Magyar Péter, a mentelmi jog közvádas bűncselekményeknél történő automatikus eltörléséről szóló javaslatáról is kérdezték Sasi-Nagy Editet, a mentelmi bizottság tiszás elnökét a Kossuth Rádió Felkelő című műsorában.
https://www.youtube.com/watch?v=JqSWG-6K8Lk
A miniszterelnök múlt héten bejelentett javaslatáról Sasi-Nagy elmondta, hogy az már a frakció előtt van, elkezdődött a gondolkodás, azonban részleteiben még nem tárgyalták, viszont felmerültek már érvek ellene és mellette is.
Én magam is azt gondolom, hogy van létjogosultsága ennek a javaslatnak. Viszont a jelen intézményi keretek között nem biztos, hogy szerencsés most ennek a bevezetése
– fogalmazott Sasi-Nagy, majd kérdésre kifejtette, hogy ez alatt azt érti, hogy még nem volt elég idő a demokratikus rendszerek visszaépítésére, megszilárdítására. Amíg ez nincs, addig nem „feltétlenül szerencsés” a mentelmi jog automatikus eltörlése a magánvádas ügyekben, mivel az visszaélésekre ad lehetőséget.
Tehát most, teszem azt, benyújtunk egy törvényjavaslatot, mondjuk, nem tudom én, a nyomozó hatóságok átszervezésével kapcsolatban, ami nem tetszik bizonyos szervezeteknek, kiiktatnak tíz tiszás képviselőt, és máris nem tudjuk megszavazni
– hozott egy példát a politikus, hangsúlyozva, hogy mindez csak elmélet, illetve a témát azzal zárta, hogy ha sikerül visszaépíteni a demokratikus intézményeket, meg a fékek és ellensúlyok rendszerét, akkor érdemes visszatérni majd a kérdésre.
A bizottság elnöke említette azt is, hogy eddig a főszabály az volt, hogy a mentelmi bizottság magánvádas ügyekben azt javasolja, hogy ne adják ki a mentelmi jogot, közvádas bűncselekmények esetén azt, hogy igen.
A közvádas bűncselekmény olyan cselekmény, amelynél a büntetőeljárást a hatóság indítja meg, és a vádat az ügyész képviseli a bíróság előtt. Magánvádas ügyekben viszont magánszemély indítja a pert. Ez a leggyakrabban rágalmazási ügyekben volt jellemző, és a mentelmi bizottság főszabálya azt szolgálta, hogy a képviselők ne legyenek „zaklatásnak” kitéve, és ne kelljen minden egyes ilyen ügyben bíróság elé állniuk.
A főszabálytól eddig is volt, hogy eltértek, legutóbb pont a múlt héten javasolta a bizottság Panyi Miklós, Kocsis Máté és Pócs János mentelmi jogának fenntartását magánvádas ügyben, az Országgyűlés azonban esetükben is a mentelmi jog kiadása mellett döntött később.
https://hvg.hu/itthon/20260922_felfuggesztette-a-parlament-kocsis-mate-pocs-janos-es-panyi-miklos-mentelmi-jogat
A műsor első felében Hankó Balázs mentelmi jogának felfüggesztéséről is kérdezték a bizottság elnökét, aki elmondta, Hankó Balázs vaskos védőbeszéddel érkezett a bizottság hétfői ülésére, a saját védekező álláspontját jól felépítette.
Sasi-Nagy hozzátette, Hankó a bizottság előtt fel is olvasta a védőbeszédét, annak ellenére, hogy ő elnökként tájékoztatta: meg tudják hallgatni, ám mivel nem feladatuk az ügy megítélése, ezért nem fognak érdemben döntést hozni arról.
„A mi feladatunk csupán annyi, hogy eldöntsük azt, milyen határozati javaslatot nyújtunk be az Országgyűlés elé”, amihez nyilván ismerni kell az ügyet, de tételes jogi érvelésbe-ellenérvelésbe nem megy bele a bizottság – tette hozzá.
https://hvg.hu/itthon/20260929_hanko-balazs-ugyeszseg-orizetbe-vetel-hutlen-kezeles-gyanuja-kihallgatas
Meghallgatása után Hankó távozott, ezt követően a bizottság tagjai vitáztak a mentelmi jog felfüggesztéséről, majd szavaztak a határozatról. A bizottság fideszes tagjai nem vettek részt a szavazásban, így – mivel nem született többség – a házszabály szerint olyan határozatot fogadtak el, amely nem javasolta a mentelmi jog kiadását, sem Hankó, sem a másik két érintett, Seszták Miklós és Magyar Péter esetében.
A három politikus mentelmi jogát három különböző ügyben, de egyszerre kérte ki az ügyészség, így a bizottság is egymás után tárgyalta őket, majd az Országgyűlés is egymás után szavazott mindhárom ügyben a hétfő reggeli rendkívüli ülésen.
https://hvg.hu/itthon/20260928_legfobbugyesz-valasztas-mentelmi-ugyek-tisztitotuz-muvelet-parlament-elo-kozvetites-magyar-peter
Benyó Rita műsorvezető arról is kérdezte Sasi-Nagyot, hogy mi értelme van a bizottság működésének akkor, ha utána a Tisza kétharmados többsége bárhogy dönthet, és hiába javasolta a bizottság a mentelmi jogok fenntartását, a parlament végül azok kiadása mellett döntött.
A bizottság elnöke szerint nem értelmetlen a mentelmi bizottság munkája, mivel ők egyfajta előszűrőként működnek, majd előállnak egy javaslattal. Erre azért van szükség, mert nem várható el mind a 199 képviselőtől, hogy átnézze minden egyes ügy vaskos iratait. Hozzátette: a mostani kivételes helyzet volt, amiatt, hogy az ellenzéki képviselők jelen voltak, de nem szavaztak.
Felmerült az a kérdés is, hogy kap-e a bizottság előzetes utasítást, kérést a frakciótól, amire a politikus úgy felelt, utasítást semmiképpen sem. Majd kifejtette, hogy amikor a főszabály szerint döntenek, akkor nincs szükség egyeztetésre, viszont „amikor a főszabálytól eltérünk, akkor úgy illik, hogy a frakcióval egyeztetünk, és erre sor került a múlt heti, illetve az e heti ügyekben is”. Majd megerősítette, hogy utasítás ebben az esetben sincs, az viszont szerinte „elvárható”, hogy tájékoztassa a frakciót arról, hogy el fognak térni a főszabálytól, illetve kikérje a frakció véleményét.
Nyitókép: Sasi-Nagy Edit a Kossuth Rádió stúdiójában. Forrás: YouTube / Kossuth Rádió
