Magyar Péter az MTA ünnepi közgyűlésén a fentieken túl megbecsülést, partnerséget, életpályamodellt és a kutatóintézeti hálózat visszaadását ígérte az Akadémiának.
„Kevés nagyobb megtiszteltetés érhet egy magyar állampolgárt, mint az, hogy felszólalhat a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésén” – kezdte beszédét Magyar Péter leendő miniszterelnök az MTA tisztújító közgyűlésen. Ezek után megjegyezte azt is, megérti, hogy a tudósokat aggodalommal tölti el, ha egy politikus megjelenik közöttük, hiszen az elmúlt 16 év bőven adott okot bizalmatlanságra.
Magyar szerint a mostani rendszerváltásban a tudománynak nagy szerepe lesz, a tudományos közösséget pedig a magyar nemzet legfőbb tartóoszlopának nevezte. Antall József egykori miniszterelnököt is idézte, aki 1990-ben azt kérte az Akadémiától, hogy az igazságot szolgálja, sorai közül ne maradjak ki nagy tudósok, és ne kerüljek be érdemtelenek, és azt ígérte, a kormány nem irányító, hanem koordináló szerepet fog játszani.
Magyar Péter szerint az Orbán-kormányok ellenségként, és nem partnerként kezelték a tudományt, s azt is megmondta miért: „Mert irritálta a hatalmat annak autonómiája, a kritikai gondolkodás, és a valóság tényszerű feltárása”. Szerinte a kormány az akadémiai szféra maga alá gyűrésétől azt várta, hogy el tudja hallgattatni a kritikai hangokat.
A választás után néhány nap alatt dőlt össze az akadémiai rendszer átalakítása, amit a kormány 2019 óta az érintettek folyamatos tiltakozása ellenére véghez vitt. A tudományos élet jövőjét azonban egy másik választás is érdemben befolyásolhatja: az MTA hamarosan egy új elnök személyéről dönt. Megkérdeztük a jelölteket, hogy mit gondolnak az intézethálózat jövőjéről. FRISSITETT
A leendő miniszterelnök arról is beszélt, hogy eddig álságosok voltak a kormány egyeztetései, és erőből lenyomták az akadémiai intézetek elszakítását. „A társadalomtudósokat, bölcsészeket különösen fenyegetőnek érzete a hatalom, mert ők azok, akik egzakt módon képesek a társadalom helyzetét leírni” – mondta Magyar Péter. Felidézte azt is, hogy a politikai nyomás elérte a felsőoktatást is, kekvákba szervezték az egyetemeket, amivel olyan normaszegést követett el a kormány, ami magával hozta az Erasmus-ösztöndíjakból való kizárást, és az uniós források befagyasztását.
„A kormány egyik első intézkedése lesz ennek az orvoslása” – ígérte a leendő miniszterelnök, aki arról is beszélt, hogy nem mehet úgy tovább, hogy miközben a kutatók átlagbére nem éri el a diplomás átlagért, addig a HUN-REN vezetői csaknem 10 millió forintot keresnek havonta.
Középvezetőnek, de még hivatalnoknak is jobb lenni, mint kutatónak a HUN-REN-ben. A kutatói átlagbér csak bruttó 800 ezer forint, a két felső vezető bére viszont másfél év alatt több mint duplájára nőtt, és egyenként eléri a bruttó 9,4 milliót. A HVG birtokába jutott belső feljegyzés szerint 2025-ben hiába lett több pénze a természettudományi kutatóközpontnak, égetően fontos fejlesztésekre nem jutott.
Azt ígérte, kiemelt prioritásként kezelik a tudományos szektor kérdéseit, ezért hozzák létre a Tudományos és Technológiai Minisztériumot. Konstruktív együttműködést kínálnak az Akadémia kedden megválasztandó új vezetésének, akivel közösen olyan pályára állítják a tudományos életet, ami „Magyarországot sereghajtóból ismét éllovassá teszi”. A legfontosabb feladatnak a tudományos ökoszisztéma megerősítését, a stabil finanszírozás megteremtését, az intézetek autonómiájának megerősítését, és a kutatás szabadságának megteremtését nevezte.
„Szabad tudomány nélkül nincs szabad ország” – mondta, hozzátéve, hogy folyamatos átszervezések helyett biztonságra van szüksége a tudományos életnek. „Visszaállítjuk az akadémiai szabadságot, halljuk az érdekképviselet hangját, halljuk az elszakított kutatóintézetek hangját, és az MTA hangját, hogy visszafogadnák az elcsatolt kutatóintézeteket” – mondta Magyar Péter, hozzátéve, hogy a tudományos élettel közösen dolgozzák ki azt a kutató hálózati modellt, ami hosszú távon biztosítja a megfelelő működést.
A tudományos szakma maga fog dönteni a források legmegfelelőbb eloszlásáról, a források mennyiségét pedig megemelik, a teljes k+f ráfordításokat a GDP jelenlegi 1,3 százalékáráról 2, később pedig 3 százalékára emelik.
„Az MTA és a kormány viszonyainak megváltozását jól jelzi, hogy Magyar Péter leendő miniszterelnök és Tanács Zoltán, a tudományért felelős leendő miniszter is elfogadta a meghívásunkat” – kezdte Freund Tamás leköszönő elnök az MTA tisztújító közgyűlésén. Ezt szinte az is jelzi, hogy Tanács Zoltán úgy kommentálta a meghívás elfogadását, hogy „kormányok jönnek-mennek, a tudomány marad.”
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat felsővezetői számos olyan kijelentést tettek, amelyekkel nem tud azonosulni - mondta távozása okáról az MTA egykori elnöke. Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke pedig épp most váltott taktikát, békülékeny hangot ütve meg a kutatóközponok vezetőinek küldött, és birtokunkba került levelében.
Az elnök felidézte, hogy az utóbbi években súlyos veszteségek érték az Akadémiát, elvettek intézeteket, forrásokat, mégis az MTA marad a legnagyobb közbizalmat élvező intézmény. „A testület nem szolgálója, hanem partnere a mindenkori kormánynak” – emelte ki Freund.
Nyitókép: AFP / Kisbenedek Attila
Szentirmai Gábort, a magán-egészségügyi és vállalati tranzakciós szektor elemzőjét, a Heal Partners szakértőjét kérdeztük.
Hat önálló divízió jön létre.
