„Nem véleménykülönbség van, nem az a kérdés, hogy ki mit gondol, hanem hogy ki mit akar cselekedni” – mondta Orbán Viktor az orosz–ukrán háború európai megítéléséről a szokásos péntek reggeli, Kossuth rádiónak adott interjújában. A miniszterelnök szerint az unió stratégiája hibás, mert azon alapul, hogy az orosz gazdaság hamarabb roppan bele a hadi kiadásokba, mint Európa. Minden nap sok száz millió eurót égetünk el ezzel Orbán Viktor szerint, arra pedig most még senki nem tud választ adni, hogy meddig tart a háború, és mennyibe fog kerülni. Elmondása szerint mostanáig 170-180 milliárd eurót költött az unió az ukrajnai háborúra, de egy „délibáb”, hogy ez fenntartható, mert az EU gazdasága bajban van.
„Lassan többségbe kerülök” – mondta arról, mennyire osztják véleményét az unió más vezetői, igaz, egyelőre csak Robert Fico szlovák miniszterelnököt említette meg, mint vele egyetértő kormányfő. Ukrajna uniós csatlakozásáról beszélve Orbán megjegyezte, „a magyaroknak nem kell törődnie azzal, hogy mit akar a másik 26 [tagállam], csak azzal, hogy mit akarnak a magyarok”. Szerinte Ukrajna nagyon nehéz sorsú ország, és nem érti, „miért kéne másnak a rossz sorsát magunkra venni”. „Sajnáljuk őket, együttérzünk velük, támogatjuk őket, de nem akarunk velük közös sorsot, hiszen ők folyamatosan háborúban vannak az oroszokkal” – tette hozzá a miniszterelnök.
Ukrajna uniós integrációjának kérdése egy folyamatos politikai harc Magyarországon is Orbán szerint, a Tisza korábbi népszavazási kezdeményezésére utalva elmondta, a Brüsszel-párti ellenzék felvenné Ukrajnát az EU-ba. Orbán kitért arra is, a „nemzeti érdek” érvényesítéséhez támogatásra van szüksége, de nem lelki értelemben (arra ott van otthon a felesége és a gyerekei), hanem „politikai megerősítés kell, hogy világosan ki tudjak állni akárkivel szemben és el tudjam mondani, hogy mi kimaradunk ebből a háborúból”.
„Egy zsugorodó ország nem lehet sikeres, rövid távon is létkérdés, hogy Magyarországon mennyien vagyunk” – tért át Orbán a népességfogyásra. Elmondta, ez nem csak Magyarországon, hanem Európa szerte probléma, de nyugaton a bevándorlást választották, mert a népességet úgy mérik, hogy „a darab az darab”, mindegy, honnan érkezett. A magyar kormány viszont ebből nem kér, nekünk magyar gyerekek kellenek, de az, hogy ki hány gyereket vállal, még a miniszterelnök szerint is magánügy, amibe az állam nem tud beleszólni. Orbán szerint annyit tudnak tenni, hogy azokat, akik vállalják, hogy legalább két gyereket szülnek, elismerik és támogatják, valamint nem engedik, hogy rosszabbul éljenek, mint akik nem vállaltak gyereket, és minden lehetséges gazdasági eszközt bevetnek a gyermekes családok megsegítésére.
Az adókérdésről beszélve Orbán már gyakorlatilag egyenlőségjelet tett a Tisza Párt és „Brüsszel” közé, szerinte Magyar Péterék pártja Brüsszelben alakult és az ottani értékeket, érdekeket képviseli. Arra, hogy a Tisza adót emelne – amire egyébként a kormánypárti sajtó állításain kívül semmi nem utal –, azt a magyarázatot adta, hogy Brüsszel akar adót emelni. „Brüsszel ma elveszi a tagállamok hatáskörét” – véli Orbán, szerinte ezzel szemben minden nemzet tiltakozik, védi a saját szuverenitását, ebben a szlovákok és a magyarok egy csónakban eveznek, emiatt került közelebb a két ország egymáshoz.
