Megállapította a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előzetes eljárást folytató bírói tanácsa, hogy Magyarország nem teljesítette a Római Statútumból fakadó kötelezettségét, amikor nem működött együtt az országba látogató Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök letartóztatásának ügyében. A testület az ügyet az ICC munkájában részes tagállamok közgyűlése elé terjeszti.
A három bíróból álló tanács a jelentésében emlékeztetett arra, hogy a bíróság novemberben nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Netanjahu és palesztin felelősök ellen az Izrael és a Hamász palesztin terrorszervezet tagjai között a Gázai övezetben zajló fegyveres konfliktusban feltételezetten elkövetett bűnök miatt.
Az izraeli miniszterelnök áprilisban hivatalos látogatáson tartózkodott Magyarországon, és a bíróság annak idején emlékeztette a magyar hatóságokat a letartóztatási kérelemről. A bíróság többször felajánlotta a konzultáció lehetőségét, de a magyar kormány nem válaszolt – olvasható a testület közleményében.
A kormány a döntést követően azzal érvelt, hogy nem rendelkezik a megfelelő hazai jogszabályokkal, amelyek lehetővé tennék az ilyen típusú letartóztatást, hivatkozott Netanjahu állami mentelmi jogára is, illetve álláspontja szerint „az elfogatóparancs nem tekinthető pártatlan és objektív jogi aktusnak”. A bíróság azonban leszögezte, hogy a nemzeti jog hiánya nem mentesít az együttműködési kötelezettség alól, és a hivatkozott mentelmi jog nem alkalmazható ebben az esetben.
Az előzetes eljárási tanács szerint „Magyarország számára egyértelmű volt az együttműködési kötelezettség”, és Netanjahu letartóztatásának elmulasztása „súlyosan aláássa az ICC megbízatásának végrehajtását”. „Az alapokmány részes államaként Magyarország elfogadta, hogy a bíróság határozatai rá nézve kötelezők, és nem dönthet egyoldalúan arról, hogy egyes határozatokkal kapcsolatos saját véleménye és álláspontja alapján tesz-e eleget az együttműködési kéréseknek” – olvasható a jelentésben.
A bíróság emlékeztetett arra is, hogy bár Magyarország júniusban bejelentette kilépési szándékát a Római Statútumból, ez hivatalosan csak 2026. június 2-án lép életbe, így az ország továbbra is köteles eleget tenni az egyezményből eredő kötelezettségeinek.
A testület a most született döntést eljuttatja a tagállamok közgyűléséhez, amely decemberi éves ülésén dönt a további lépésekről.
