A legfőbb ügyész kezdeményezte a fideszes Hankó Balázs egykori miniszter, a KDNP-s Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter, valamint a tiszás Magyar Péter miniszterelnök mentelmi jogának felfüggesztését – derült ki a nyomozó hatóság közleményeiből.
Magyar Péter a Dunába dobott egy telefont
Magyar Péter miniszterelnök mentelmi jogának felfüggesztését az elhíresült, 2024-es telefonügyben újraindult nyomozás miatt kérte a legfőbb ügyész.
Magyar Péter ekkor európai parlamenti képviselő volt, és mentelmi jog védte. Polt Péter akkori legfőbb ügyész ugyan indítványt tett az Európai Parlament elnökénél a mentelmi jog felfüggesztésére, de azt elutasították, ezért a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) az eljárást is megszüntette.
Az ügyészség akkori közleményében azt írta, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint Magyar Péter 2024 júniusában egy budapesti klubban szórakozott, ahol mások mellett a sértett is mobiltelefonjával videóra vette őt. Amikor Magyar Péter és társa ezt észrevették, vitatkozni kezdtek vele, majd a Tisza Párt elnöke kivette a sértett kezéből a telefont, és azt zsebre tette, majd többszöri kérésre sem adta vissza. Ezután a készüléket a Dunába dobta.

Mivel Magyar Péter európai parlamenti képviselői mandátuma és az ezen alapuló mentelmi joga idén május 8-án megszűnt, a KNYF a büntetőeljárás folytatását rendelte el, közleményük szerint azért, mert „a felmerült bűncselekmény büntetőeljárás keretében tisztázható”. Csakhogy Magyar Pétert országgyűlési képviselőként is mentelmi jog illeti meg, amelynek felfüggesztésére az Országgyűlés jogosult.
Hankó Balázsnak a Nemzeti Kulturális Alap támogatásai miatt kell felelnie
Az ügyészség tájékoztatása szerint a nyomozás adatai alapján megalapozottan feltehető, hogy jogszabályellenesen használták fel a Nemzeti Kulturális Alap támogatási pénzeit, ezért pedig felelős lehet Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős korábbi miniszter is.
Az NKA-botrányt Molnár Áron színész-aktivista robbantotta ki, amikor áprilisban bemutatta, hogy a szervezet milliárdokkal támogatta a Fidesz holdudvarához tartozó alkotókat és szervezeteket azzal a céllal, hogy ez a választási érdekeit szolgálja. Kapott pénzt Tóth Gabi és cége, Pataky Attila és együttese, Fásy Ádám családi vállalkozása és Mága Zoltán köre is.
A NAV-nál május óta folyamatban lévő eljárásban Hankó Balázs volt miniszter több kollégáját június 23-án őrizetbe vették, majd letartóztatták. Az ügynek eddig több gyanúsítottja is van, köztük Bús Balázs, az NKA volt alelnöke, Ughy Attila volt fideszes képviselő és Hankó egykori kabinetfőnöke is.

