A Kúria Önkormányzati Tanácsa megsemmisítette egy helyi rendelet egyik részét, mert törvényi felhatalmazás nélkül született. A büntetés csak akkor lehet törvényes, ha utólag igazolni lehet, hogy az autós kifizette a parkolási díjat, de ezt az érintett nem tette meg.
A fővárosi rendeletet 2010-ben fogadták el és 2016-ban módosították, tehát Tarlós István főpolgármestersége idején. Az van benne, hogy a parkolójegyet „a gépjármű első szélvédő üvege mögött, kívülről jól látható helyen és érvényességének ellenőrzését biztosító, teljes egészében látható, olvasható módon” kell elhelyezni. A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság azonban egy ott tárgyalt per során kétségbe vonta ennek törvényességét.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa egyetértett ezzel, és 2025. május 31-i hatállyal megsemmisítette a szabályt. A Fővárosi Önkormányzat azzal védekezett, hogy ha nem lenne kötelező a jogszerű parkolás ellenőrzését lehetővé tevő előírás, akkor az ellenőrzés ellehetetlenülne. Továbbá magára a cédulára érthetően ráírták, hogyan kell elhelyezni. A megbüntetett autós szerint azonban a parkolójegy megtévesztő volt a tekintetben, hogy melyik a megfelelő oldala.
A Kúria szerint ha nem lehet utólag igazolni a díj megfizetését, az „a törvényi felhatalmazáson túllépve” lehetővé teszi, hogy azt az esetet is díjfizetés nélküli várakozásnak minősítse, amikor a várakozási díjat valójában megfizették, vagyis kétszeresen fizettetnek, „megsértve ezzel a közszolgáltatás és ellenszolgáltatás arányosságának követelményét”.
A kúriai határozat szerint csak abban az esetben köthető ki a parkolójegy szélvédő mögött jól látható helyen való elhelyezése, ha ahhoz nem fűződik jogvesztés, azaz a szabályozás egyúttal biztosítja az utólagos bemutatás lehetőségét is. Márpedig a rendelet ezt nem szabályozta, ezért jogszabálysértő. A közgyűlés májusig „a megsemmisített rendelkezéshez hasonló szövegezésű szabályozást is elfogadhat, amennyiben … kifejezetten lehetőséget teremt a parkolójegy utólagos bemutatására” – szól a Kúria döntése.
