A miniszterelnök szerint néhány fejlett demokráciában sokkal erősebb jogosítványokkal is felruházzák a parlamenti vizsgálóbizottságokat, mint amilyenekkel ők tennék.
„A Kúria ezzel lényegében azt mondja, hogy a nevelőszülői ellátás annak a gyereknek jár, aki jól viselkedik” – fogalmazott az áldozatot képviselő ügyvéd. Ricsit bántalmazó, megfélemlítő környezetnek tették ki, indokolatlanul gumiszobába zárták, és nem nyújtottak számára drogrehabilitációt.
„A társadalmi konzultáció már több, mint egy évtizede üres lózung Magyarországon, nincs lehetőség az érdemi kritikára” – állítja a jogvédő szervezet.
Korábban a sajtónak még elárulták ezeket az adatokat, a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezetnek azonban pereskednie kellett értük. Az eljárást első fokon még megnyerték, a másodfokú ítélet azonban az állami szerveknek kedvezett.
Ellepték az utcákat a választási hirdetmények a kampány hivatalos kezdete óta, és ezzel újra kirobbantak a szokásos plakátháborúk. Mindennaposak a rongálások, átragasztások, lefestések, voltak már ökölcsapások is. A járókelőket sok helyen az extrém plakátolási technikák bosszantják: fej- és térdmagasságban elhelyezett hirdetményekkel is találkoztunk, meg olyanokkal, amelyek balesetveszélyt jelentettek. Utánajártuk annak, hogy milyen szabályok szerint helyezhetők ki a választási plakátok, mi történik, ha egy jelölt ezeket nem tartja be, és mit tehetnek a lakosok a szabálytalanul kihelyezett hirdetményekkel.
Első fokon pert nyert a Társaság a Szabadságjogokért.
Barabás Ernő és Barabás Zsolt összes kereseti kérelmét elutasította a bíróság.
Átlagosan 250 ezer forintot számláznak ki.
A Társaság a Szabadságjogokért eddig mintegy 70 közéleti személyiség által aláírt petíciója azonnali beavatkozások mellett azt követeli, hogy minden politikai szereplő kötelezze el magát a Gyermekjogi Civil Koalíció 40 pontos javaslatcsomagja mellett.
Tanúként hallgatta ki a rendőrség Kuslits Gábort, a fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat volt igazgatóját a Szőlő utcai javítóintézet tavaly letartóztatott igazgatójának ügyében. Kuslits ugyanis egy interjúban részletesen beszélt arról, mit tapasztalt és milyen lépéseket próbált tenni korábban Juhász Péter Pál ügyében. A cikk után a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság is feljelentést tett, ezért Kuslits a csütörtöki kihallgatásra úgy ment be, hogy még nem tudta, tanúként vagy gyanúsítottként kell válaszolnia a kérdésekre.
Bognár Bulcsut átszervezésre hivatkozva bocsátották el a nyáron, nem sokkal azután, hogy egy LMBTQ-témát feldolgozó kutatásáról az egyetem úgy gondolta, sérti a „katolikus szellemiséget”.
Csak a halála előtt tájékoztattak egy daganatos betegségben szenvedő édesanyát, hogy a betegsége gyógyíthatatlan, és a régóta tartó kezelések csak a szenvedés enyhítését szolgálják. A TASZ képviseletében peren kívüli megállapodás született, amivel a kórház elismerte, hogy nem teljesítették a kötelezettségüket, ezzel megfosztották a családot az édesanya életének méltó befejezésétől.
Deutsch Tamás és Gál Kinga fideszes EP-képviselők szerint „politikai aktivistahálózatok” támogatására ad pénzt Brüsszel, ezért a Patrióták létrehoztak egy adatbázist, ahol a támogatásokat nyomon lehet követni. Csakhogy ebből kiderül, állami szervezetek kapták a legtöbb pénzt.
A közéleti vitának igenis lenne helye, a kormány azonban másképp döntött – írták a jogvédők.
Több év pereskedés után a másodfok is jóváhagyta a korábbi ítéletet, amely sérelemdíjat ítélt meg egy gyerekgondozásban bántalmazott fiatalnak.
Több mint egy évig tartott a tárgyalás, az ítélet nem jogerős. Ádám Zoltánt 2023 őszén, azonnali hatállyal bocsátották el a Corvinus Egyetemről, pár hónappal azután, hogy a docens kirobbantotta az intézmény vizsgabotrányát. Ádám Zoltán azt mondta, „benne van a pakliban”, hogy fellebbez.
A június 1-jére tervezett demonstráció célja az lett volna, hogy felhívja a figyelmet a transz- és homofóbia elleni fellépés fontosságára és kiálljon az LMBTQI-emberek jogegyenlősége mellett.
Most először alkalmazzák a Pride betiltását célzó törvényt és Alaptörvény-módosítást.
Négy civil szervezet hívta fel a figyelmet az LMBTQI-közösséget ért jogsérelmekre.
Pont azért védi a gyülekezési jogot az Alaptörvény, hogy olyan tüntetést is meg lehessen tartani, ami valakinek nem tetszik – úgy fest, pont ezt nem érti a hatalom. Hegyi Szabolcsot, a Társaság a Szabadságjogokért gyülekezési jogi szakértőjét Kacskovics Mihály Béla kérdezte.
