Szeptember 30-án hirdet ítéletet az antifa-ügyben másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla. A pénteken kezdődött másodfokú eljárásban az ügyészi és a védői perbeszédek is elhangzottak, az ügyészség súlyosbításért, a védők elsősorban felmentésért, illetve a büntetés enyhítéséért fellebbeztek.
A vádirat szerint az elkövetők 2023. február 9. és 11. között öt támadást hajtottak végre Budapesten, általuk szélsőjobboldalinak tartott emberekkel szemben. A támadásokban kilencen sérültek meg, közülük hatan súlyosan.
A Fővárosi Törvényszék február 4-én hirdetett elsőfokú ítéletet az ügyben, a tárgyaláson a vádlottak közül csak a negyedrendű, a német Maja T. volt jelen. Őt bűnszervezetben elkövetett, életveszélyt okozó testi sértés kísérlete, valamint bűnszervezetben, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérlete miatt nyolc év fegyházbüntetésre ítélték.
https://hvg.hu/itthon/20260204_nyolc-ev-fegyhazra-iteltek-maja-t-t
Az Olaszországban tartózkodó ötödrendű vádlottat, Gabriele M.-et társtettesként, bűnszervezetben elkövetett, életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete miatt hét év fegyházbüntetéssel, a harmadrendű vádlottat, a szintén hazájában tartózkodó német Anna M.-et bűnszervezetben való részvétel miatt 2 év – 5 évre felfüggesztett – börtönbüntetéssel sújtották.
Az ügy elsőrendű vádlottjával, az olasz Ilaria Salisszal szemben szünetel az eljárás, mivel 2024-ben európai parlamenti képviselőnek választották, a másodrendű vádlott német Tobias E. esetében pedig már korábban megszületett az ítélet.
Az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség és a védelem is fellebbezett.
A pénteki tárgyaláson ismét csak a negyedrendű vádlott, Maja T. vett részt, akinek Németországból érkezett támogatói a bíróság épülete előtt tüntettek.
Az ügyész perbeszédében azt mondta, hogy az elsőfokú bíróság eljárási szabályt nem sértett, eleget tett az felderítési kötelezettségének, beszerezte a szükséges bizonyítékokat, mérlegelte őket és helyes tényállást állapított meg. Indítványozta ugyanakkor a bűncselekmények súlyosabb minősítését és a büntetési tételek emelését.
A harmadrendű vádlott védője perbeszédében azzal érvelt, hogy védencével szemben jelentős alapjogi sérelmeket követtek el a nyomozás és a fogvatartás során, megfosztva őt a védekezés jogától. Álláspontja szerint egyetlen bizonyíték sem támasztja alá, hogy Anna M. részt vett a bűnszervezetben, a bíróság pedig a videó- és fényképfelvételen tévesen azonosította védencét.
Maja T. védője szintén a bűnszervezeti minősítést vitatta, valamint arra hivatkozott, hogy a kamerafelvételek alapján védence nem vett részt tevőlegesen azokban a támadásokban, amelyekkel vádolják. Bírálta az orvosszakértői véleményt is, és kitért védence éhségsztrájkjára, amely korlátozta a nő védekezési képességét.
https://hvg.hu/itthon/20260204_kirakatperrol-politikai-nyomasgyakorlasrol-beszelt-maja-t-apja-es-tobb-ep-kepviselo-az-itelethirdetes-elott
Az ügyvéd közölte: bár szerinte mindezek alkalmasak lennének a hatályon kívül helyezés kezdeményezésére, védence ehhez nem járult hozzá, mondván, ez tovább húzná az eljárást. Megtette azonban ezt a kezdeményezést az ötödrendű olasz vádlott védője, aki eljárási szabálytalanságokra hivatkozott.
A védők után felszólalt a vádlott is, aki csak a börtönben őt ért sérelmekről beszélt, a támadásokra nem tért ki. Maja T. többször is az antifasiszta ideológiát méltatta, politikai befolyásolásról és üldözésről beszélt, szerinte mindenképpen el akarják ítélni. Azt mondta, Orbán Viktor akkori magyar kormányfő és Donald Trump amerikai elnök azért nyilváníttatta terrorszervezetnek az antifa-mozgalmat, hogy megfosszák a tagjait emberi mivoltuktól és megfélemlítsék őket.
Maja T.-nek ezután még lehetősége lett volna az utolsó szó jogán is felszólalni, ám ezzel nem élt, így a táblabíróság lezárta az eljárást.
Nyitóképünkön Maja T. a tavalyi előzetes tárgyaláson. Fotó: AFP / Kisbenedek Attila.
