„Sulyok Tamás még egyszer és minden bizonnyal utoljára bizonyítja, hogy teljesen alkalmatlan volt arra a feladatra, amellyel az alkotmány – és közvetve a magyar nép – megbízta: az államszervezet demokratikus működése feletti őrködés” – írta Török Gábor politikai elemző azután, hogy az államfő bejelentette: aláírja az országgyűlés által elfogadott, 17. Alaptörvény-módosítást, amely megszünteti a megbízatását.
„Nem ért egyet, de aláírja, ahogy eddig is tette, mindig, mindenkor” – tette hozzá Török, aki szerint ennél sokkal egyszerűbb, tisztább és az elnöki intézményt megóvó magatartás lett volna, ha a választás utáni első percben lemond.
„Reméljük, hogy utódai érteni fogják, hogy az elnök nem csak egy aláíró tollal rendelkezik, hogy az államfői munka politikai szerep, benne alkotmányos és politikai eszközökkel, amelyek együttesen teszik lehetővé, hogy legyen érdemi ellensúlya a végrehajtó (és törvényhozó) hatalomnak. Sulyok Tamás eddig sem tette, most sem próbálta meg. Akik jelölték és megválasztották, ezt a döntésüket is bánhatják” – jegyezte meg.
Sulyok tamás döntésére Magyar Péter miniszterelnök úgy reagált: azzal, hogy aláírja az Alaptörvény-módosítást, „elhárult az utolsó akadály az elől, hogy a közös döntéseink életbe lépjenek”.
Az Egyesült Államokban tartózkodó Orbán Viktor volt miniszterelnök is posztolt Sulyok bejelentése után, szerinte „az önkény immár nem fenyegetés, hanem valóság”.
Sulyok Tamásnak a jövőjét illetően három lehetőség közül kellett választania. Két könnyebb opciója volt, amelyekkel azonban saját magával kerül ellentmondásba, míg a harmadik lehetőség nehéznek és megalázónak ígérkezett. Ha dilemmázott is, annak alig volt tétje, hiszen mindhárom forgatókönyv az államfői tisztségének idő előtti végét jelentette. Végül azt választotta, hogy aláírja a saját elmozdítását célzó Alaptörvény módosítást, így hétfőn már nem ő a köztársasági elnök. Nézzük, mi jön Sulyok döntése után.
