A Kúria szerint nem volt diszkriminatív, hogy a kormányhivatal hónapokig húzta egy meleg pár örökbefogadását
A „Család az család” kampányból ismert Hanol Ádám és Pál Márton a kedvezőtlen ítélet ellenére is folytatni akarja a küzdelmet.
Még 2020 decemberében – vagyis a ma hatályos jogszabályi környezet hatálybalépése előtt – kérelmezte örökbefogadási alkalmasságának megállapítását egy férfi, aki ma már a Háttér Társaság ügyfele. A férfi hosszú évek óta él párkapcsolatban azonos nemű élettársával, akivel együtt vesz részt az eljárásban, mivel azonban a közös örökbefogadásra nincs lehetőségük, egyedülállóként jelentkezett.
Az örökbefogadás szabályai 2021 márciusában változtak meg jelentősen: azóta a nem házasságban élő örökbefogadásra jelentkezők csak külön miniszteri engedéllyel kaphatnak alkalmas minősítést.
A gyermekjóléti szakszolgálat (Tegyesz) minden esetben a férfi örökbefogadásra való alkalmasságának megállapítását javasolta, a gyámhatóság azonban ezzel négy alkalommal is szembement. A Háttér Társaság közleménye szerint szakmaiatlan, tudományos alapot nélkülöző, előítéletes érvekkel minden alkalommal örökbefogadásra alkalmatlannak minősítették. Tették mindezt annak ellenére, hogy az első három gyámhatósági elutasítást a bíróság megsemmisítette, és egyúttal új eljárásra utasította a hatóságot. Mégis, mintha az ítéletek leperegtek volna a Budapest Főváros Kormányhivatalának részeként működő gyámhatóság munkatársairól.
Ez történt 2025 május elsején is, amikor végül a határozattal szemben indult bírósági eljárásban a Fővárosi Törvényszék megelégelte, hogy a gyámhatóság már háromszor nyíltan szembeszállt az ítéletével, és élt a szankciós megváltoztatáshoz való jogával: kimondta, hogy a Háttér Társaság ügyfele alkalmas az örökbefogadásra.
A bíróság ismételten figyelmeztetett rá, hogy az örökbefogadásra való alkalmasságról szóló döntés nem ugyanaz, mint az örökbefogadás engedélyezése. Az előbbi az örökbefogadó személyéről és körülményeiről szól, míg az utóbbiban a gyermek mindenek felett álló érdekét kell vizsgálni.
A két szakaszban vizsgálandó szempontok azonban nem keveredhetnek, nem lehet hipotetikusan az eljárás azon szakaszában nem ismert gyermek szemszögéből vizsgálni az alkalmasságot.
A bíróság azt is hangsúlyozta, hogy „az örökbefogadásra vonatkozó jogszabályok egyike sem tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint az, hogy valaki a saját neméhez vonzódik, eleve kizárná őt az örökbefogadásra alkalmas személyek közül”.
Az a tény, hogy azonos nemű párjával él eleve hátrányt jelent számára, hiszen a magyar jog szerint nem házasodhatnak össze, így az örökbefogadás engedélyezése során – vagyis amikor egy konkrét gyermeknek keresnek örökbefogadót – előnyben kell részesíteni a házastársakat. Azt sem lehet a kérelmező hátrányára értékelni, hogy nem tud anyai mintát biztosítani majd a gyermeknek, hiszen ez az értelmezés „azt eredményezné, hogy egyedülálló személyt egyáltalán nem lehetne örökbefogadásra alkalmasnak nyilvánítani”, ezt azonban a hatályos jog az egyedüli örökbefogadás lehetővé tételével nem zárja ki.
A Háttér Társaság által képviselt másik ügyben, ahol ugyan még csak egyszer utasította el a gyámhatóság az azonos nemű párjával élő kérelmező örökbefogadásra való alkalmasságát, a bíróság a határozatot megsemmisítő és új eljárásra kötelező ítéletében már kifejezetten figyelmeztette a hatóságot, hogy
a jogerős ítéletében foglaltak mindenki számára – így a közhatalmi szervek számára is – kötelező érvényűek, az ítéletek végrehajtása a jogbiztonság érvényesülésének alapvető feltétele.
Polgári Eszter, a Háttér Társaság jogi programjának vezetője reméli, hogy a többi hasonló ügyükben is követik a bíróságok ezt a példát. „Elfogadhatatlan, hogy olyanokat kényszerítenek hosszú évekig tartó pereskedésre, akik szerető családot tudnának biztosítani a gyermekvédelmi rendszerben nevelkedő gyermekeknek” – tette hozzá.
A minisztérium (a terület jelenleg a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz tartozik – a szerk.) 2024 májusi tájékoztatása szerint a miniszter eddig valamennyi felterjesztett kérelmet jóváhagyott. A Háttér Társaság tapasztalatai szerint azonban az azonos nemű párkapcsolatban élők kérelmei el sem jutnak a miniszterhez, mert a helyi hatóságok lebeszélik az ilyen kérelmezőket a kérelem benyújtásáról, vagy alkalmatlanságot megállapító döntést hoznak.
A Háttér Társaság emlékeztetett rá, hogy az azonos nemű párok gyermeknevelésével kapcsolatos társadalmi hozzáállás az elmúlt években jelentősen átalakult Magyarországon. Míg 2019-ben csak 17% értett egyet teljesen azzal, hogy egy azonos nemű pár tagjai is lehetnek jó szülők, 2023 októberében ez az arány már 66% volt. A magyarok 60% úgy vélte: lehetővé kell tenni, hogy az azonos nemű párok is örökbe fogadhassanak.
Mi is egy átlagos család vagyunk, csak nálunk két apuka van
Tamás és István tizenkét éve alkot egy párt, tavaly novemberben pedig, nyílt örökbefogadás útján egy ikerpár szülei lettek. Nincs vele problémájuk, ha bárki meglepőnek találja a családjukat, de titkolózni soha nem akartak. Arról, hogy milyen adminisztratív kihívásokkal járt a két – most már hét hónapos – baba érkezése, és hogy mennyire elfogadó a társadalom, ha nem hagyományos szülői felállással találkozik, otthonukban meséltek a hvg.hu-nak.
