Nem adja fel egykönnyen Pócs Alfréd koronavírus-tagadó orvos és volt egri önkormányzati képviselő, hogy a szkíták – a cigányokhoz, németekhez hasonlóan – elismert hazai kisebbség lehessenek, és így akár a 2026-os választáson nemzetiségi listát is állíthassanak, illetve képviselőt küldjenek az Országgyűlésbe.
A szkíta kisebbség honos népcsoporttá nyilvánítása iránt adott be ugyanis kezdeményezést, beadványát augusztus 13-i ülésén tárgyalja majd a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). Pócs nem először indítja el ezt a jogi folyamatot, 2023-ban ezt már végigjárta egyszer, és kudarcot vallott.
Pócs Alfréd ismét próbálkozik
YouTube / Attila Heffner
Az eljárás ilyenkor az, hogy össze kell gyűjteni legalább ezer, magát az adott nemzetiséghez tartozónak valló magyar állampolgár aláírását, ezt be kell adni a választási szervhez, amely ellenőrzi a szignókat. Pócs legutóbbi próbálkozásánál ezt az akadályt még vették, mert 1371 aláírás gyűlt össze.
Csakhogy ezután még be kell szerezni a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalását is, és csak ezután dönt a kisebbség hivatalos elismeréséről az Országgyűlés. A parlament legutóbb éppen azért utasította el 2023 végén a nemzetiségi státusz megadását, mert az MTA szakvéleménye kimondta:
„Nem állnak fenn sem a fizikai, sem pedig a törvényi feltételei annak, hogy a több mint két évezrede a történelem színpadáról eltűnt szkítákat (…) ma is élő, saját hagyományait és nyelvét őrző honos nemzetiségként lehessen elismerni Magyarországon.”
https://hvg.hu/itthon/20231129_Az_MTA_szerint_ketezer_eve_nem_leteznek_szkitak_itthon_megis_vannak_a_parlament_akar_el_is_ismerheti_oket_kisebbsegkent
Azóta aligha változott az MTA álláspontja a kérdésben, így az sem várható, hogy az akadémiai véleményt mindig figyelembe vevő Országgyűlés ezúttal másként döntene, de a folyamatot újra végig kell vinni, mert a törvény szerint joga van a kezdeményezőnek újra és újra beadni a kezdeményezést.
A legutóbbi népszámlálás alapján egyébként a HVG-nek a KSH által megküldött adatokból látható, hogy a nemzetiségként elismert szűk háromezres szlovén közösségnél alig kevesebben, 2439-en vallották magukat szkítának.
https://hvg.hu/itthon/20240102_A_nepszamlalas_adatai_szerint_2439_ember_szkitaul_beszel_otthon_bar_rejtely_hogyan
Manapság csupán néhány tucat hitelesnek tekinthető szkíta kifejezést, illetve pár, különböző jelekkel rögzített – megfejtetlen vagy vitatott tartalmú – szkíta feliratot ismerünk. Ez azonban nem zavarja a szkítatudatú magyarokat, akik közül a legismertebb Pócs Alfréd. Állítása szerint
„a szittya erkölcsiség és jogrendszer miatt” szerette volna honosíttatni a népcsoportot.
A szkítáknak – vagy szittyáknak – ugyanis van erkölcsi 24 pontjuk és a Szent Korona-tanon alapuló jogrendszerük – utóbbi kapcsolatot jelzi, hogy Pócs az elnöke a Szent Korona Igazsága Tanácsadó és Jogvédő Egyesületnek, amely rövidítve SZKÍTA jogvédő egyesület.
https://hvg.hu/360/20231209__szkita_kisebbseg__honos_nepcsoportok__egzotikus_otletek__hun_az_a_szkita_hvg
De létezik Turul Alkotmány, Szkíta és Magyar Szellemiség Központja szkíta–buddhista templommal, továbbá nem hivatalos Szkíta Honvéd Nemzetőrség és Szkíta Ősnemzetségek Országos Önkormányzata is. Sőt, van szkíta kormányzó is, de a 90 éves férfi és társai ellen éppen nemrég vádat emeltek, mert
meg akarták dönteni a kormányt, majd kikiáltották volna a Szkíta Magyarországot, de végül a TEK lekapcsolta őket.
https://hvg.hu/itthon/20250731_Vadat-emeltek-a-90-eves-szkita-kormanyzo-ellen-aki-hatalomatvetelre-keszult-Magyarorszagon
Nyitóképünk illusztráció: Kurultaj 2016-ban. Fotó: Máté Péter
