„Nem kémkedtünk, hanem titkos magánnyomozást folytattunk” – mondta a Telexnek a 73 éves Baráth György, akit Boszniában kémkedés gyanújával tartóztatott fel a rendőrség, majd hazaküldték a társával együtt Magyarországra.
A férfinak valóban van titkosszolgálati múltja, azonban ez már nagyon régi. 1975 és 1979 között a Magyar Néphadsereg hivatásos állományú tisztjeként teljesített szolgálatot, majd a Belügyminisztérium állományába került. Előbb a Katonai Kémelhárító, később a Kémelhárító Csoportfőnökségek, a rendszerváltás után pedig a polgári hírszerzésnek dolgozott 1994-ig. Ezután évekig biztonsági tanácsadóként dolgozott, 1998 óta pedig magánnyomozóként. Most egy olyan magánnyomozó cégnek az ügyvezetője, amely üzleti hírszerzéssel is foglalkozik.
A boszniai esetről szűkszavúan nyilatkozott. Azt mondta, „titok, hogy ki a megbízó. Titok, hogy mi a feladat. Az is titok, hogy mi a munkánk eredménye, és azzal mihez kezd a megbízó”. Mindössze annyit árult el, hogy egy üzleti célú magánnyomozás keretében egy célszemélyt kellett megfigyelniük titokban. Azt is hozzátette, nem sértettek semmilyen törvényt. Úgy bukhattak le Banovićiben, hogy gyanúsak lettek, látszott, hogy idegenek, arrafelé pedig nincsenek turisták.
Amikor a rendőrök bevitték őket, akkor egy fedősztorival álltak elő, hogy egy Kovács István nevű férfit keresnek, akiről csak egy személyleírást ismernek. Másnap már a bosnyák titkosszolgálat is megjelent, akik azt kérdezték, hogy a magyar vagy az orosz titkosszolgálatnak kémkednek-e, de ismét a fedősztorit húzták elő.
Később már a helyi sajtó is megtalálta őket, akik azt akarták tudni, hogy ők-e azok a magyarok, akiket kémkedés gyanúja miatt állítottak elő, és akik egy bosnyák katonai létesítményt fényképeztek titokban. „Mondtam neki, hogy ez kamu, nem történt ilyen” – mondta Baráth. Végül a bosnyák hatóságok kitoloncolták őket, egy évig be sem léphetnek az országba.