Az NKA-nyomozás már a Fideszt is elérte, július 21-én ügyészségi nyomozók jelentek meg a Fidesz szervereit biztosító központban, hogy lefoglalják a párt teljes kommunikációs rendszerét és adatbázisait. Később azonban kiderült, az intézkedés nem volt szabályos, ezért meg kell ismételni.
Az ügyészségi közlemény szerint „a 2025. július 1-től meghirdetett egyedi pályázati lehetőségre beadott kérelmek érdemi elbírálás nélküli teljesítésével a kezelt vagyont a 2026. évi országgyűlési választások kampányköltségeinek fedezésére, a kérelmezők személyes céljaira fordították”.
„Hankó Balázs és társai a Nemzeti Kulturális Alap vagyonának politikai szempontú, választókerületi lefedettség szerinti elosztása érdekében kettős eljárásrendet alakítottak ki és működtettek, melyben a formális és tényleges döntéshozatal elvált egymástól” – közölte az ügyészség.
A Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény értelmében a volt miniszter és az alap alelnöke a kollégiumok eljárása során az egyes pályázati kérelmek elbírálásában nem vehet részt. A támogatásokról szóló döntések azonban ténylegesen nem az ideiglenes kollégiumban születtek meg, hanem azokról Hankó Balázs, illetve esetlegesen más vagy mások határoztak.
A támogatásról született döntés a formális kollégiumi eljárást, illetve több kiemelt támogatás esetében a kérelem benyújtását is megelőzte.
A Nemzeti Kulturális Alap által kezelt vagyont a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumának neve alatt kiállított támogatói okiratokkal 2025. szeptember 3. és 2026. március 30. között 1079 esetben használtak fel a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvényben meghatározott céloktól eltérően, amellyel a központi költségvetésnek 17,3 milliárd forint összegű vagyoni hátrányt okoztak.
Hankó Balázs cselekménye az eljárás során eddig beszerzett bizonyítékok alapján különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének megállapítására látszik alkalmasnak.
Seszták Miklós számlájára 1 milliárdot írnak
A volt fejlesztési miniszter, jelenlegi KDNP-s képviselő Seszták Miklós mentelmi jogának felfüggesztését a Volánbusz-ügyben kérte a Legfőbb Ügyészség, mivel tárcavezetőként ő felügyelte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t, amely a Volánbusz Zrt. felett a tulajdonosi jogokat gyakorolta. A nyomozó hatóság szerint megalapozottan feltehető, hogy Seszták az amúgy már a múlt héten az egyik leggazdagabb magyarral, Jellinek Dániellel együtt ebben az ügyben letartóztatott egykori MNV-vezér Szivek Norberttel együtt több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyt vett át a Volánbusszal szerződésben álló cégek képviselőjétől 2015 és 2018 között.

Az ügyészség mostani közleménye amúgy így utal Jellinekre és az ő szerepére: „Egy építőipari beruházásokkal foglalkozó cégcsoport képviselője – a reménybeli állami megrendelések fejében – felajánlotta, hogy minden beruházás után az egyes szerződésekben meghatározott vállalkozói díj 10 százalékát – közvetítő közreműködésével – visszajuttatja Seszták Miklós miniszternek.” Az ügyészségi közlemény szerint a cégcsoport 2015–2018 között több kiemelt állami beruházást nyert el, amellyel összefüggésben több mint 1 milliárd forint jogtalan előnyt juttatott a volt fejlesztési miniszternek.
A nyomozó hatóság arra is kitért, hogy mindezeken túl a volt fejlesztési miniszter a Nemzeti Sportközpontok által kiírt számos uszoda- és tornaterem-beruházás kapcsán a fejlesztésben érdekelt cég képviselőjétől összesen mintegy 270 millió forint jogtalan előnyt kapott. Mindezek miatt – amennyiben az Országgyűlés kiadja Seszták mentelmi jogát – az eddigi bizonyítékok alapján az ügyészség úgy látja, hogy az Orbán-kormány volt miniszterével szemben összesen 13 rendbeli vesztegetés elfogadása bűntettének megállapítására látszik alkalmasnak.
Seszták szerepére és várható meggyanúsítására amúgy célozgatott már a minap Magyar Péter. „Nem tudom én sem a részleteket, de gyanús, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség folytatja az eljárást. Márpedig az akkor szokott lenni, amikor mentelmi joggal érintett személy is van a nyomozók látókörében” – fogalmazott Magyar Péter az ATV Egyenes beszéd című műsorában akkor, gyorsan hozzátéve, hogy sem sejtetni, sem tippelni nem akar, de a mostanra letartóztatásokig is jutott Volánbusz-ügyről beszélve Seszták Miklós miniszterségét említette mint a visszaélésekkel azonos időszakot.
Nyitókép: HVG / Reviczky Zsolt