Az Alkotmánybíróság Alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette a Kúria egy hírportál munkatársával kapcsolatban hozott, sajtószabadságot sértő döntését – tudatta a testület kedden.
Bár a döntésben nem nevesítették, az ügy leírásából kiderült, hogy Nyilas Gergely, az akkori Index, ma már Telex újságírójának büntetőügyéről volt szó, aki 2015 augusztusában egy tényfeltáró cikk elkészítése érdekében magát kirgiz állampolgárnak kiadva csatlakozott az országba érkező menekültekhez Magyarország déli államhatáránál.
https://hvg.hu/itthon/20180306_eliteltek_az_ujsagirot_aki_kirgiz_menekultnek_adta_ki_magat
A trükkös megoldással azonban nem öncélúan állt elő az újságíró. Nyilas azért járt el így, mert abban az időszakban a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal nem engedte, hogy újságírók menekülttáborok területére belépjenek, onnan tudósítsanak.
Nyilas Gergely tevékenységét a hatóságok akkor úgy értékelték, hogy munkája során közokirat-hamisítást követett el, és a hatóságot is félrevezette, ami szintén vétség. Azt pedig vitatták, hogy ilyen cselekményekre alkalmazható lenne a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény egyik speciális szabálya.
Az elsőfokú bíróság az újságírót megrovásban részesítette, melyet a másodfokú bíróság, majd a Kúria is helybenhagyott. Most azonban az Alkotmánybíróság, amelynek munkájában első ízben vettek részt a frissen választott új tagok, három évi halogatás után, amikor csak évente egyszer tűzték napirendre, de döntést nem hoztak, három tárgyalási nap után neki adott igazat.
A határozat indoklása felidézi: abban az időszakban élénk társadalmi vita folyt abban a kérdésben, hogy a tranzitzónába került személyeket milyen körülmények között szállásolják el, és az érintett hatóságok által lefolytatott eljárások milyen eljárási rendben folynak le. Az újságíró által elkészített cikk közérdeket szolgált és nagy társadalmi jelentőségű volt, és még a bíróságok is megállapították, hogy belőle a társadalom objektív képet kaphatott arról, hogy a magyar hatóságok miként végzik a munkájukat.
Az indítványozó szerint a bíróságok a sajtószabadságról szóló törvényt nem az Alaptörvényben biztosított szólás- és sajtószabadsághoz való joggal összhangban értelmezték, és az alapjogok korlátozásának alkotmányosságához előírt szükségességi és arányossági tesztet sem végezték el az ügyben, ezért döntéseik sértették az Alaptörvényben foglalt véleménynyilvánítási szabadsághoz való alapjogot és a sajtószabadságot.
Az Alkotmánybíróság leszögezte: alkotmányos követelmény, hogy az oknyomozó újságíró büntetőjogi felelősségének mérlegelése során a bíróság értékelje, hogy az újságíró által megszerzett közérdekű információk milyen közüggyel, illetve milyen közérdekű vitában váltak fontossá a társadalom számára, továbbá, hogy ezek a közérdekű információk más módon megszerezhetők voltak-e, és végül, hogy az elkövetett jogsértés, annak társadalmi hatására is figyelemmel, aránytalan vagy súlyos sérelmet okozott-e.
Az Alkotmánybíróság szerint az ügyben eljáró bíróságok ezeket az alkotmányos szempontokat nem érvényesítették, ezért jogértelmezésük Alaptörvény-ellenes. A testület a Kúria 2018-as döntését megsemmisítette.
A határozatban ugyanakkor azt is rögzítették, hogy annak – az alkotmányos szempontok figyelembevételével történő – eldöntése, hogy az indítványozó büntetőjogi felelőssége megállapítható-e az ügyben, kizárólag a rendes bíróságok hatáskörébe tartozik.
Az egyetlen különvéleményt Handó Tünde alkotmánybíró adta le, de ő sem azért, mintha helyesnek tartaná az újságíró elítélését, hanem azért, mert szerinte alkotmányos mulasztásról is rendelkezni kellett volna, mert a sajtótörvény „a jogbiztonságot garantáló világos szövegezés, és a más alapjogok, alkotmányos értékek védelmét biztosító garanciák nélkül nem áll összhangban az Alaptörvénnyel”.
