Az áprilisi választás fideszes kampányát a háborús riogatásra és saját, a béke zálogát jelentő személyére építő Orbán Viktor jogilag kívülállóként lesz Donald Trump kegyéből az egyik fő mellékszereplő a Béketanács csütörtöki alakuló ülésén. A lelkes stábot már előreküldték Washingtonba, Orbán pedig a szerdai kormányülés után indult útnak. Ám
a magyar kormányfő jogilag ott sem lehetne az alakuló ülésen tagként – pláne nem alapítóként –, és főleg nem tehetne Magyarországra nézve kötelező vállalást.
Trump fizetős politikai klubját ugyan a világ nagy része nem veszi komolyan, de ettől még a csatlakozásnak vannak jogi feltételei, amit viszont Magyarország egyelőre nem teljesített. Ám ez a magát az európai után a közel-keleti politikai színtéren is nemzetközi formátumú békeharcosként mutatni igyekvő kormányfőt mintha nem igazán érdekelné.
A Béketanács sajátos szervezet, léte és működési modellje sok kérdést vet fel, de az biztos, hogy abban a tagság nemzetközi szerződéses kötelezettséggel jár, így a magyar Országgyűlés jóváhagyása, a kapcsolódó törvény elfogadása, az Alapokmány ratifikálása megkerülhetetlen – mondta a HVG-nek Hoffmann Tamás nemzetközi jogász.
https://hvg.hu/360/20260201_beketanacs-trump-vilagbeke-ensz-orban-gaza-iran
A Béketanács Alapokmányát január 22-én írta alá 19 ország képviselője, köztük Orbán Viktor Davosban, a Világgazdasági Fórum szünetében. A davosi túra költségeit azóta sem árulják el. Trump akkor „kemény fickónak” nevezte a magyar kormányfőt, aki pedig kijelentette: „Magyarország ott van az alapító országok között, mert békére van szüksége, hogy fejlődni tudjon.” Érdekesség, hogy
csupán az aláírás előtt néhány órával jelent meg a Magyar Közlönyben egy kormányhatározat arról, hogy Magyarország egyáltalán csatlakozni kíván a testülethez.
Az, hogy mihez csatlakozott Orbán, csak jóval az aláírás után derült ki, mivel a kormány csak február 2-án tette közzé a Béketanács Alapokmányának magyar nyelvű szövegét. Az ezt tartalmazó törvényjavaslatot, amelynek megszavazása, ratifikálása jelenti majd jogilag is a Béketanácshoz csatlakozást, csak február 16-án nyújtotta be Semjén Zsolt.
A törvényjavaslat maga is rögzíti: „A törvény a hazai jogrendbe való átvétellel elismeri a Béketanács Alapokmány kötelező hatályát.” A mellékelt szövegből azonban kiderül az is, hogy az eredetileg a Gázai-övezetben a béke rendezését célzó, de Trump szándéka szerint akár egy ENSZ-alternatívaként is működő szerveződés modellje meglehetősen sajátos:
nem az Amerikai Egyesült Államok mindenkori elnöke vezeti, hanem Donald Trump függetlenül e tisztségétől, sőt az ő egyszemélyi döntésétől függ a szervezetben a tagság megadása vagy éppen elvétele, ő választja és nevezi ki az operatív irányításért felelős Végrehajtó Tanács tagjait, sőt esetlegesen a saját utódját is az elnöki poszton.
https://hvg.hu/vilag/20260122_trump-beketanacs-davos-gronland-gazai-ovezet-orban-viktor-miniszterelnok-allamfo-usa-eu
Ebben a szervezetben Hoffmann Tamás nemzetközi jogász szerint a magyar jog alapján Orbán addig nem képviselhetné Magyarországot tagként, amíg az Országgyűlés ezt jóvá nem hagyja. Vannak országok, amelyek egyelőre megfigyelőként vesznek részt, de hazánk nem, sőt alapítóként jelenik meg, ami szerinte értelmezhetetlen a ratifikálás nélkül.
Hoffmann Tamás kitért arra is: az elvi jogi aggályokon túlmutató kérdés, hogy az alakuló ülésen vállal-e a miniszterelnök valamilyen pénzügyi vagy politikai kötelezettséget úgy, hogy Magyarország nem tagja a szervezetnek, mert ez egyértelműen jogsértő lenne. Emlékeztetett: az ilyen szervezetek éves költségvetését is például a tagok adják össze.
https://hvg.hu/360/20260129_202605-tota-w-arpad-beketanacs-trump-orban
A Béketanács alakuló ülését tehát megtartják ugyan csütörtökön, de az Országgyűlés jóváhagyására még várni kell. Nem a politikai szándékon, vagy elkötelezettségen múlik, mert a szükséges kormánypárti többség garantált. Csakhogy a ratifikálás aligha történik meg március első felénél előbb, lévén a tavaszi ülésszak is csak jövő héten kezdődik.
Orbánék ezt az átmeneti időszakot megpróbálhatják biankó felhatalmazással áthidalni, ám ez jogilag megkérdőjelezhető. A Béketanács Alapokmánya szerint „azok az államok, amelyek az Alapokmányt belső eljárással kötelesek ratifikálni, elfogadni vagy jóváhagyni, vállalják, hogy annak rendelkezéseit ideiglenesen alkalmazzák.”
A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásrendet szabályzó 2005-ös törvényben amúgy szerepel, hogy nemzetközi szerződés a hatályba lépésig ideiglenesen is alkalmazható, ha ezt beleírják a ratifikálásról szóló jogszabályba. Abban azonban csak egy olyan homályos utalás található, hogy „a hatálybalépés napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – közleményével állapítja meg”.
Csak a próbaverzió van ingyen
Donald Trump nagyjából 60 országot hívott meg a Béketanácsba, de ezek alig harmada szállt végül be – alapítóként az egyetlen EU-tag Magyarország mellett például Marokkó, Belarusz, Kazahsztán, Vietnám vagy éppen Pakisztán. Akárhogy is, csak az a meghívott ország maradhat a szervezetben a hároméves ingyenes próbaidőszak után is, amelyik befizet egymilliárd dollárt, vagyis nagyjából 320 milliárd forint. Az Orbán-kormány azt hangsúlyozta, hogy egyelőre nincs semmilyen pénzügyi kötelezettség, mert az egy 4-es metró árát közelítő tagdíjat ráér az első év végig befizetni. Ha azonban Donald Trump javasolja a bennmaradást, akkor nem kell fizetni a hosszabbításért.
Nyitóképünkön Orbán Viktor és Donald Trump az aláíráskor. Fotó: AFP / Fabrice Coffrini
