„Ez részben jogi kérdés és részben politikai kérdés” – mondta Magyar Péter miniszterelnök az RTL-nek, amely arról kérdezte, mit gondol a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kritikájáról, amelyet a parlamenti vizsgálóbizottságok lehetőségeinek kiterjesztéséről fogalmazott meg a jogvédő szervezet.
Az ügy előzménye, hogy a Tisza Párt még a Büntető törvénykönyvet is módosítaná a vizsgálóbizottságok miatt: börtönnel sújtanák azokat, akik akadályozzák a bizottság munkáját, nem működnek együtt vele, vagy valótlanul nyilatkoznak a grémium előtt. Az országgyűlési képviselőkre viszont e paragrafus nem vonatkozna.
Még a Büntető törvénykönyv módosítására is sor kerülhet a vizsgálóbizottságok miatt, pedig ott alapvetően politikai munka folyik. Mi indokolja ezt a lépést, és melyek az ellenérvek? Orbán Viktor mikor állt ilyen bizottság előtt?
A paragrafusok hallatán sokan felhúzták a szemöldöküket, köztük volt a TASZ is, amelynek szakmai igazgatója, Szabó Máté azt mondta, hogy „egy parlamenti vizsgálóbizottság politikai testület, politikusok ülnek benne, politikai felelősséget vizsgál, és politikailag motivált döntéseket hoz. Ezért nem lehet ugyanarra a polcra tenni, mint az igazságszolgáltatást”.
Magyar Péter a kritikára úgy reagált: a parlamenti vizsgálóbizottságok korábban „kevésbé jól” működtek, mivel nem voltak valódi hatásköreik és jogosítványaik.
Nagyon sok ilyen működik sokkal erősebb jogosítványokkal fejlett nyugati demokráciákban, jogállamokban vagy éppen az Egyesült Államokban. Úgyhogy én azt javaslom a TASZ-nak, hogy ha már politikai kérdésekben is állást foglal, parlamentáris kérdésekben is, akkor tanulmányozza a nyugat-európai gyakorlatot. Az új magyar szabályozás semmivel sem lesz kirívó
– magyarázta Magyar.
A parlamenti vizsgálóbizottságok lehetőségeinek kiterjesztése és az Alaptörvény módosítása is ütőkártya lehet a Magyar-kormány kezében. Mindkét kérdésben súlyos politikai és szakmai érvek ütköznek. Magyar Péter valódi parlamenti vitát ígér.
Nyitókép: HVG / Cabrera Martin