A közszolgálati médiumok alapvető funkciója, hogy pártatlan, megbízható és sokoldalú tájékoztatást nyújtsanak, a magyar közmédia ebből, a törvényben is rögzített három elvárásból egynek sem felel meg – állapították meg a Republikon Intézet közmédia-monitoring jelentésében, amely a tavalyi év 11 hónapjának 334 esti híradóját elemezte.
A közmédiát évek óta kritizálják amiatt, hogy elfogult a Fidesz–KNDP-vel. Ezt olyan tények is alátámasztják, hogy Papp Dániel MTVA-vezérigazgatóról egy korábbi tudósítása miatt a bíróság is kimondta, hogy hírhamisító, vagy az, hogy egy MTVA-s értekezletről kiszivárgott hangfelvételből is egyértelmű a politikai irányultság.
Orbán Viktor érkezik a közmédia épületébe, pénteki rádiószózatára
Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher
A kritikákra nem cáfolnak rá a közmédia ”zászlóshajójának” számító hírműsorok, azon belül is a kiemelt státuszú esti híradók elemzésének eredményei sem. A Republikon Intézet arra jutott, hogy a három vizsgált szempont – a politikai aktorok reprezentációja, a témák és azok keretezése, hírforrások – alapján
a közmédia M1-es esti híradója 2025-ben egyértelműen nem felelt meg sem a hazai médiatörvények, sem az európai normák szerinti közszolgálati követelményeknek.
A híradó tartalma és szerkezete nem tükrözi a politikai sokszínűséget, nem biztosít egyenlő lehetőséget a politikai szereplők számára, és nem kínál elfogulatlan, tényalapú tájékoztatást – állapítja meg az elemzés, amely szerint „a közmédia nem csupán elfogult, hanem a társadalmi integráció helyett a polarizáció eszközévé vált”, és
a hírek tartalma nem a valóságot tükrözi, hanem egy előre gyártott politikai narratívát hitelesít, miközben a közpénzből fenntartott média tehát rendszeresen dehumanizálja és karaktergyilkolja a politikai szereplőket ahelyett, hogy teret adna a vitának.
Mindezeket a megállapításokat a Republikon Intézet elemzése számokkal és adatokkal is alátámasztja. A vizsgált 334 darab, összesen 281 órányi adás átlagosan minden nyolcadik másodpercben látható volt egy fideszes vagy KDNP-s politikus. Ők összesen 35,5 órát voltak képernyőn, ebből 29 órában kifejezetten pozitív kontextusban.
Az M1 Híradó stúdiója
MTI/Illyés Tibor
Ezzel szemben az ellenzéki politikusok megjelenési aránya az 5 százalékot sem érte el (13,5 óra), ráadásul ennek a korlátozott időnek a nagy részét, 10,5 órát, kifejezetten negatív, és mindössze 1 órát pozitív keretezésben töltöttek a képernyőn. Ezzel szemben a kormány és a kormánypártiak egyetlen percet sem szerepeltek negatív kontextusban.
A tendenciákat még élesebben rajzolja ki, ha megnézzük, milyen érzelmi és értékelő környezetbe ágyazzák a híradók az egyes politikai szereplőket. A megjelenéseket háromosztatú skálán értékelve (1 a pozitív, 0 a semleges, -1 a negatív) az látszott, hogy a kormánypártiak megjelenítése szinte kizárólag a skála pozitív végpontján mozog.
A Fidesz és politikusai (+1,00), a kormánytagok (+0,99), valamint Orbán Viktor (+0,95) mutatói azt jelzik, hogy róluk gyakorlatilag csak elismerő környezetben esett szó. Ez az érték a gyakorlatban a kritikai megközelítés teljes hiányát tükrözi. A közmédia ezekben az esetekben nem híreket közölt, hanem támogató üzeneteket közvetített.
Az ellenzéki szereplők viszont kivétel nélkül a negatív tartományba szorulnak. Általános mutatójuk -0,84 volt, azon belül Karácsony Gergelyé -0,8, Gyurcsány Ferencé -0,73, Magyar Péter esetében pedig az átlagot meghaladóan negatív volt az érték, -0,96. Vagyis a Tisza elnöke szinte kizárólag ellenséges vagy elítélő kontextusban jelent meg.
A Republikon Intézet közmédia-kutatásának eredménye
Republikon Intézet
A kutatás külön fókuszált Orbán és Magyar megjelenítésére. Itt megfigyelhető, hogy Magyart hétszázzal többször említették vagy jelenítették meg a híradókban, és szinte kizárólag negatív kontextusban. Eközben Orbán neve szinte csak pozitív kontextusban hangzott el. A melléjük rendelt mellékszereplők is ezt a narratívát erősítették:
Orbán mellett leggyakrabban Donald Trump amerikai elnök neve tűnt fel a béke és a patriotizmus szimbólumaként, míg Magyar leginkább a „magyargyűlölőként” bemutatott Manfred Weberrel, az Európai Néppárt vezetőjével vagy Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel kapcsolták össze.
A Republikon Intézet közmédia-kutatásának eredménye
Republikon Intézet
A szóhasználat szintjén is markáns különbség látszik. Míg Orbánnal összefüggésben a „békepárti”, a „család”, a „patrióta” és az „erős miniszterelnök” kifejezések domináltak, addig Magyarnál a „háború”, a „hazugság”, a „bennfentes kereskedelem” és a „brüsszeli” szavak, kifejezések jelentek meg.
