valóságot, hogy ne hivatkozott volna az Árpási Botonddal közös cikkére a publikációi között.

Orbán válaszolt az opponensek és a bírálóbizottság tudományos jellegű kérdéseire is, akik válaszukban meg voltak elégedve a hallottakkal, apróságokat leszámítva.

Ezután a bizottság visszavonult értékelni, a nyilvános eredmény kihirdetésére később térnek majd vissza. Az nem most fog kiderülni, Orbán Balázs megszerzi-e a PhD-fokozatot, ez csak a nyilvános vita volt, a folyamat egyik állomása.

13 óra után a bizottság visszatért, és bejelentették, hogy Orbán Balázs 23 pontot szerzett a lehetséges 25-ből, és javasolják, hogy megkapja a PhD-fokozatot, de végleges döntés erről később lesz. Az Árpási–Orbán-cikkel kapcsolatban arra jutottak, hogy az ilyen hivatkozás hiánya nem példátlan.

Visszásságok és plágiumgyanú

Orbán Balázs doktori védését visszásságok övezik, egészen azóta, hogy a Tudományági Doktori Tanácsból ketten is a védésre bocsátása ellen szavaztak. Polyák Gábor, az ELTE Bölcsészettudományi Karának intézetvezetője például azt sérelmezte, miért nem a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen szerez tudományos fokozatot a miniszterelnök politikai igazgatója, ha már „a kormány mindennap beletörli a mocskos talpát az ELTE-be. (…) Kollégák, hol a gerinc? (…) Miért hányjuk arcon magunkat?” – írta Polyák.

Rácz András, a Budapesti Corvinus Egyetem mesteroktatója több Facebook-posztban dolgozta fel Orbán doktorijának ügyét, ő már konkrét szabálytalanságokat is talált. Azt írta, a disszertáció

• két hipotéziséből az egyik biztosan nem Orbán Balázs önálló eredménye, mert egy korábban kormányzati alkalmazásban álló másik szerzővel közös cikkükből származik;

• az elemzett öt esettanulmányból kettő ugyanebből a közös cikkből származik, tehát definíció szerint ezek sem önálló eredmények;

• a legalább kilencoldalnyi szöveg szó szerinti vagy átfogalmazott átvétel ebből a közös cikkből;

• mindezek ellenére sem a tézisfüzet, sem a disszertáció nem tartalmaz egyetlen hivatkozást sem erre a közös cikkre. Nincs megemlítve sem a lábjegyzetek között, sem a felhasznált szakirodalomban.

Rácz szerint ezt így összességében elég nehéz nem durva plágiumnak nevezni, és nem lehet beszélni önplágiumról sem, mert kétszerzős cikkről van szó. 

Rácz azt írja, hogy ha rajta múlna, nem adná meg a tudományos fokozatot. Hozzátette ugyanakkor, hogy a fokozatszerzésről az ELTE ÁJK Doktori Iskolája által kijelölt bizottságának kell döntenie, kizárólag tudományos megfontolások alapján.

Szerinte ha Orbán Balázs tudományos fokozatot kap, akkor azt mindenkinek el kell fogadnia legitimnek. „Ha nem így tennénk, azzal a tudomány alapjait kérdőjeleznénk meg” – írta. Ha nem kap Orbán Balázs fokozatot, akkor sincs tragédia, egy másik eljárásban egy átdolgozott disszertációval újra meg lehet próbálni. 

Az ELTE a felmerült kétségekkel kapcsolatban azt közölte: „A dolgozat vizsgálatát és értékelését a doktori eljárásban kirendelt bírálóbizottság végzi, a doktorjelölt teljesítette a nyilvános védésre bocsátás feltételeit.” Orbán Balázs azt ígérte: a doktori védése után minden felmerült kérdésre válaszol.