Felvételi ponthatárok 2026
Itt lehet böngészni!
Rekordmennyiségű diák jelentkezett egyetemi képzésre, este nyolc órakor kiderült kit, hova vesznek fel.
Rekordot döntött idén a felsőoktatásba jelentkezők száma, a 2026-os felvételni összesen 140 427-en jelentkeztek egyetemi képzésre – írta az Eduline. Ez több mint tízezer fővel több, mint tavaly, amikor 129 730-an jelentkeztek. Csütörtökön este nyolc órakor közzé is tették a ponthatárokat. A maximum pontszám szokás szerint 500, amiből 200 pontot érhetnek a középiskolai eredmények, 200 pontot az érettségi eredmények és 100 pontot az intézményi pontok.
A több mint 140 ezer jelentkező közül végül 101 572 hallgató nyert felvételt, közölte Katz Sándor, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felsőoktatási államtitkára az eredményváró rendezvényen.
Itt lehet böngészni!
A nappali, állami ösztöndíjas képzések közül a gazdálkodás és menedzsment alapszakot jelölték meg a legtöbben, erre 4571 jelentkező volt első helyen, de azok, akik bármelyik helyen megjelölték a szakot több mint húszezren voltak. A tíz legnépszerűbb nappali, állami ösztöndíjas képzés az alábbi módon alakult:
Az intézmények közül az Eötvös Loránd Tudományegyetem vonzotta a legtöbb jelentkezőt, összesen 20 350-et. A Debreceni Egyetemre 11 386-an, a Szegedi Tudományegyetemre 9360-an, a Pécsi Tudományegyetemre 8614-en, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre pedig 6484-en jelentkeztek, szedte az össze az Eduline.

Utóbbira végül 5757 hallgató jutott be, a legtöbben kereskedelem és marketing (947 fő), illetve gazdálkodás és menedzsment (910 fő) szakokra, írja a lap. Népszerű volt még a nemzetközi gazdálkodás (732 fő), a turizmus-vendéglátás (663 fő) és a pénzügy és számvitel (663 fő). Az egyetem történetében először minden állami ösztöndíjas képzésen minimum 370 pont volt a ponthatár, az önköltséges képzéseknél pedig 300 pont volt a minimum.
A Corvinuson több szakon csökkentek a ponthatárok, de még így sem volt egyszerű a bejutás, több szakon is 450 pont felett volt a határ. Az angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás képzésre például 477 pontot kellett elérni, egyel kevesebbet csak, mint tavaly.

A BME-n viszont emelkedtek a ponthatárok, átlagosan 10 ponttal kellett több idén, mint tavaly, emelte ki az Eduline. A gépészmérnököknek 364, a villamosmérnököknek 365, az építészmérnököknek pedig 400 pontot kellett elérni, ez mind magasabb, mint a tavalyi szint. Az egyetlen kivételt a mérnökinformatikusok jelentették, nekik a tavalyi 355 pont után idén elég volt 350 is.

Az ELTE legtöbb népszerű képzésén idén is 400 felett volt a legtöbb ponthatár. Az intézmény több mint 73 ezer jelentkezést regisztrált, közülük 20 300 felvételiző jelölte meg első helyen az egyetem valamelyik szakát. A legnépszerűbb szakok már szokás szerint a pszichológia (Budapest: 455 pont, Szombathely: 414 pont), a gazdálkodás és menedzsment (Budapest: 442 pont, Szombathely: 395 pont), a programtervező informatikus (Budapest: 385 pont, Szombathely: 350 pont), a nemzetközi gazdálkodás (450 pont), valamint a kereskedelem és marketing (Budapest: 439 pont, Szombathely: 384 pont) szerepelt (zárójelben az állami ösztöndíjas ponthatárokat jelöltük).
A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen a pszichológia szak volt a legnépszerűbb idén a jelentkezők körében, de szintén sokan jelölték meg a kommunikáció- és médiatudomány, a gazdálkodás és menedzsment, a nemzetközi tanulmányok és a gyógypedagógia képzéseket. Ezen képzések államilag támogatott formáin az alábbi ponthatárok születtek:

A legmagasabb ponthatára idén az osztatlan tanári (francia nyelv és kultúra tanára; magyar nyelv és irodalom szakos tanár) szaknak volt a Szegedi Tudományegyetemen, itt 492 pont kellett a felvételhez. Az ELTÉ-n is egy osztatlan tanári szak vitte a prímet, itt a matematikatanár; technika- és tervezés-tanár képzésre 486 ponttal lehetett bejutni, a Corvinuson pedig azoknak a jelentkezőknek lesz lehetősége angol nyelven tanulni nemzetközi gazdálkodást, akik legalább 477 pontot elértek. A többi rekorder az Eduline cikkében böngészhető.

A legalacsonyabb ponthatárú, állami ösztöndíjas képzésekhez az 500-ból még 200-at sem kellett elérni a hallgatóknak. A legkevesebb pont, 174 a Veszprémi Érseki Főiskola ápolás és betegellátás szakára kellett. Az ELTE bölcsészettudományi karán a szlavisztika szakokon húzták a legalacsonyabb határokat. A szerb nemzetiségihez 180, a bolgárhoz pedig 188 pont kellett. Ugyanennyi pont kellett Neumann János Egyetem Kertészeti és Vidékfejlesztési Karán a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki szakára, a Gál Ferenc Egyetem Egészség- és Szociális Tudományi Karon a szociális munka szakra pedig egyel több, 189. A teljes lista az Eduline oldalán található.
Az idei felvételi második legnépszerűbb képzése az általános orvosi volt, amit 2792-en jelöltek meg első helyen és összesen 8030-an jelentkeztek. A legalacsonyabb ponthatár a debreceni egyetemen volt a szak állami ösztöndíjas képzésére, ott 393 pont kellett, a pécsi egyetemre 406, a szegedire 415 a Semmelweisre pedig 423 ponttal lehetett bekerülni.
A budapesti egyetem csütörtök este az MTI-vel közölte, átlagosan hatszoros volt a túljelentkezés a képzéseikre. A hat karra végül összesen 2286 főt vettek fel, ami a tavalyi évhez képest öt százalékos létszámnövekedés. A legnagyobb túljelentkezés a fogorvosoknál volt, itt tizenegyszer annyi volt jelentkező, mint a felvett. A fogorvosi szakhoz 419 pont kellett.
A pont ott parti eseményei és a ponthatárokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat megtalálja az Eduline élő közvetítésében:
https://eduline.hu/erettsegi-felveteli/20260723_felveteli-2026-ponthatarok-egyetem-foiskola
Nyitókép: HVG / Cabrera Martin
A válság a Jog és Igazságosság pártban már érett egy ideje.
Elméletben a fogyás egyszerűnek tűnik: kevesebb kalóriát kell bevinni, mint amennyit felhasználunk. A gyakorlatban azonban az evés nem puszta matematika.