Az Európai Unió Bíróságához fordult a Fővárosi Törvényszék, amely előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett a Líra ügyében – tudta meg a HVG Nyáry Krisztiántól, a Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatójától. A „vesszőhibás” rendeletként elhíresült jogszabály miatt a könyvesbolt-láncot még 2023 nyarán bírságolta meg a kormányhivatal 12 millió forintra, a határozattal szemben azóta tart a pereskedés.
2024 februárjában az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék a Lírának adott igazat, mert szerintük egyértelmű volt a könyvek fóliázásáról szóló rendelet szövege. Az azóta módosított jogszabály szerint a homoszexualitást megjelenítő, gyermekeknek szóló könyvek „a többi terméktől elkülönítve csak zárt csomagolásban forgalmazhatók”, a Líra pedig azzal érvelt a bíróságon, hogy a büntetés kiszabásakor hatályos szöveg szerint csak akkor kellene lefóliázni a könyveket, ha azokat a többi terméktől elkülönítve árusítanák. Márpedig a két tinédzser fiú szerelméről szóló Heartstopper-sorozat könyveit nem különítették el és nem is fóliázták le. „A vessző az vessző. A magyar nyelv szabályai legalább olyan köztudottak, mint maguk a társadalom jogviszonyait szabályozó jogszabályok. Nem volt a bíróságnak kétsége, hogy mit jelent a mondat, alternatív értelmezés nem merült fel” – mondta ki a törvényszék. Néhány hónappal az ítélet után módosították a rendelet szövegét, kijavítva a vesszőhibát.
A kormányhivatal azonban megtámadta az ítéletet a Kúrián, ahol már egészen más következtetésre jutottak a bírák. A testület szerint azáltal, hogy az Alaptörvény kimondja, hogy az apa férfi, az anya pedig nő, egyértelmű és félreérthetetlen, hogy „az ilyen könyveket nem lehet mutogatni, közszemlére tenni úgy, hogy bárki nehézség nélkül láthassa őket”, és bár valóban hibás volt nyelvtanilag a szöveg, minden alapot nélkülözött az elsőfokú bíróság értelmezése. Emiatt megsemmisítették az elsőfokú ítéletet és új eljárás lefolytatására kötelezték a Fővárosi Törvényszéket.
Az ügy így gyakorlatilag újraindult, a törvényszék pedig abban kért állásfoglalást az Európai Bíróságtól, hogy a „fóliázós” rendelet összeegyeztethető-e az uniós irányelvekkel és alkalmazható-e a magyar eljárásokban. Állásfoglalást kértek például abban, hogy a rendelet ellentétes-e az unió szolgáltatási irányelvével, amely egyaránt tiltja a határokon átnyúló szolgáltatások nyújtására és igénybevételére vonatkozó korlátozásokat, a zárt csomagolás előírása ugyanis álláspontjuk szerint alkalmas arra, hogy korlátozza a hozzáférést bizonyos könyvekhez.
Az ügy legérdekesebb kérdése azonban az, hogy az Európai Bíróság szerint ellentétes-e a magyar jogszabály az Európai Unió Alapjogi Chartájával. Ez a dokumentum rögzíti ugyanis az emberi méltósághoz, a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához, valamint a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jogot. A Törvényszék úgy véli, a kormányrendelet szerinti előírás „alkalmas lehet arra is, hogy abból kifolyólag a homoszexuális személyekkel szembeni társadalmi
előítéletek erősödjenek”, valamint kihatással van a véleménynyilvánítás jogára és lehetőségére is.
Hozzátették, a szabályozás érinti a homoszexuális emberek életét ábrázoló tartalmak megjelenítését, azonban a nem homoszexuális emberek életét ábrázoló tartalmak megjelenítését nem korlátozza. Emiatt az uniós testület értelmezését kérték arról, hogy a rendelet olyan, szexuális irányultságon (homoszexuális irányultság) alapuló különbségtételen alapul-e, amely a Charta értelmében tilos.
A törvényszék határozata szerint az új eljárás lefolytatásának előfeltétele, hogy az Európai Unió Bírósága megállapítsa, a kormányrendelet ellentétes-e az uniós joggal, mert ha igen, „akkor a bíróság köteles az uniós joggal ellentétes nemzeti jogszabály alkalmazásának mellőzésére”.
A homofóbtörvény az Európai Bíróságon
Az Európai Bíróság ettől az ügytől függetlenül vizsgálja a fóliázós rendelet keretjogszabályát, a gyermekvédelminek nevezett, sok tiltakozást kiváltó homofóbtörvényt is. Az Európai Bizottság a törvény miatt kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett, ennek keretében pedig keresetet nyújtott be a bírósághoz, amelyben azt kérték, állapítsák meg, hogy a törvény elfogadásával Magyarország megsértett egy sor uniós irányelvet, vagyis nem tett eleget az uniós jogból eredő kötelezettségeinek.
Az ügyben bírósági döntés néhány hónapon belül várható, de a főtanácsnoki vélemény egyértelműen kimondta, hogy Magyarország alapvető jogokat tagad meg. Bár a főtanácsnoki javaslat nem köti az Európai Bíróságot, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a későbbi ítéletek nagyban megegyeznek a főtanácsnok véleményével. A Líra szerint a gyermekvédelmi törvényről alkotott főtanácsnoki álláspont jó esélyekkel kecsegtet a Heartstopper-ügyben is, ráadásul úgy gondolják, a „fóliázós rendelet” ügye megerősítheti a jogállamiság sérelmével kapcsolatos elmarasztalást.
Az ügyben bírósági döntés néhány hónapon belül várható, de a főtanácsnoki vélemény egyértelműen kimondta, hogy Magyarország alapvető jogokat tagad meg. Bár a főtanácsnoki javaslat nem köti az Európai Bíróságot, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a későbbi ítéletek nagyban megegyeznek a főtanácsnok véleményével. A Líra szerint a gyermekvédelmi törvényről alkotott főtanácsnoki álláspont jó esélyekkel kecsegtet a Heartstopper-ügyben is, ráadásul úgy gondolják, a „fóliázós rendelet” ügye megerősítheti a jogállamiság sérelmével kapcsolatos elmarasztalást.
A Líra üdvözölte a Fővárosi Törvényszék „logikus és bátor döntését”, ezzel ugyanis szerintük korrigálták azt a helyzetet, hogy a Kúria az uniós alapszerződésben foglalt kötelezettsége ellenére korábban visszautasította az Európai Unió Bíróságának megkeresését. Nyáry Krisztiánék hozzátették, bíznak abban, hogy a Heartstopper-ügy a szólásszabadság, a jogegyenlőség és az emberi méltóság európai szabályainak megfelelően dől el.
