Egy 20 éves fiatalról szóló bírósági per ügye került most az Alkotmánybíróság elé. A fiatal önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes, nem beszél, csak egyszerű utasításokat ért, viselkedése gyakran ötletszerű. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény alapján azonban nem kaphatott ellátást, mert miután iskolái befejezése után csak néhány hónapig dolgozott (az nem derült ki, hogy mit tanult vagy dolgozott), csak 30 napnál hosszabb idő múlva kérvényezte azt a kormányhivatalnál. Ez pedig kizáró ok volt.
Egészen mostanáig. A bírósági döntés elleni panaszt egy évvel benyújtása után tárgyaló Alkotmánybíróság egyhangú véleménye szerint az, hogy a 35. életévüket megelőzően megváltozott munkaképességűvé vált, a tanulmányaik befejezését követő 180 napon belül biztosítottá váló azon kérelmezők, akik a biztosítási jogviszonyuk megszakítását követően 30 napon belül benyújtották a kérelmüket, teljes ellátásra válnak jogosulttá, míg a 30 napos határidőt elmulasztók végleg és visszavonhatatlanul elveszítik az igénylés lehetőségét,
egy ilyen fokozott védelemre szoruló társadalmi csoport esetében kiemelkedően súlyos különbségtétel.
Ráadásul a fogyatékossággal élő emberek semmilyen tájékoztatást nem kapnak arról, hogy tanulmányaik befejezését követően akár csak egyetlen napig fennálló biztosítási jogviszonyra, és ezen biztosítási jogviszony megszakítása után egy 30 napon belül előterjesztendő kérelemre van csupán szükségük az életük végéig járó ellátás igénylésére. A 30 napos követelmény nemteljesítése önmagában nem szolgálhat észszerű indokul arra, hogy az egyébként azonos helyzetben lévő személyek egyik csoportja az ellátásra akár élete végéig folyamatosan jogosulttá válhasson, míg a másik e jogosultság megszerzésének lehetőségét véglegesen elveszítse.
Ez a megkülönböztetés önkényes, ezért Alaptörvény-ellenes – mondta ki az Alkotmánybíróság, megsemmisítve a 30 napról szóló mondatrészt, és megtiltva annak alkalmazását valamennyi, bármely bíróság előtt folyamatban lévő, ugyanilyen tárgyú ügyben. A döntést még az új tagok részvétele nélkül hozták. Ismert, az Országgyűlés szeptember 15-én választotta meg a testület új tagjait: Chronowski Nórát, Kovács András Györgyöt, Ligeti Miklóst, Szomora Zsoltot és Orosz Árpád Gábort.
https://hvg.hu/360/20260915_alkotmanybirosag-tisza-part-kuria-valasztas
Egy másik, három éve ott heverő – és azalatt csak egyszer tárgyalt, de döntés nélkül abbahagyott – ügyben viszont az Ab elkerülte az állásfoglalást, arra hivatkozva, hogy a bepanaszolt rendelet közben – idén! – hatályát vesztette. Még 2023 novemberében írták az akkori ellenzéki képviselők, hogy Alaptörvénybe ütközik az a kormányrendelet, amely az ukrajnai háború ürügyén lehetővé tette, hogy a környezetvédelmi hatóság a jogsértő ügyféllel határozathozatal (azaz büntetés) helyett környezetvédelmi hatósági szerződést kössön. Csak azt kellett vállalnia, hogy felhagy a jogsértő magatartással, és magatartását összhangba hozza a környezetvédelmi jogszabályokkal.
A képviselők kifogásolták, hogy a kormány teljes szabadságot ad a környezetvédelmi hatóságnak abban, hogy mely ügyféllel köt hatósági szerződést és abban is, hogy azt milyen tartalommal teszi. Pedig a környezethasználattal kapcsolatos jogsértés megszüntetéséhez közérdek fűződik. Ezt az eljárást most, miután a panasz beérkezése után csak egyszer, 2024 végén foglalkoztak vele, most megszüntették, mert egy idei jogszabálymódosítás miatt a rendelet hatályát vesztette, az utólagos normakontroll-kérelem emiatt „nyilvánvalóan okafogyott” lett.
Nyitóképünkön az Alkotmánybíróság ülésterme. Fotó: Túry Gergely
