Nem adja fel egykönnyen Pócs Alfréd koronavírus-tagadó orvos és volt egri önkormányzati képviselő, hogy a szkíták – a cigányokhoz, németekhez hasonlóan – elismert hazai kisebbség lehessenek, és így akár a 2026-os választáson nemzetiségi listát is állíthassanak, illetve képviselőt küldjenek az Országgyűlésbe.
A szkíta kisebbség honos népcsoporttá nyilvánítása iránt adott be ugyanis kezdeményezést, beadványát augusztus 13-i ülésén tárgyalja majd a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). Pócs nem először indítja el ezt a jogi folyamatot, 2023-ban ezt már végigjárta egyszer, és kudarcot vallott.
Pócs Alfréd ismét próbálkozik
YouTube / Attila Heffner
Az eljárás ilyenkor az, hogy össze kell gyűjteni legalább ezer, magát az adott nemzetiséghez tartozónak valló magyar állampolgár aláírását, ezt be kell adni a választási szervhez, amely ellenőrzi a szignókat. Pócs legutóbbi próbálkozásánál ezt az akadályt még vették, mert 1371 aláírás gyűlt össze.
Csakhogy ezután még be kell szerezni a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalását is, és csak ezután dönt a kisebbség hivatalos elismeréséről az Országgyűlés. A parlament legutóbb éppen azért utasította el 2023 végén a nemzetiségi státusz megadását, mert az MTA szakvéleménye kimondta:
„Nem állnak fenn sem a fizikai, sem pedig a törvényi feltételei annak, hogy a több mint két évezrede a történelem színpadáról eltűnt szkítákat (…) ma is élő, saját hagyományait és nyelvét őrző honos nemzetiségként lehessen elismerni Magyarországon.”
Azóta aligha változott az MTA álláspontja a kérdésben, így az sem várható, hogy az akadémiai véleményt mindig figyelembe vevő Országgyűlés ezúttal másként döntene, de a folyamatot újra végig kell vinni, mert a törvény szerint joga van a kezdeményezőnek újra és újra beadni a kezdeményezést.
A legutóbbi népszámlálás alapján egyébként a HVG-nek a KSH által megküldött adatokból látható, hogy a nemzetiségként elismert szűk háromezres szlovén közösségnél alig kevesebben, 2439-en vallották magukat szkítának.
Manapság csupán néhány tucat hitelesnek tekinthető szkíta kifejezést, illetve pár, különböző jelekkel rögzített – megfejtetlen vagy vitatott tartalmú – szkíta feliratot ismerünk. Ez azonban nem zavarja a szkítatudatú magyarokat, akik közül a legismertebb Pócs Alfréd. Állítása szerint
„a szittya erkölcsiség és jogrendszer miatt” szerette volna honosíttatni a népcsoportot.
A szkítáknak – vagy szittyáknak – ugyanis van erkölcsi 24 pontjuk és a Szent Korona-tanon alapuló jogrendszerük – utóbbi kapcsolatot jelzi, hogy Pócs az elnöke a Szent Korona Igazsága Tanácsadó és Jogvédő Egyesületnek, amely rövidítve SZKÍTA jogvédő egyesület.
De létezik Turul Alkotmány, Szkíta és Magyar Szellemiség Központja szkíta–buddhista templommal, továbbá nem hivatalos Szkíta Honvéd Nemzetőrség és Szkíta Ősnemzetségek Országos Önkormányzata is. Sőt, van szkíta kormányzó is, de a 90 éves férfi és társai ellen éppen nemrég vádat emeltek, mert
meg akarták dönteni a kormányt, majd kikiáltották volna a Szkíta Magyarországot, de végül a TEK lekapcsolta őket.
Nyitóképünk illusztráció: Kurultaj 2016-ban. Fotó: Máté Péter
