A kormány arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.

Gulyás Gergely azt mondta: a felmondási eljárást, az alkotmányos és a nemzetközi jogi kereteknek megfelelően, a kormány csütörtökön kezdeményezi.

A Nemzetközi Büntetőbíróság „egy tiszteletreméltó kezdeményezés volt”, ugyanakkor az elmúlt időszakban azt látni, hogy – és erre a Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő elleni vádemelés a legszomorúbb példa – politikai testületté vált – tette hozzá.

A miniszter kiemelte: a kormány mindezt elfogadhatatlannak tartja, ezért úgy döntött, hogy nem kíván részt venni a Nemzetközi Büntetőbíróság munkájában. Mint kifejtette, Magyarország eddig is sajátos helyzetben volt, mert szemben más ICC-tagállamokkal, az Országgyűlés soha nem hirdette ki a bíróság statútumát, így az nem a belső jog része. Mindezért a világos jogi álláspontunk az, hogy Magyarországon ennek alapján senkit letartóztatni, „senkivel semmilyen eljárást” kezdeményezni jelenleg sem lehetne –mutatott rá Gulyás Gergely.

Közölte: Magyarország az előbbi kétes helyzetet nem azzal kívánja felszámolni, hogy kihirdeti az említett statútumot, hanem a felmondási eljárás eredményeként elhagyja a Nemzetközi Büntetőbíróságot. A miniszter kifejtette, az ICC tevékenysége kapcsán „komoly aggályok merültek fel” nemzetközi szinten is az elmúlt időszakban. A Nemzetközi Büntetőbíróságnak az Egyesült Államok, Kína és Törökország soha nem volt tagja, valamint az Egyesült Államok Kongresszusa is arról döntött, hogy kétpárti támogatással szankcionálni kívánja a ICC bíráit. Továbbá az európai partnerek között is, a leendő német kancellár vagy a hivatalban lévő lengyel miniszterelnök is világossá tette, hogy a kihirdetés miatt náluk fennálló belső jogi kötelezettség ellenére is semmibe vennék a bírósági döntést, és az izraeli kormányfőt szívesen látják. Mindezek jól bizonyítják, hogy az ICC tevékenysége „eltért az eredeti céltól”, és miután „politika bírósággá vált”, ezért Magyarország a jövőben nem kíván a tagja lenni – mondta Gulyás Gergely.

Magyarország az első olyan uniós tagország, amely a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság által háborús és emberiesség elleni bűncselekmények gyanúja miatt kiadott elfogatóparancsot figyelmen kívül hagyva vendégül látja Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt. 

A magyar hatóságok előre jelezték, hogy nem kívánnak eljárni ellene, annak ellenére, hogy Magyarország is tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak.

Hasonló állásfoglalást fogalmazott meg Friedrich Merz német kancellár, aki megválasztása után az elsők között Benjamin Netanjáhúval egyeztetett telefonon és szintén meghívta Németországba. A német fél arra hivatkozott, azért hagyják figyelmen kívül a Nemzetközi Büntetőbíróság döntését, mert Izrael nem tagja az intézménynek, ezért az eljárással kapcsolatban mentesség illeti meg. Többek között Franciaország, Lengyelország és Románia is hasonló álláspontra helyezkedett. Ez azonban jelentős mértékben megkérdőjelezi a Nemzetközi Büntetőbíróság működésének hatékonyságát és az intézmény tekintélyét is.

Hoffmann Tamás nemzetközi jogász szerint minden eszköz adott a kilépéshez. A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság statútuma alapján Magyarország kezdeményezheti a kilépését, és ez azután egy évvel lép érvénybe, hogy a magyar Országgyűlés a döntést megszavazza. A kilépés életbe lépése után Magyarország már nem köteles együttműködni a büntetőbírósággal. Ezzel a gesztussal a kormány azt üzeni, hogy Magyarország nem üldözi a nemzetközi jog által meghatározott háborús és emberiesség elleni bűncselekményeket.