A szervezet szeretné, ha minél hamarabb tudnának tárgyalni a Tisza-kormány tudományos és technológiai miniszterével.
„Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a kutatóhálózat széles körű, demokratikus, alulról jövő kezdeményezéseken alapuló, saját autonóm szervekkel rendelkező, transzparens módon működő rendszer legyen a Magyar Tudományos Akadémián belül” – írja nyílt levelében az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF), amelyet Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszternek címeztek.
A választás után néhány nap alatt dőlt össze az akadémiai rendszer átalakítása, amit a kormány 2019 óta az érintettek folyamatos tiltakozása ellenére véghez vitt. A tudományos élet jövőjét azonban egy másik választás is érdemben befolyásolhatja: az MTA hamarosan egy új elnök személyéről dönt. Megkérdeztük a jelölteket, hogy mit gondolnak az intézethálózat jövőjéről. FRISSITETT
A tárcavezető május 9-én, az Országgyűlés alakulásának napján arról írt a Facebook-oldalán, hogy a kormány megalakulását követően találkozni fog a kutatóintézetek főigazgatóival és az érdekképviseleti szervezetekkel is, hogy alaposabban megismerje az elképzeléseiket a hazai kutatóhálózat jövőjéről, majd pár nappal később, a bizottsági meghallgatásán is felhozta ezt a témát.
Ezt az ADF örömmel vette, és megemlítették azt is, hogy Magyar Péter is jelezte korábban, hogy az új kormány négy legfontosabb feladata közé tartozik az akadémiai szabadság helyreállítása és a kutatóintézetek helyzetének hosszú távú rendezése. „Mivel ezektől az intézkedésektől jelentős mennyiségű európai uniós forrás sorsa is függ, az Akadémiai Dolgozók Fóruma készen áll arra, hogy az egyeztetéseket a miniszter úrral a lehető legrövidebb időn belül megkezdje” – tették hozzá.
A nyílt levél szerint a szervezet elengedhetetlennek tartja, hogy minden, a kutatóhálózat korábbi működését meghatározó dokumentum nyilvánosságra kerüljön, így például a HUN-REN korábbi átvilágításai, minisztériumi szándéknyilatkozatok, a HUN-REN közfeladat-finanszírozási szerződése, a négy kutatóközpont ELTE-hez csatolásáról szóló szerződések, levelek és egyéb dokumentumok.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) néhány hete közölte, nyitottak arra, hogy a korábban elcsatolt kutatóhálózatot visszafogadják. Nem sokkal később Lovász László lemondott a HUN-REN kutatóhálózat Nemzetközi Tudományos Tanácsadó Testület tagságáról arra hivatkozva, hogy a szervezet felső vezetői az utóbbi időszakban számos olyan kijelentést tettek, amelyekkel nem tudott azonosulni.
Majd újabb fejlemény történt, az MTA Pósfai Mihály geológust, akadémikust, egyetemi tanárt választotta meg elnöknek a tudós testület 200. közgyűlésén. Pósfai ezután azt nyilatkozta, a HUN-REN jelenlegi vezetését azonban nem tekinti tárgyalópartnernek, és a bizalomvesztés miatt a kutatóhálózat mai formájában nem tartható fenn.
A HUN-REN mai formájában nem maradhat fenn, az átalakításban a kormánynak, az Akadémiának, és a kutatóknak is részt kell venni, az új hálózatnak az Akadémia lehetne az ernyőszervezete – fejtette ki az elnök.
Tanács Zoltán a Facebook-oldala szerint péntek délután már találkozott is Pósfai Mihállyal, és posztjában arról írt, a kutatóintézetek főigazgatóival a jövő héten ül le.
Kiemelt kép: HVG / Reviczky Zsolt
5 071 632 000 forint, 2 658 350 euró, 1 257 100 dollár.
