Meggyőző fölénnyel nyerte a köztestületi szavazást Pósfai Mihály geológus. Az MTA nem hozta nyilvánosságra a szavazati arányt, de a HVG úgy tudja, hogy első körben nem volt érvényes a szavazás, míg a második körben már csak hárman, Pósfai mellett Perczel András és Miklósi Ádám maradt versenyben. A sokáig favoritként kezel Perczel végül a második helyre szorult, a Pósfaira leadott szavazatoknak alig több mint a felét gyűjtve be.
https://hvg.hu/itthon/20260505_magyar-tudomanyos-akademia-mta-elnokvalasztas-posfai-mihaly
Így az új elnök nagy legitimitással vághat bele a munkába, melynek a kormányváltásnak köszönhetően az egyik legfontosabb része lesz a 2019-ben elcsatolt intézethálózat visszaintegrálása.
https://hvg.hu/itthon/20260504_magyar-peter-mta-akademia-tudomany
Pósfai Mihály elnöki programja szerint a célja a kutatói „derékhad” célzott támogatása. Hiszen „a kiválósági pályázatok a legjobbakat célozzák, de az egyéni kiválóság általában egy csoport tagjainak munkájára épül. A kutatócsoport vezetése nem lehet minden kutató célja, ám sokuknak lehet olyan önálló kutatási ötlete, amely nem illeszthető a nagyobb projektekbe”. Ezért egyéves, néhány millió forintos pályázatok segíthetik az új tudományos ötletek kimunkálását. Meggyőződése, hogy az Akadémia folyamatosan megújulva a jövőben is a magyar tudományos élet legfontosabb testületeként tud működni. A legfőbb problémaként arról írt, hogy 2018 óta a hazai tudományos élet rendszere, benne az Akadémia folyamatos átalakulásban van, részben olyan folyamatok miatt, melyeket nem maga irányít, és befolyásolni is alig tud.
Az új elnök a megválasztást követő sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy egy kerekasztalt szeretne összehívni, ahol a kormány, az Akadémia, az intézetigazgatók, az ELTE (oda került a négy humán kutatóközpont) és dolgozók képviselői vennének részt. A HUN-REN jelenlegi vezetését azonban nem tekinti tárgyalópartnernek. Az elnök szerint olyan fokú a bizalomvesztés, hogy a mai formájában nem tartható fenn a HUN-REN – áll a Telex tudósításban.
Egyébként délutánig 891 kutató írta alá az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF), és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (TDDSZ) közös kiáltványát, mely hasonlóan az elnök szavaihoz a HUN-REN felszámolását követeli, és a dolgozók bevonását az új struktúra kialakításba.
https://hvg.hu/360/20260423_akademikusok-valasztas-utan-es-elott-afelsooktatas-visszavetele-tudosmentes-a-kutatohalozat-csapdajaban-hvg
Pósfai lapunknak korábban úgy nyilatkozott, hogy óriási lehetőséget ad a kormányváltás arra, hogy a magyar tudományos élet újratervezze magát, és rendezze a HUN-REN-kutatóintézetek helyzetét. Szerinte a legjobb megoldás az volna, ha az intézethálózatot egy egyetemi szenátushoz hasonló, független testület irányítaná, melyben a kormány és az MTA is képviseletet kap. Az MTA pedig védőernyőt biztosíthat, ha a kutatóhálózat költségvetési támogatása az MTA fejezet alá, de külön sorra kerülne. „Ezzel megoldódik az a probléma is, hogy most jogellenesen használja az intézethálózat az MTA vagyonát.” Mindenhez természetesen módosítani kell a HUN-REN törvényt – mondta. A négy, ELTE-hez csatolt kutatóközpont jelenleg nem tartozik a HUN-REN szervezetébe, és törvénymódosítás nélkül is visszatérhet az MTA kötelékébe, ha az érintettek többsége ezt kívánja – mondta Pósfai Mihály.
Az Akadémia főtitkára Kecskeméti Gábor irodalomtörténész, akadémikus, egyetemi tanár, az ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet igazgatója lett, akinek kutatási területe a régi magyar irodalomtörténet, a késő reneszánsz irodalomtudomány története, a magyarországi irodalom- és tudománytörténet forrásai. A sajtótájékoztatón Kecskeméti személyes tapasztalatairól is beszélt, szerinte a HUN-REN kutatóhálózat miatt végbement változások kontraproduktívak voltak, ezt alátámasztja, hogy az elmúlt hat évben öt intézetnek volt a munkatársa, négy alkalommal kellett feleslegesen adminisztratív munkát végeznie, és mindig el kellett magyaráznia, hogy megbízható partnerei tudnak lenni a nemzetközi kutatásoknak. Kecskeméti szerint mindez „rengeteg időt zabált fel”. „Ez nem probléma, ez egy lehetőség, de nem két perc lesz, konszenzussal végig kell tárgyalni minden érdekelt fél bevonásával” – mondta a kutatóhálózat átalakításáról. Hozzátette:
Soha többé nem fordulhat elő a kutatóhálózattal az, hogy valamit róluk úgy döntünk el, hogy nem vonjuk be őket.
Az MTA főtitkárhelyettese Kovács Ilona pszichológus, akadémikus, egyetemi tanár lett, aki a látáskutatással, perceptuális tanulással foglalkozik. Kutatási területe még az alváskutatás, az alvás és tanulás, a serdülőkori agyi és a kognitív fejlődés, illetve a mentális szimuláció agyi hálózatai. A sajtótájékoztatón kifejtette: az egyetemi autonómia elvesztésével és az EU-s források befagyasztásával a hallgatók nem tudnak olyan európai pályázatokon részt venni, amelyek fontos lépcsőfokot jelentenének a tudományos karrierjükben.
Nyitókép: MTI / Szigetváry Zsolt
