Három újabb hangfelvételen hallgatható, ahogyan Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter alázatoskodva jelent Szergej Lavrovnak – derül ki a Vsquare cikkéből.
A hangfelvételek 2023 decembere és 2025 augusztusa között készültek. Az első az Európai Tanács 2023. december 14-i ülésének egyik szünetében készült. Az unió vezetői azért gyűltek össze aznap, hogy döntsenek Ukrajna és Moldova uniós csatlakozási tárgyalásainak megnyitásáról. Ez volt az az ülés, amiről végül kiküldték kávézni Orbán Viktort, hogy a 26 másik tagállam megszavazza a csatlakozási tárgyalások megkezdését Kijevvel.
A szünetben ugyanakkor ennek még nem volt nyoma, legalábbis Szijjártó arról tájékoztatta Lavrovot, hogy Orbán Viktor a befagyasztott uniós források felszabadítását követelte annak érdekében, hogy elálljon a vétótól. „Oké, jó, nagyszerű. Néha a jó szándékú nyílt zsarolás a legjobb opció” – nyugtázta Lavrov a magyar külügyminiszter beszámolóját.
A taktika végül nem működött, Orbánt kiküldték kávézni, viszont Szijjártó ottmaradt az ülésteremben, és szinte valós időben, lépésről lépésre tájékoztatta a Kremlt a fejleményekről.
Szijjártó Lavrov informátorként betöltött szerepe azonban korántsem korlátozódott az EU-n belüli érzékeny megbeszélések és jegyzőkönyvek megosztására. Számos telefonbeszélgetésük során Szijjártó felbecsülhetetlen értékű információkkal látta el Lavrovot arról, hogy a nyugati koalíció miként készül fokozni a nyomást Moszkván annak érdekében, hogy az ország felhagyjon az Ukrajna elleni agressziójával.
A nyílt csatornán zajló Szijjártó–Lavrov-kommunikáció könnyen lehet, hogy egy moszkvai jelzés az illetékeseknek, hogy a Kremlnek füle van az Európai Unió vezetésében. A beszélgetésnek azonban van egy kevéssé érintett része, ami ékes bizonyítéka annak, hogy az Orbán-kormány számára a határon túli magyarság érdekei semmit sem számítanak, ha az a cél, hogy egy külföldi szövetségesüket helyzetbe hozzák.
A portálnak nyilatkozó hírszerzők egyike egyenesen úgy fogalmazott, hogy Szijjártó és Lavrov beszélgetései leginkább egy ügynök és a tartótisztje közötti kommunikációra hasonlítanak.
Az is kiderül a most nyilvánosságra került anyagokból, hogy Szijjártó és Lavrov 2024 júliusának legelején előre megbeszélték, hogy Orbán Viktor nem magyar miniszterelnökként, hanem az Európai Unió soros elnökeként fog Moszkvába látogatni. Bár Orbán látogatását igyekeztek titokban tartani a többi uniós tagállam előtt, ám az orosz fővárosban Vlagyimir Putyin és a magyar miniszterelnök is igyekeztek azt a látszatot kelteni, mintha Orbán ott nemcsak Budapestet, de az egész uniót képviselné.
Néha egészen érthetetlen dolgok is lejátszódtak a két külügyminiszter között. Lavrov például 2024 júliusában arra kérte Szijjártót, hogy küldje el neki azt a dokumentumot, ami az ukrán uniós csatlakozási tárgyalások megnyitásáról szól. Ugyan a beszélgetésből nem derül ki, hogy pontosan melyik dokumentumra is gondolt Lavrov, de egy uniós vezető szerint 99 százalékos bizonyossággal állítható, hogy a csatlakozási tárgyalások keretterve az. Az egészben az a fura, hogy bár Szijjártó megígéri Lavrovnak, hogy a magyar diplomáciai csatornákon keresztül eljuttatja neki a kérdéses iratot, ám erre Lavrovnak nem lett volna semmi szüksége, lévén, hogy a dokumentum nyilvánosan elérhető volt.
Vannak olyan elképzelések, hogy ezzel Lavrov pusztán Szijjártó hűségét próbálta tesztelni (bár a kettejük együttműködése eddigre már meglehetősen nagy múltra tekintett vissza), mások szerint pedig Szijjártó csupán a „hasznos idióta” volt az ügyben.
Az orosz–magyar együttműködésnek volt egy a fentieknél sokkal sötétebb vetülete is, amiről ismételten a Vsquare birtokába jutott hangfelvételek szolgáltatnak bizonyítékot. Eszerint minden, amit magyar nemzeti érdekként prezentáltak Orbánék az unióban, kezdve az ország energiabiztonságára hivatkozó érvektől a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetéig, lényegében csak ürügynek számított arra, hogy valójában az orosz érdekeket képviselhessék.
Egy 2024 júniusában lezajlott beszélgetés során Szijjártó beszámolt Lavrovnak arról, hogy miként tervezik a magyar kisebbség védelmét biztosítani és visszaszerezni azokat a jogokat, amikkel korábban rendelkeztek. Erre Lavrov szóba hozta az ukrajnai orosz kisebbség helyzetét. Szijjártó azt válaszolta, hogy a kisebbségi jogok tiszteletben tartása az Európa Tanácsot irányító egyetemes elv – „ma a ti kisebbségetekről van szó, holnap pedig a miénkről” –, és ez a válasz hallhatóan elégedetté tette Lavrovot.
„Tudod, Szergej, hogy mindig a rendelkezésedre állok” – mondta Szijjártó.
Ugyanakkor az is igaz, hogy itt Szijjártó nem bontotta ki a valóság minden szeletét orosz kollégája előtt, mivel a tárgyalási keretrendszerben csak az uniós tagállamok közötti viszonyról van szó, és nem említi más országok, illetve más kisebbségek helyzetét.
A két külügyminiszter egyeztetett Donald Trump és Vlagyimir Putyin alaszkai találkozójáról is, itt Szijjártó megpróbált kulisszák mögötti értesüléseket szerezni a tárgyalásokról, mivel aggódott miatta, hogy a lemondott közös ebéd és Putyin túl gyors távozása mögött az áll, hogy a találkozó nem sikerült túl jól. Itt viszont Lavrov volt az, aki eltekintett az őszinteségtől, és inkább arról beszélt, hogy a közös ebédet sosem mondták le. „Az ebéd nem olyasmi, amit annyira élveznék, ismerve az amerikai gasztrokultúrát” – ütötte el a témát Lavrov.
Magyarország – amint az a fenti párbeszédekből is kitűnik – Oroszország képviselőjeként lépett fel az EU-val szemben és a saját energiabiztonságát használta nyomásgyakorló eszközként arra, hogy megakadályozza vagy enyhítse a Kreml számára kedvezőtlen uniós döntéseket – írja a lap.
Az első kiszivárgott felvételnél jóval aggasztóbbak azok az orosz vezetőkkel folytatott, újabb beszélgetések, amelyek leiratát a VSquare tette közzé. Szijjártó Péter alárendelt félként ígéri, hogy próbálja teljesíteni Moszkva kéréseit, sőt még érveket is kér arra, hogy megmagyarázza, miért érdeke Magyarországnak szembefordulni az EU-val. Hogy mit jelent mindez, és mi jöhet még, arról Székely Árpád egykori moszkvai nagykövetet kérdeztük.