A hírműsorokban Magyart többször vádolták korrupcióval, hamisítással, lopással vagy zsarolással, nevezték kémnek, pózernek, pojácának vagy éppen poloskának. Az alábbi kép az mutatja be, hogy Magyar említésekor a neve környezetében (előtte és utána lévő 9 szó) milyen szavak, kifejezések szerepeltek a leggyakrabban:
A Republikon Intézet közmédia-kutatásának eredménye
Republikon Intézet
A kutatás arra is kitér, hogy a külföldi politikai szereplők közmédiás reprezentációja szervesen illeszkedik a korábban feltárt szerkesztési logikába: az érzelmi és értékelő környezet kialakítása pontosan követi a kormányzati külpolitika szövetségesi és ellenségképi rendszerét.
A vizsgált külföldi politikusok megjelenéseit egy +1 és -1 közötti skálán összegezve látható, hogy a pozitív tartomány éllovasai a Fidesz által szövetségesként kezelt vezetők, főleg Donald Trump (+0,83), vagy éppen Hszi Csin-ping kínai (+0,50) és Vlagyimir Putyin orosz elnök (+0,30) is, ami tükrözi a kormányzati narratíva aktuális stratégiai irányultságát.
Ezzel ellentétben a nyugati intézményrendszer képviselői és a párt politikai ellenfelei mélyen a negatív zónába szorulnak. A legintenzívebb elutasítottság az EU/Brüsszel (-0,97) és Ursula von der Leyen európai parlamenti elnök (-0,91) esetében figyelhető meg, de ellenséges tónus jellemzi a német politikai élet szereplőit, például Manfred Webert (-0,89) is.
A háborús narratíva torzítását jelzi, hogy míg az orosz elnök megítélése a pozitív tartományban maradt, addig Volodimir Zelenszkij (-0,84) és Ukrajna egésze (-0,89) a skála legalsó negyedébe került. Az adatok arra utalnak, hogy az elvileg független közmédia hírszerkesztési gyakorlatában a tárgyilagosságot megelőzi a pártosság.
A Republikon Intézet közmédia-kutatásának eredménye
Republikon Intézet
A híradókban megszólaltatott 1885 politikus és szakértő összetétele is markáns aránytalanságot mutat: a szereplők 74,9 százaléka a Fideszhez köthető, miközben az ellenzéki oldalhoz sorolható nyilatkozók aránya 10,4 százalék. A pártfüggetlen szakértők jelenléte szintén korlátozott, 14,7 százalékos megjelenési aránnyal.
A leggyakrabban foglalkoztatott híradós véleményvezérek közé tartozik az MCC-s Sebestyén Géza, a Schmidt Mária-féle XXI. Század Intézettől Deák Dániel, a századvéges Hortay Olivér – ő amúgy a Fidesz–KDNP pártlistáján is helyet kapott –, és a szintén századvéges Pásztor Szabolcs. Az elemzés ez alapján megállapítja, hogy
a közmédia nem csupán a politikusok szintjén, hanem a látszólag objektív szakértői bázis kiválasztásával is a kormányzati narratívát erősíti.
https://hvg.hu/itthon/20251119_kozmedia-tisza-jelolt-megafon-kerdessor-ebx
A politikusok közül Orbán Viktort szólíttatta meg leginkább a híradó (gyakran közrádiós interjúiból idézve), de gyakori szereplő volt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs vezetője, Koncz Zsófia képviselő, Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója és a mi hazánkos Lantos János.
Az ellenzéki szereplések bő 40 százaléka a Mi Hazánkhoz kötődött, további 21,9 százaléka pedig a Jobbikhoz. A Demokratikus Koalíció volt a harmadik 14,8 százalékkal. A legnagyobb ellenzéki párt, a Tisza politikusai csak 13,8 százalékában kaptak lehetőséget megszólalásra, a maradék 5,6 százalékon az egyéb formációk osztoztak.
A Republikon Intézet közmédia-kutatásának eredménye
Republikon Intézet
A híradások hírforrás-felhasználási gyakorlata is aszimmetrikus a kutatás szerint, mert a kormányközeli médiatermékek dominanciája érvényesült (1013 alkalom), messze megelőzve mind a külföldi, mind a hazai független forrásokat (452 illetve 324 alkalom). Vagyis a források kiválasztása a kormányzati álláspontot tükröző médiumok felé lejtett.
A híradókban a témák kijelölése és azok értelmezési keretei szoros összhangban álltak a kormányzati kommunikációs prioritásokkal. Ez a tendencia különösen a szakértői megszólalások arányában, valamint a vizsgált időszak kiugró eseményeiről – például „Tisza-csomag” – való kommunikációban mutatkozott meg.
A Republikon összevetette a közmédia és a kereskedelmi RTL kiválasztott nagyjából félszáz híradóját és megnézte bizonyos szavak előfordulását. A migráns/migráció szavak az M1 híradásaiban 2191-szer hangzottak el, az RTL Híradóban csak 6-szor. A háború kifejezés az M1-en adásonként 11-szer, míg az RTL-en 3,5-szer szerepelt.
A Republikon Intézet közmédia-kutatásának eredménye
Republikon Intézet
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: MTI / Balogh Zoltán
