Az 56-os évfordulós nemzeti ünnepet összefogás, függetlenség és szabadság helyett árokásás, hergelés és számháború-hangulat köríti. A Fidesz Békemenetet tart Orbán Viktorral, míg a Tisza Nemzeti Menetet Magyar Péterrel. Az út más, a cél azonos: a 2026-ban győztes politikai erő hihető képét mutatni.
Sorsdöntő nap lehet október 23. – ebben az egyben, úgy tűnik, egyetért a Fidesz és Orbán Viktor a Tisza Párttal és Magyar Péterrel. Nem véletlenül: a sorsdöntő 2026. áprilisi választásra készülve egy masszív, 700-900 ezer fős, bizonytalanabb választói réteg megszólítása és megnyerése mindkettejük érdeke, márpedig erre kitűnő lehetőség a nemzeti ünnep.
Október 23-a kitüntetett nap a nemzeti ünnepeink között, emiatt politikai jelentősége is kiemelkedő. A választások miatt különösen így van ez most, ezért mindkét tábor nagy erőkkel készült a mai napra. A koreográfia is hasonló: a jobboldal Békemenetre, a rendszert váltani kívánó erő Nemzeti Menetre hív, és
mindenhol színpadra állnak a vezetők: előbb a Kossuth téren Orbán Viktor, később a Hősök terén Magyar Péter szónokol.
A tét nagyságát az is mutatja, hogy jó előre megindult a mozgósítás és a politikainarratíva-képzés is. Orbánéknak a Békemenet elnevezéssel összhangban kezdetben kapóra jött az amerikai elnök által bedobott budapesti Trump–Putyin-csúcstalálkozó ötlete, amit a Fidesznél Orbán személyes diplomáciai sikereként adtak elő, csakhogy emiatt a „békecsúcs” minapi lefújása is a miniszterelnök személyes kudarcának tűnhet.
A miniszterelnök szerint nemcsak fizikailag, hanem lélekben is többen lesznek. Magyar Péter válaszában gyűlöletdzsemborinak nevezte a Békemenetet.
A Tisza-rendezvény névválasztása már szerencsésebb volt, hiszen a Nemzet Menete elnevezés semlegesebb, szélesebb körben társítható hozzá jelentés, belpolitikai tartalom, ráadásul integrálóbb is. És attól, hogy nem szerepel benne a „béke” szó, persze nem jelenti azt, amit a Fidesz a lejárató kampányában próbált elhitetni, hogy ez a „háborúpárti Brüsszel” által támogatott háborúmenet lenne.
Ahhoz, hogy a két legnagyobb politikai erő párhuzamos rendezvényeket tart, a tavalyi október 23-i és az idei március 15-i ünnepeken, majd nyáron, Tusványoson és Székesfehérváron, végül pedig Kötcsén is már mindenki hozzászokhatott. Ezért vált különösen érdekessé a kérdés, hogy a Fidesz vagy a Tisza nagygyűlésén vannak-e többen, illetve miben más a két fő szónok beszéde, mit és kinek üzennek.
Október 23-án Orbán Viktor rövid, de lázálmoktól gyötört, Brüsszelt ostorozó beszédet mondott, míg Magyar Péter hosszút, amelyben megüzente, hogy a NER-nek vége, a “haza a népé” és jön a kormányváltás. A nap összes fontos HVG-s cikke, elemzése és fotója egy helyen, itt.
Magyar beszédén kívül a Tisza rendezvényén a második Nemzet Hangja szavazás eredményhirdetése is várható, miközben hasonló attrakció a Fidesztől nem szivárgott ki. Ugyanakkor sem Magyartól, sem Orbántól nem lenne szokatlan egy váratlan bejelentés, új politikai akció – kérdés azonban, milyen mozgásterük van. A Tiszánál újabb, a kampány és a leendő kormányzás szempontjából fontos szereplők bemutatása elképzelhető, míg
a Fidesz éppen benne van a békealáírás-gyűjtésben és egy újabb nemzeti konzultációban, így egy újabb hasonló, mozgósító politikai akció bedobására kevés az esély, az egyéni képviselőjelöltek bemutatására pedig még kevesebb.
Akárhogy is, mindkét oldalon igyekeztek már előre bevetni számos, a hangulat fokozását és a mozgósítást célzó eszközöket. A Fidesz egyik dobása volt annak a már említett narratívának a terítése, hogy ők a békepártiak, a tiszások pedig háborúpártiak, és ezt erősítette a komoly felháborodást okozó AI-generált fotó, amely Magyar Pétert Manfred Weber néppárti elnök pórázon tartott kutyájaként ábrázolta.
A Tisza Párt elnöke figyelmeztetett: ilyen és ehhez hasonló, mesterséges intelligenciával készített, kamu képekkel és videókkal árasztja el a Fidesz az internetet. Erre a fideszes Menczer Tamás még vissza is szólt neki.
Magyar többek között azzal fokozta a hangulatot, hogy elszavalta Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét. Ezen túl nemegyszer hangoztatta azt is, hogy milyen eszközökkel igyekeztek gátolni október 23-i terveit: nehezítették a buszbérlésüket, a Tisza rendezvényén megtiltották a drónozást, és azt is, hogy a Műcsarnok lépcsőjén beszélhessen, ahogy tette Orbán 1989-ben vagy a 2014-es Békemeneten.
Az is biztos, hogy ezúttal is „számháború” várható: hol voltak többen? A Kossuth téren kitölthető szabad terület ugyan mintegy 50 ezer négyzetméter, ami jóval több a Hősök tere szűk 30 ezer négyzetméterénél, de előbbinél a térbe torkolló utcák egy részét, utóbbinál pedig az Andrássy útnak a Kodály köröndig tartó szakaszát pluszban számolva mindkét helyen 70 ezer négyzetméterre bővíthető a terület.
Ez elég ahhoz, hogy szorosan állva – 4 személy négyzetméterenként – mindkét rendezvény szűken vett elméleti befogadóképessége 250-280 ezer fő környékén lehessen.
Idén már negyedik alkalommal lesz párhuzamos rendezvénye a Fidesznek és a Tiszának. Utólag biztos sok elemzés születik majd arról, hogy melyik eseményen voltak többen, előzetesen viszont úgy tűnik: a kormánypárt rendezvénye után többen érdeklődnek online.
A saját tábor mozgósításán túl azonban az idei október 23-ának a Fidesz és a Tisza szempontjából más, komoly politikai tétje is van – erre már a Political Capital hívta fel előzetes elemzésében a figyelmet. Azt írták, mind a Fidesz, mind a Tisza szempontjából azért fontos igazán ez a nap, hogy a jövő évi választásra készülve a győztes képét erősítse magáról. Méghozzá azért, mert
a választást egy szűk, bizonytalan réteg fogja eldönteni – az ő döntéseiket pedig a választási ígéretek mellett erősen befolyásolja, hogy kit tartanak győzelemre esélyesnek, kit látnak erősebbnek, kinek a győzelmét tartják valószínűbbnek.
Nyitókép: Fazekas István
Új főgondnokot is választottak.
