Drámai hangulatú videóban jelentette be Orbán Viktor szerdán, hogy a Barátság kőolajvezetéken leállított szállítás – vagy ahogy a kormány hívja, „olajblokád” – mellett további ukrán akciókra számít a kormány. Emiatt a miniszterelnök elrendelte a kritikus energetikai létesítmények fokozott védelmét, kollégáink pedig a Fülke élő adásában magyarázták el a lépés mögötti politikai érdekeket.
„A kirendelt honvédség maximum meg tudná számolni, hogy hány találat történt, ha az orosz hadsereg nem tudja kivédeni Kijev támadásait, akkor erre a magyar sem képes” – mondta Németh András, a HVG külpolitikai újságírója.
Ami ennél is fontosabb, hogy Ukrajnának semmilyen szempontból nem áll érdekében a legkisebb támadást sem elkövetni Magyarországgal szemben.
Egyrészt, egy ilyen akció megmagyarázhatatlan lenne a szövetséges Európai Unió és a NATO felé, példátlan válságot okozna Kijev és a nyugati államok kapcsolatában. Így Ukrajna búcsút mondhatna az innen érkező támogatásoknak, amelyek elengedhetetlenek az Oroszországgal szembeni védekezésükben.
A magyar kormány állításaival szemben, miszerint Ukrajna politikai okokból nem indította újra a kőolajszállítást, sokkal valószínűbb, hogy még nem fejeződött be az orosz támadás okozta károk helyreállítása. Ez az EU hivatalos álláspontja is, a téli időjárás, a humánerőforrás-hiány miatt egyébként is nehézkes és lassú a javítás, ráadásul Kijevnek politikai okokból sem prioritás a kérdés. Az olajexport szüneteltetésével járó orosz bevételkiesés, illetve az ukrán vezetéssel ellenséges magyar kormánynak okozott kellemetlenség még kapóra is jön Ukrajnának. Ha kifejezett céljuk lenne, hogy végleg leálljon az olajszállítás, sokkal egyszerűbb lenne elzárni az ukrán-magyar határon a csapokat, a legnagyobb előnyük pedig abból származna, ha az orosz létesítményeket támadnák tovább.
Azt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pontosan tudja, hogy a magyarországi Fidesz-kampány egyik, ha nem legfontosabb témája a háborús félelemkeltés, így egy esetleges ukrán támadás épp a kormány narratíváját erősítené. Ezzel pedig a Tisza Párt választási esélyei csökkennének, miközben Kijevben szinte biztosan a magyar kormányváltásnak drukkolnak.
A választási esélyekről szerdán jelent meg a HVG-n a Medián kutatása – erről műsorunk első felében Hann Endrével beszélgetett Kacskovics Mihály Béla –, a Fidesz számára egyre több aggodalmat jelentő eredmények pedig kollégáink szerint azt is jelenthetik, hogy a kormány terelésre használja az ukrán kérdést.
Az továbbra is kérdés, hogy meddig megy el a háborús félelemkeltésben a kormány. Korábban Magyar Péter is említette, szerdán pedig Jeszenszky Géza korábbi külügyminiszter vetette fel, hogy nem kizárható egy hamis zászlós – vagyis a magyar kormány által elkövetett, de Ukrajnára fogott – merénylet. Németh András elmagyarázta, miért valószínűbb, hogy ha erre sor kerülne, az nem dróntámadást, hanem inkább egy robbantást jelentene.
Adásunkban szóba kerültek továbbá az alábbi témák:
- Mit jelent a hamis zászlós merénylet és milyen példákat láttunk erre a történelemben?
- Miért vehető szinte biztosra, hogy Oroszország beavatkozik majd a magyar választásokba és hogyan tehetik ezt meg?
- Mennyiben változott az ukrán kormány kommunikációja a magyar vezetés egyre ellenségesebb lépéseire, illetve mi ennek az oka?
Ha lemaradt volna, itt nézheti vissza a beszélgetést, Orbánnal és Ukrajnával 1:11:49-től foglalkoztunk:
https://www.youtube.com/watch?v=Uw2AiSFvRVg&t=909s
Nyitókép: AFP / Genya Savilov.
