Sulyok Tamás köztársasági elnök csütörtökön tárgyalt a Sándor-palotában a Velencei Bizottság elnökével, Marta Cartabiával, a testület igazgatójával és titkárával, Simona Granata-Menghinivel, valamint Christoph Grabenwarterrel, a Velencei Bizottság Ausztria által delegált tagjával – olvasható a Sándor-palota közleményében.
„Mégis a nemzet egységének megtestesítőjét teszik lapátra, van jelentősége, hogyan csinálják” – foglalta össze egy jogász a HVG-nek azt a vitát, amely a Tisza-kormány Alaptörvény-módosítása miatt alakult ki a közbeszédben. De hogyan tudja lassítani Sulyok Tamás a folyamatot? És mikor kezdődhet megfosztási eljárás?
Sulyok még május végén fordult a Velencei Bizottsághoz, mert „a köztársasági elnök és más független alkotmányos szervek vezetőinek tervezett elmozdítása alkotmányos válsághelyzetet idézhet elő, egyben alapvető alkotmányos elvek sérelmével fenyeget” – fogalmazott korábban a Sándor-palota.
Ahogy megírtuk, a lemondásra felszólított államfő még május végén jelentette be, hogy Magyar Péter nyomásgyakorlása miatt a Velencei Bizottsághoz fordult. Sulyok arra utalt, hogy az áprilisi választásokon győztes Tisza vezetője többször is nyilvánosan lemondásra szólította fel az „Orbán bábjának” nevezett államfőt, így első találkozásuk alkalmával és a parlament alakuló ülésén is.
A köztársasági elnök hivatala szerint a dokumentumok nyilvánosságra hozatala veszélyeztetné a Velencei Bizottság és az államfő tevékenységének „illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását”.
A csütörtöki találkozóról nem sok konkrétumot árultak el. Azt írták, hogy „a köztársasági elnök méltányolja a Velencei Bizottság elkötelezettségét a vitás helyzet rendezésének támogatásában, egyúttal reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a testület és a magyar kormány közötti egyeztetés is eredményesen járul hozzá a magyar alkotmányos rend európai normáknak is megfelelő szintű megőrzéséhez”.