Az Európai Parlament mindhárom, Magyar Péter mentelmi jogát érintő ügyben úgy döntött, hogy nem függeszti fel a Tisza Párt elnökének mentelmi jogát. Ugyanez a döntés született Dobrev Klára esetében is. Az EP-képviselők kézfeltartással szavaztak, így a voksok aránya nem ismert.
A szavazást megelőzően Magyar Péter azt írta, bármilyen döntés is születik, azt tudomásul veszi, és bár ő maga nem vett részt a szavazáson, a Tisza képviselőitől azt kérte, hogy vagy tartózkodjanak, vagy ne nyomjanak gombot. Emlékeztetett arra is, mentelmi jogáról saját maga nem mondhat le, erről csak az EP dönthet.
Ahogyan arról beszámoltunk, a szavazás előtt nem volt valószínű, hogy Magyar mentelmi jogát felfüggesztik kedden, amikor az EP plenáris ülése döntést hoz a parlament jogi bizottságának ajánlásairól. A dokumentumok ugyanis minden esetben azt mondták ki, nem javasolják a mentelmi jog felfüggesztését, mert „konkrét bizonyítékok” állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a szóban forgó jogi eljárás mögött meghúzódó szándék Magyar Péter politikai tevékenységének, különösen európai parlamenti képviselői tevékenységének aláásása. Ráadásul, az európai parlamenti frakciók többsége – és ezáltal a képviselők többsége is – deklaráltan elutasította Magyar mentelmi jogának kiadását.
Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését három ügyben kezdeményezték a magyar hatóságok:
- Az egyik ügyben azért gyanúsítják lopással, mert egy szórakozóhelyen összeszólalkozott egy őt videózó férfivel, akinek elvette a telefonját és bedobta a Dunába.
- A költségvetési csalással vádolt Simonka György a Népszava cikke szerint rágalmazás miatt tett feljelentést, mert Magyar Péter bűnözőnek nevezte őt.
- Egy esetben pedig a Mi Hazánk elnöke, Toroczkai László tett feljelentést, szintén rágalmazás miatt, miután a Tisza Párt elnöke a Fidesz szatellitpártjának nevezte a Mi Hazánkot.
Bár a Fidesz rendszeresen bennfentes kereskedelemmel is gyanúsítja Magyar Pétert, ebben az ügyben a Magyar Nemzeti Bank vizsgálódik, de a hatóságok egyelőre nem kérték ki a mentelmi jogát.
A parlamenti képviselők mentelmi joga demokráciákra jellemző, az EP megfogalmazása szerint ez nem egyéni privilégium, hanem azt a célt szolgálja, hogy a képviselő politikai indíttatású eljárás alá vonás veszélye nélkül, szabadon végezhesse munkáját. Ha a képviselő mentelmi jogát felfüggesztik, a nemzeti hatóságok jogi eljárást indíthatnak ellene, miközben az továbbra is megtarthatja mandátumát.
Magyar mentelmi jogán kívül két másik ügyben is szavaz kedden a parlament, a jogi bizottság itt is a mentelmi jog fenntartása mellett érvelt, hiszen politikai kérdésként kezelik az eseteket. A magyar igazságszolgáltatás Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnökének, valamint az olasz baloldali politikus, Ilaria Salis mentelmi jogának felfüggesztését is kezdeményezte. (Utóbbit 2023 februárjában tartóztatták le Budapesten, az úgynevezett becsület napján történtek miatt. A nemzetközi szélsőbaloldali szervezet tagjai ugyanis többeket megvertek, akikről azt feltételezték, hogy a neonáci gyűlésre tartanak.)
Dobrev Klárát 2024 márciusában rágalmazással vádolták meg, miután azt állította, hogy Pölöskei Gáborné Áder Annamária (Áder János volt államfő rokona) érintett volt abban a pedofil-botrányban, amely Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit igazságügyi miniszter bukásához vezetett.
Ahogyan az várható volt, Dobrev Klára mentelmi jogát is fenntartotta az Európai Parlament, így vele szemben sem indulhat eljárás.
