Ahhoz képest, hogy a választások éjszakáján az Alkotmánybíróság valamennyi tagját elzavarandó Orbán-bábnak nevezte, meglehetős visszafogottságról tett tanúbizonyságot Magyar Péter és pártja. A 15 tagú testületben a nyári Hende Csaba–Sonnenvend Pál csere és az öt új tag (Chronowski Nóra, Kovács András György, Ligeti Miklós, Orosz Árpád Gábor és Szomora Zsolt) keddi parlamenti megválasztása után továbbra is biztos többségben vannak a magas hivatalukat a NER idején, Orbán Viktor jóváhagyásával elnyert személyek. Az alkotmánybírák esetében a nyáron bevezetett (pontosabban: visszahozott) 70 éves felső korhatár és/vagy 12 éves mandátumkorlát ellenére ez még jó ideig így is marad.
Bő két évet kell várni arra, hogy átforduljanak az arányok, vagyis a tiszás érában megválasztottak kerüljenek többségbe az Alkotmánybíróságban.
https://hvg.hu/itthon/20260915_parlament-szavazas-alkotmanybirosag-uj-tagjai
Az alkotmánybírák válogatás nélküli elzavarása helyett választott lassabb tempójú rotáció nem csupán Magyar korábbi felszólítása (május 31-éig mondjanak le!), de a választóknak tett ígéretei alapján is passzivitást jelez. Különösen annak fényében, hogy az az Orbán, aki most „tiszás önkényt” emleget, annak idején nem cicózott ennyit az Ab-vel. 2010-es hatalomra kerülése után nem sokkal – megtorlásul azért, mert az akkori testület ellenszegülni merészelt a 98 százalékos büntetőadó visszamenőleges bevezetésének – arra hivatkozva, hogy „a jogállam megszilárdulásával az alkotmánybíráskodás ilyen széles jogköre mára indokolhatatlanná vált”, a testület hatáskörét rövid úton megcsonkíttatta az akkori fideszes kétharmaddal.
A látszatra még annyira sem adott, hogy az Ab létszámát is felturbózta a fideszesek többségbe kerülése érdekében, és korábbi kormánypárti képviselőket is átejtőernyőztetett.
