Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult és felfüggesztette a Karácsony Gergely elleni büntetőeljárást a Pesti Központi Kerületi Bíróság – tudta meg a HVG. Az erről szóló végzést információink szerint február végén, tárgyaláson kívül hozta meg az ügyben eljáró bíró.
Úgy tudjuk, a bíróság arra kérte az Ab-t, állapítsa meg, hogy az ügyben alkalmazandó gyülekezési törvény és a gyermekvédelmi törvény egyes bekezdései sértik a jogbiztonság és normavilágosság követelményét, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményét. Az ügyészség ezen jogszabályok alapján emelt vádat a főpolgármester ellen, mert tavaly júniusban megszervezte a Pride felvonulást.
Cikkünk megjelenését követően az értesülésünket a Fővárosi Törvényszék is megerősítette.
Ragaszkodott az eljáráshoz
Karácsony Gergely ellen az ügyészség a Budapest Pride felvonulás megszervezésért emelt vádat, az egyesülési és gyülekezési szabadság megsértése miatt. Indítványukban azt kérték, hogy Karácsonnyal szemben a bíróság tárgyalás mellőzésével, büntetővégzésben pénzbüntetést szabjon ki, ő azonban ragaszkodott a bírósági eljáráshoz.
https://hvg.hu/itthon/20260129_karacsony-gergely-pride-birosagi-eljaras
A Budapesti Rendőr-főkapitányság június 19-én tiltotta meg a Pride felvonulás megtartását, egyrészt a módosított gyermekvédelmi törvénynek megfelelően, másrészt pedig azért, mert a rendezvény időpontjára és helyszínére korábban egy másik személy bejelentett már egy más jellegű rendezvényt. A rendezvényt mégis megtartották, de a fővárosi önkormányzat szervezésében, Karácsony Gergely álláspontja szerint így azt nem kellett bejelenteni a rendőrségen, vagyis megtiltani sem lehetett. Az ügyészség ezt vitatja, szerintük a rendezvény – a gyülekezési jogról szóló törvény alapján – gyűlésnek minősült, mivel közügyben való véleménynyilvánításra irányult, és ahhoz bárki csatlakozhatott.
Az ügy így a Pesti Központi Kerületi Bíróságra (PKKB) került, de úgy tűnik, egyelőre megakadt. A bíróság ugyanis azt állapította meg: fennál a lehetősége, hogy olyan jogszabályt kell alkalmaznia, amely ellentétes az Alaptörvénnyel vagy nemzetközi szerződésbe ütközik. Ezért fordult bírói kezdeményezéssel az Alkotmánybírósághoz, melynek 90 napja van arra, hogy megállapítsa, a jogszabály összhangban van-e az Alaptörvénnyel.
Bele lehet kötni egy kötőszóba
A gyülekezési törvény jelenleg azt mondja ki, hogy tilos azt a gyűlést megtartani, mely a gyermekvédelmi törvényben meghatározott tilalmat sérti. Ez utóbbi így hangzik: „tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg”.
Információink szerint a bírósági végzés hosszasan és több pontban sorolja, miért gondolja alaptörvény-ellenesnek az alkalmazni szánt jogszabályokat. Problémásnak tartja például, hogy a gyülekezési törvény alapján az érintett gyűléseket kötelező megtiltani – így viszont felmerül, hogy az aránytalanul korlátozza a békés gyülekezéshez való jogot. Ezért véleményük szerint indokolt lenne azzal kiegészíteni, hogy a hatóság pontosan milyen korlátozásokat írhat elő például a helyszínről, az útvonalról, vagy éppen a résztvevők életkoráról.
Gondot okoz az is, hogy a gyerekvédelmi törvény nem fogalmaz világosan, egészen pontosan egy kötőszó miatt. Mivel az „illetve” szó jelentése nem egyértelmű, lehet kapcsoló szó, de kifejezhet vagylagosságot is, vagy akár pontosítást. Így tehát a szabályozás második fele a bíróság szerint többféleképpen is értelmezhető: vagy úgy, hogy mind a pornográfiát, mind a homoszexualitást csak a 18 éven aluliak számára tilos népszerűsíteni és megjeleníteni, vagy úgy, hogy a 18 év alattiaknak a pornográfia és nyílt szexualitás ábrázolása tilos, egyébként pedig életkortól függetlenül mindenkinek tiltott a homoszexualitás és a nemváltoztatás megjelenítése.
https://hvg.hu/itthon/20251001_Europai-Unio-Birosaga-konyvfoliazos-kormanyrendelet-Lira-homofobtorveny-ebx
A bíróság kiemeli azt is, hogy az általános tilalom miatt felmerül, hogy a szabályozás hátrányosan különbözteti meg az LMBTQI embereket és lényegében megfosztja őket a véleménynyilvánítás szabadságától. Ezért indokolt lehet a gyermekvédelmi törvény pontosítása azzal, hogy a 18 év alattiak számára egészen pontosan milyen tartalmak megjelenítése tilos, valamint az is, hogy pontosítsák, hogy a gyermekeket közvetlenül veszélyeztető magatartás legyen tiltott.
Az Alkotmánybíróságnak 90 napja van arra, hogy döntsön a kérdésben, vagyis a határidő az országgyűlési választások után jár le.
Fontos, hogy a bíróság azt is megállapította, hogy felmerül annak a lehetősége is, hogy az alkalmazott jogszabályok az Európai Unióról szóló Szerződés 2. cikkét és az Alapjogi Chartát is sértik, annak azonban egyelőre nincs nyoma, hogy előzetes döntéshozatali eljárással fordultak volna az EU Bíróságához.
