Magyar Péter esetében három, Dobrev Klára és Ilaria Salis kapcsán pedig egy-egy ügyben kérték azt az Európai Parlamenttől, hogy függesszék fel az érintettek mentelmi jogát. A folyamat a végéhez ér jövő héten kedden, amikor az EP plenáris ülése döntést hoz a parlament jogi bizottságának ajánlásairól. Az ajánlásokban megfogalmazott javaslat lényege mind az öt esetben úgy szól, hogy
a parlament ne függessze fel a mentelmi jogot.
Az korábban sem volt valószínű, hogy Magyar Péter és Dobrev Klára mentelmi jogát kiadja az EP. Felkerült a parlament honlapjára mind az öt jegyzőkönyv, azonban négy esetében a jelentéstevő nem az eredetileg kijelölt képviselő, hanem a jogi bizottság elnöke. Az ajánlások áttanulmányozása és az ügyeket ismerő, neve elhallgatását kérő forrásunk elmondása alapján ennek az az oka, hogy a szakbizottság az ötből négy ajánlást nem szavazott meg. Ilaria Salis esetében nem volt titok – mivel csak kis különbséggel, 13:12 arányban született meg a döntés –, hogy nem fogadják el az előadó azon javaslatát, hogy ki kell adni a mentelmi jogot. A többi három esetben is ez történt, csak ott lényegesen nagyobb szavazataránnyal, és mivel az ajánlásokat csak pár nappal a plenáris ülés előtt hozzák nyilvánosságra, erre csak most derült fény.
Ebben a helyzetben az történik, hogy a szavazási aránynak megfelelő, tulajdonképpen új szakbizottsági ajánlást készítenek, amelyet az elnök állít össze. Így kerülhetett négy dokumentumra is a Jogi Bizottság elnökének, a bolgár liberális İlhan Küçüknek a neve. És most már közös a dokumentumokban a hivatkozási alap is, amely szerint azért kell a mentelmi jogi kiadását megtagadni, mert
„konkrét bizonyítékok” állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a szóban forgó jogi eljárás mögött meghúzódó szándék Magyar Péter/Dobrev Klára/Ilaria Salis politikai tevékenységének, különösen európai parlamenti képviselői tevékenységének aláásása.
Néhány érdekes részlet is kiderült a konkrét ügyekről. Magyar Pétert az egyik esetben azért gyanúsítják lopással, mert egy szórakozóhelyen összeszólalkozott egy őt videózó férfival, akinek elvette a telefonját, és bedobta a Dunába. Az EP-dokumentumban az szerepel, hogy
a helyszínre riasztott rendőrbúvárok kiemelték a Dunából a körülbelül 130-150 ezer forint értékű telefont, és működőképes állapotban visszaadták a sértett félnek.
Szintén ebből az aktából megtudjuk azt is, hogy az EP-képviselők „hiányos választ” kaptak a magyar ügyészségtől, amikor azt tudakolták, hogy a hatóságok hasonló, kisebb értékre elkövetett cselekmények esetében ugyanilyen alapossággal járnak-e el.
Az európai parlamenti frakciók többsége – és ezáltal a képviselők többsége is – deklaráltan elutasítja Dobrev és Magyar mentelmi jogának kiadását. A Patrióták (idetartozik a Fidesz is) szóvivője egy pénteki sajtótájékoztatón Magyar és Salis kiadása mellett érvelt – érdekes módon Dobrev Klárát nem említette.
Ha mentelmi jogot ad nekik a parlament, az nagyon veszélyes üzenetet jelentene az igazság és a demokrácia számára. Ez szembemegy a jogállamisággal, az igazságszolgáltatás függetlenségével a tagállamok függetlenségével
– mondta Alonso de Mendoza. Ilaria Salis esetében azonban sokkal megosztottabbak a képviselők. Őt például az Európai Konzervatívok és Reformerek (itt vannak többek között a volt lengyel kormánypárt, a PiS és a jelenlegi olasz kormánypárt, az Olaszország Fivérei) képviselői kiadnák, azonban ugyanezt nem mondták Magyar Péterről. Salis esetében a döntő minden bizonnyal az lesz, hogy a legnagyobb frakció, az Európai Néppárt képviselői hogyan szavaznak majd. A párt szóvivője elmondta, azt ajánlják nekik, hogy a képviselőik szavazzanak Salis mentelmi jogának felfüggesztésére.
Ettől azonban még nem biztos, hogy ez így is történik: az EUrologus is beszélt olyan néppárti képviselővel, aki biztos, hogy fenntartja majd Salis mentelmi jogát, és abban is biztos, hogy ez lesz a többségi álláspont. A szavazás titkos lesz, tehát nem lesz egyértelmű, hogy ki hogyan voksolt. Ez egyfajta teszt lesz a Néppárton belül: ki utálja annyira Orbánt, hogy ezzel is hajlandó borsot törni a magyar rezsim orra alá? És ugyanez igaz lehet több konzervatív, elsősorban lengyel képviselőre is.
Még egy eljárási sajátosság: amennyiben Salist mégis kiadná a parlament, akkor a jogi bizottság elnökének ismét meg kellene nyitnia a dokumentumot, és a szavazási eredménynek megfelelő indoklást kellene fabrikálnia.
Nyitóképünkön: Ilaria Salis az Európai Parlamentben.