Csád inkább B-terv lehetett Niger helyett az Orbán-kormány közép-afrikai katonai missziójának helyszíneként, ráadásul mindkét országhoz a nigeri elnök Orbán Gáspárt személyesen ismerő fia lehetett a kapocs – mondta el Suha György volt gambiai tiszteletbeli konzul és egykori miniszteri biztos Juhász Péter podcastjában.
A korábbi diplomatát és Afrika-szakértőt még tavaly áprilisban tartóztatták le többek között befolyással üzérkedés gyanúja miatt, és mint arról mi is beszámoltunk, idén augusztusban emeltek vádat ellene. Suha György idén májusig előzetes letartóztatásban volt, azóta óvadék ellenében házi őrizetben várja ügye alakulását, így a beszélgetést is az ő lakásán vette fel a korábban ellenzéki politikusként, az utóbbi időszakban pedig videós tartalomgyártóként működő Juhász Péter.
https://hvg.hu/itthon/20250829_Vadat-emeltek-Suha-Gorgy-volt-tiszteletbeli-konzul-ellen-ebx
Suha György szerint az ellene indult korrupciós büntetőügy is tulajdonképpen politikai bosszú a hatalom részéről, amiért még 2023 végén, a csádi magyar katonai misszió tervének nyilvánosságra kerülése után többször is nyilvánosan kritizálta az általa irreálisnak és veszélyesnek ítélt vállalkozás ötletét.
A Direkt36 már 2024 januárjában megírta, hogy Orbán Viktor fia, Orbán Gáspár összekötőtisztként a Csáddal határos Nigerben is járt, Suha György viszont azt állítja, hogy a Csád felé irányuló magyar akció tulajdonképpen „inkább B vagy talán C-terv volt”. Mint mondta, tudomása szerint „Nigerben gondolkodtak állítólag először a magyarok”, majd hozzátette, hogy a miniszterelnök fia az oda küldött delegációban is részt vett. Suha elmondása szerint az első puhatolózó magyar küldöttség – soraiban Orbán Gáspárral és Azbej Trisztánnal – olyan volt, mint elefánt a porcelánboltban, ugyanis szinte előzmények nélkül jelent meg, és három ambícióját jelentette be: hogy exportőrként jelentkezzen be (de nem tudni, milyen termékekkel), hogy megállítsa a migrációt – ami Afrikában is kényes kérdés, de egészen másképp látják a helyzetet, mint az európaiak –, illetve, hogy az üldözött keresztényeket védje, ami azért lehetett furcsa Suha György szerint, mert Nigerben alig vannak keresztények, őket pedig senki sem üldözi.
Niger szerinte egy Csádnál lényegesen kedvezőbb helyzetű, francia nyelvű ország, ami leginkább az urán-bányáival magyarázható (amelyek a francia nukleáris fűtőanyag-szükséglet mintegy harmadát fedezték). A problémát viszont az okozta, hogy az első magyar követjárás után három hónappal katonai puccs ment végbe az országban.
https://hvg.hu/360/20240422_hvg-omar-tchiani-nigeria-junta-kontur
Suha György szerint az, hogy ezt a közelgő politikai kataklizmát ennyire nem látta előre a magyar fél, arról árulkodik, hogy az egész akció nem volt rendesen előkészítve.
Bár az Afrika-szakértő többször hangsúlyozta, hogy a nigeri magyar projekt motivációiról egyelőre nagyon kevés információja van, egy ponton felvetette, hogy az is közre játszhatott, hogy a puccs óta – hozzá hasonlóan házi őrizetben ülő – elnök húszonéves gyereke valahogyan (nem tudni honnan) személyesen ismerte Orbán Gáspárt. „Nagyjából azt lehet tudni, hogy amikor Orbán Gáspár az angol katonai akadémián tanult kint az Egyesült Királyságban, ez a Salem nevű fiú, aki Orbán Gáspárnál valamivel fiatalabb, éppen Franciaországban tanult, és rendszeresen átjárt Londonba” – mondta Suha György, hozzátéve, hogy London elég nagy ahhoz, hogy ne legyen biztos, hogy innen ismerik egymást, de hangsúlyozta, hogy valahogyan kétségkívül kapcsolatba kerültek. „Ezt tudom állítani, mert Salem Bazoum várta ezt a (magyar) delegációt a repülőtéren, amikor megérkeztek; ő kísérte őket végig, mindenhol jelen volt” – mondta Suhajda, hozzátéve, hogy dubai forrásai megerősítették, hogy a puccs után oda menekült Salem onnan is tartja a kapcsolatot Orbán Gáspárral.
Sőt, Suha szerint Salem javasolhatta a puccs után tanácstalanná váló magyaroknak, hogy esetleg – a magyar diplomácia számára végképp ismeretlen – Csádban próbálkozzanak hasonló projekttel. Ezt az is motiválhatta szerinte, hogy Salem ismerte a csádi elnök unokaöccsét, aki az ország befektetési ügynökségének elnöke. Állítólag ez az unokaöcs, Karimo Déby fogadta a Csádba érkező első magyar delegációt is. Majd, ismeretes meg is született a megállapodás az elnök, Mahamat Déby és a magyarok közt egy 200 fős – „kockázatnak nagy, sikernek kicsi" – katonai kontingens Csádba meneteléről, amire azonban azóta sem került sor. Ez Suha szerint leginkább egy esetleges puccs esetén bevethető lojális biztonsági erő részeként jött volna jól a csádi elnöknek.
Suha azonban hangsúlyozta, hogy a – meg sem valósult és egyre bizonytalanabbá váló – katonai jelenlét csak egy része a projekt teljességének. Ugyanis az Orbán-kormány egy igen jelentős, 200 millió eurós (vagyis durván 80 milliárd forintos) segélyhitelt is ad az országnak, ami befektetési szempontból igencsak kockázatos.
https://www.youtube.com/watch?v=I4y4_12kki8&t=3s
Nyitókép: Suha György Juhász Péter podcastjában (Forrás: JUHI Podcast / Youtube)
