Február 23-án, hétfőn kezdődik az országgyűlés tavaszi ülésszaka, rögtön háromnapos ülésezéssel – hétfő, kedd, szerda –, majd március első felében terveznek még egy szintén háromnapos hetet – március 9, 10 és opcionálisan 11 –, de ezzel az 5-6 plenáris üléssel véget is érne a szokatlanul rövid ülésszak – derül ki a HVG-hez eljutott napirendi javaslatból, amely a munkarendről döntő Házbizottság csütörtöki ülésére készült.
A tavaszi ülésszak általában február végétől június közepéig tart, idén az április 12-i parlamenti választások miatt rövidül le ennyire. Már a február 23-i nyitónapot is áthatja a kampányhangulat. Sok képviselő ugyanis várhatóan elcsigázottan megy majd munkába, miután február 21-én indul az ajánlásgyűjtés és emiatt egész hétvégén aláírásokat gyűjtenek, hogy egyéni képviselőjelöltként megszerezzék az indulás jogát.
Öt ülésnap tehát biztos a tervek szerint, a hatodikat, március 11-én csak akkor tartják meg, ha csúszásba kerülnek. Maga a kormány amúgy túl sok mindent nem tervez, és amit igen, az is érdekes, tekintve, hogy a leadott törvényalkotási programja egyelőre csupán két, a 2027-es költségvetéshez kapcsolódó javaslattal számol, de már a tervezett ülésszakon túli, májusi benyújtással és júniusi elfogadással.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter
Veres Viktor
A február 23-i nyitónapon – ilyenkor általában felszólal napirend előtt Orbán Viktor miniszterelnök is – a tervek szerint 13 órakor kezdenek, és a napirend előtti felszólalások után hét határozathozatalt is terveznek. Beszámolókat fogadnak el ugyanis például a Honvédség iraki szerepvállalásáról, továbbá a Kúria, az ügyészség, a jegybank és a számvevőszék 2024-es munkájáról.
Kedden, február 24-én vitáznak például a szkíták honos népcsoporttá nyilvánításáról – nem először, és a várható elutasítás ellenére aligha utoljára. A népszámláláson magát szkítának valló 2439 ember egyike, Pócs Alfréd koronavírus-tagadó orvos ugyanis 2023-ban és 2025-ben is próbálkozott ezzel, státust szerezve a „a szittya erkölcsiségnek”, ám a Parlament mindig elutasítja a nemzetiségi státusz megadását, mert
a MTA szakvéleménye szerint a szkíták kétezer éve kihaltak, így nem lehet elismerni őket ma is élő, saját hagyományait és nyelvét őrző honos nemzetiségként.
Szerdán, február 25-én két fontos témát is napirendre vesz az Országgyűlés. Az egyik a Donald Trump-féle Béketanács Alapokmányának kihirdetéséről szóló törvényjavaslat, de ennek még csak a vitája kezdődik el, a határozathozatal, vagyis a jóváhagyás csak a márciusi üléshéten várható. Ez azért érdekes, mert majd csak akkor válik Magyarország jogilag is a Béketanács tagjává, miközben Orbán már régóta úgy tesz, mintha az lenne.
https://hvg.hu/itthon/20260218_orban-trump-beketanacs-alakulo-ules-jog-parlament-jovahagyas
A jogi hiátus azonban nem zavarta Orbán Viktort abban, hogy már január 22-én Davosban aláírja a csatlakozási szerződést, valamint ma részt vegyen Washingtonban a Béketanács első, alakuló ülésén, ahol egyik alapító országként talán pénzügyi kötelezettségvállalást is kénytelen tenni, miközben parlamenti jóváhagyás, ratifikálás nélkül erre elvileg nincs jogi lehetősége. Olyannyira, hogy
a HVG-nek nyilatkozó Hoffmann Tamás nemzetközi jogász szerint a magyar jog alapján Orbán addig nem képviselhetné Magyarországot tagként, amíg az Országgyűlés ezt jóvá nem hagyja, és pláne nem vállalhatna pénzügyi vagy politikai kötelezettséget úgy, hogy Magyarország egyelőre jogilag nem tagja a szervezetnek.
Szintén szerdán kezdi az Országgyűlés annak a határozati javaslatnak az általános vitáját, amit február 17-én nyújtott be Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter valamint Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető „Ukrajna uniós tagságának, háborús támogatásának és az Európai Unió katonai szövetséggé alakításának, valamint a tagállamok szuverenitását veszélyeztető törekvések elutasításáról” címmel.
Propagandaplakát a Fidesz üzenetével
Szondy Dalma
Már a címből is sejthető, a javaslat elolvasása után pedig egyértelművé is válik, hogy azzal a kormány és a Fidesz egy részben hazug, részben csak rosszindulatú, de a választásokra hangoló fideszes hecckampányhoz akarja felhasználni a törvényhozást. Többségüket kihasználva ugyanis a kormánypártok a Fidesz kampányszlogenjeit visszhangzó határozatot mondatnának ki az Országgyűléssel, felszólítva a kormányt arra:
- akadályozza meg, hogy Magyarország és a magyar emberek pénzét, illetve a Magyarországnak és a magyar embereknek járó uniós forrásokat Ukrajnába vigyék
- ne fogadjon el olyan költségvetést, amely a magyar gazdákat és gazdaságot megillető támogatás jelentős részét Ukrajnába küldené
- lépjen fel az Európai Unió katonai szövetséggé alakítására irányuló kezdeményezésekkel szemben
- Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak érdemi megkezdéséhez ne járuljon hozzá, Ukrajna uniós tagságát ne támogassa
Várható egyébként a márciusiakkal együtt tervezett 5-6 rendes ülésnapon kívüli, rendkívüli ülésnap is a tavaszi ülésszakban. Ellenzéki képviselők ugyanis nemrég rendkívüli ülést kezdeményeztek a gödi Samsung-gyár botránya miatt. Ezen két ellenzéki javaslatot tárgyalnának: a kormányzat felelősségét feltáró vizsgálóbizottságról szólót és az ilyen üzemek ellenőrzéséről, a lakosság, a munkavállalók és a környezet védelméről szólót.
https://hvg.hu/itthon/20260215_tuntetes-godi-akkumulatorgyar-szennyezes-mergezes-greenpeace-hungary-kulugyminiszterium-samsung-sdi
Nyitóképünkön Orbán Viktor az országgyűlés plenáris ülésén. Fotó: Túry Gergely
