Jelentős változást mutat az M1 híradója a kormányváltás óta – mutat rá a Republikon Intézet friss elemzése, amely során az elmúlt egy szeptemberi hét esti híradóit vetették össze az elmúlt év azonos időszakával. Az elemzés legfőbb megállapítása, hogy kevesebb a politika a híradóban.
Tavaly egy hét alatt összesen 5 órát és 24 percet tettek ki a bel- és külpolitikai, illetve a vegyes tematikájú szegmensek. Idén viszont ugyanezen szegmensek csak 2 órát és 55 percet vittek el. Az adásidő arányát tekintve ez azt jelenti, hogy tavaly még 88,1 százaléka szólt a híradónak politikáról, idén pedig az 55 százaléka.
Tavaly az öt és fél órából bő három órát szántak belpolitikára és valamivel több mint egy órát külpolitikára (a maradék vegyes volt), idén azonban nőtt a belpolitika aránya, a közel három órából 2 órát és 22 percet vitt el.
Politikusokat is kevesebbet látni az M1 híradójának műsorában: tavaly még egy órát mutatták őket, idén viszont csak 23 percet. Érdekesség még, hogy tavaly az egy órából 48 percig fideszes politikusok voltak láthatók, az idei 23 percnek ugyanakkor csak a felét, 12 percet vittek el kormánypárti politikusok, kicsit több mint öt és felet a fideszesek, a maradék ötöt pedig más politikusok (a Mi Hazánk képviselő, Karácsony Gergely, vagy Baka András) között osztották el.
Tavaly egy hét alatt 43 politikus szólalt meg az esti híradóban, amely közül 33 az akkori kormánypártokat, a Fidesz–KDNP-t képviselte. Idén viszont csak 24 politikusi interjú készült, ezek közül 11 megszólaló volt kormánypárti, 5 fideszes a maradék nyolc pedig egyéb politikai blokkhoz tartozó.
Igazi kuriózum volt, hogy tavaly a vizsgált héten az M1 egyetlen percig sem tüntette fel negatív színben a Fideszt vagy politikusait, a 48 percnyi képernyőidőből 39 percig kifejezetten pozitív színben szerepeltek, a maradék időben pedig semleges hangvétellel. Ezzel szemben a Tiszának 12 perc jutott, amiből 9 negatív volt.
Ezúttal viszont a vizsgált héten összesen 24 másodpercnyi, a Tisza javára szóló pozitív reprezentációt tudtak azonosítani a kutatók.
A híradó működése mindezek mellett az elmúlt héten jellemzően elfogulatlan volt, amit a szakértők kiválasztásának gyakorlata is mutat. Tavaly az adott héten egyetlen független szakértőt sikerült behívni a híradóba 23 egyértelműen fideszes mellett, idén viszont a 43 behívott szakértő túlnyomó része független volt. Ők kritikusan is nyilatkoztak a kormány tervei kapcsán, felvetették az aggályaikat. Emellett a szerkesztők törekedtek az ellenzéki pártok álláspontjának képviseletére is.
https://hvg.hu/itthon/20260320_republikon-hirado-elemzes-kozmedia-partmedia
A források terén is látható némi változás, tavaly 47 esetben tüntettek fel forrást a híreknél, ezek közül 33 fideszes médium volt, 6 független és 7 pedig külföldi. Idén csak 15 alkalommal jelenítettek meg hírforrást, ezek közül 4 volt MTI, 3 fideszes, 3 külföldi és 5 független.
Az elemzésben számolták Orbán Viktor, illetve Magyar Péter nevének említéseit is, illetve azt is, hogy pozitív vagy negatív színben tüntetik-e fel a pártvezetőket. Tavaly az akkori kormányfő neve 92 alkalommal hangzott el, szinte kizárólag pozitív színben, Magyaré pedig 62 alkalommal, szinte kizárólag negatív narratívában.
Idén az arány megfordult, Orbánt 24, Magyart pedig 44 alkalommal említették, a Republikon elemzése azonban megjegyzi, ez nagyobb eséllyel tudható be Orbán háttérbe húzódásának, mintsem annak, hogy a híradó elhallgatná, mi történik a korábbi kormányfővel.
Az elemzésben érdekességként kiemelik, hogy bizonyos szavak említésének gyakoriságát is vizsgálták mindkét alkalommal, ami igen szembetűnően világít rá a különbségekre. Tavaly a „szuverenitás” szó minden adásban elhangzott (1,29-es adásonkénti átlaggal), míg a „Soros” név majdnem minden második adásban került elő (0,43-as adásonkénti átlag). Idén viszont egyik kifejezés sem hangzott el a vizsgált héten.
A „szankció” szó változatlanul adásonként egyszer kerül elő, ugyanakkor a „migráns” vagy „migráció” kifejezések említése drasztikusan csökkent. Utóbbiak tavaly egy hét alatt 272 alkalommal hangzottak el, ami azt jelenti, hogy adásonként 38,86 alkalommal, idén viszont mindössze egyetlen egyszer az egész héten.
Republikon Intézet szeptember 15. és 21. között vizsgálta az M1 esti (19:30-as) híradóját ,az eredményeket pedig a tavalyi év azonos időszakával vetették össze. Az intézetnél tavaly 2025. február és december között figyelték a 19:30-as híradót, ami alapján azt találták, az MTVA fenntartásában működő közmédia elfogult a Fidesszel szemben és dehonesztálóan mutatták be Magyar Pétert és a Tisza Pártot. A hírek forrásai között is többséget élveztek a korábbi kormánypártok holdudvarához tartozó médiumok, például a Magyar Nemzet, az Origo, vagy a Patrióta.
https://hvg.hu/itthon/20250918_republikon-kutatas-m1-hirado
Ideiglenes leállás, ideiglenes vezetés
Július 7-én érkezett meg az MTVA székházába Horváth P. András ideiglenes vezérigazgató és az általa kijelölt vezetés. Még aznap délután néhány órára elsötétült az M1, és elhallgatott a Kossuth Rádió. A tévékészülékeken, illetve a hirado.hu-n is egy rövid szöveg jelent meg, miszerint „A közmédia nem hazudhat. Bocsánatot kérünk, amiért hosszú éveken át mégis ezt tettük. A közmédia most átalakul, hogy a jövőben független és hiteles legyen. A hírszolgáltatás átmenetileg szünetel. Maradjanak velünk”.
Az M1 adása szimbolikusan még aznap, 19:56-kor indult újra Bacsó Péter A tanú című filmjével. A csatorna az új műsorstruktúrájának, működésének és stábjának kialakulásáig, ideiglenesen nem adott hírműsort, hanem tematikus hétvégékkel, klasszikus magyar filmekkel és a hazai filmművészet meghatározó alkotóinak életművével jelentkeztek. A hétköznap esti műsorsávban pedig korábbi magyar televíziós sorozatokat adtak.
A közmédia hírszolgáltatása ezután fokozatosan épült vissza, az M1 Híradó augusztus 20-án tért vissza, majd augusztus 24-én hétfőn hajnalban a Kossuth Rádió is megkezdte az adását.
https://hvg.hu/itthon/20260824_kozmedia-mtva-kossuth-radio
Nyitókép: MTI / Illyés Tibor
