Cikkünk frissül…
Egyszeri, 120 milliárd forintos támogatást nyújt a kormány a főváros számára
– jelentette be Karácsony Gergely a Budapesti Közfejlesztések Tanácsának ülése után csütörtökön. Mnden jó megállapodás arról ismerszik meg, hogy a felek kicsit csalódottak – folytatta Karácsony, majd arról beszélt, hogy szerinte Kármán András pénzügyminiszter csalódott kicsit, nekik pedig ez a pénz arra elég, hogy befizessék a szolidaritási adó hátralévő részét, illetve el tudják kerülni az idei évben a csődöt.
Hozzátette, nem olyan megállapodást akartak kötni, ami év végéig szól, hanem szerettek volna hosszú távra megegyezni. Ebben a kormány is vállalt „valamit”, meg a főváros is, de mind a két fél partnerségre törekedett.
Volt szó a parkolásról is
– mondta Karácsony. Szerinte nem az a kérdés, hogy a fővárosi parkolás fővárosi feladat legyen-e, hanem, hogy eddig miért nem így volt. Kiemelte, hogy a kerületek valóban felszámoltak számos visszaélést a rendszerben, ugyanakkor a mai napig sok helyen veszteséges vagy nem eléggé nyereséges a parkolás üzemeltetése. Meggyőződése szerint a főváros hatékonyabban tudja üzemeltetni a parkolást, és hangsúlyozta, a bevételeket nem a költségvetési lyukak betömködésére fogják használni, hanem útalapot hoznak létre belőle, amiből fővárosi és kerületi utakat fognak felújítani.
Szerinte ezzel meg tudnák tízszerezni az útfelújításokra szánható forrásokat. Ettől függetlenül nyitottak arra, hogy beszéljenek a rendszerről a kerületi polgármesterekkel, de „Budapestnek nem politikusai vannak, hanem polgárai”, nekik pedig javára fog válni, ha megváltoztatják a parkolási rendszert, mondta Karácsony.
Vitézyt meglepte a parkolási rendszerről szóló vita
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter azzal kezdte, hogy már-már nosztalgiával tért vissza a terembe, ahol a Fővárosi Közgyűléseket szokták tartani. Felidézte, hogy a kampány idején főként az országos politika volt a téma a közgyűlésben, nem pedig a főváros.
Kiemelte, hogy ők ezzel a gyakorlattal szakítani fognak, mivel erre kaptak felhatalmazást a választáson. Azzal a szellemiséggel kezdték el a mai FKT ülés előkészítését, illetve hozták létre magát a testületet újra törvénybe foglalva, hogy a jövőben partnerségre törekedjenek a fővárossal – hangsúlyozta.
A kormány elkötelezett amellett, hogy lezárja a harcok és a teljesen parttalan szívatások, egymásra mutogatás korszakát, helyette azt fogják tenni, amit elvárnak tőlük a magyar emberek: Budapest fejlesztését.
Ennek szellemében születtek a mai megállapodások – mondta Vitézy, kiemelve, hogy az egyszeri támogatással lezárják a jelenleg is zajló pereket, és biztosítani tudják a főváros működését év végéig.
Szerettek volna garanciát arra is, hogy a helyzet nem termeli újra magát, ezért arról is döntöttek, hogy a pénzügyminiszter költségvetési felügyelőt rendel ki a főváros mellé,
illetve elvárják, hogy jövőre 20 milliárd forintot takarítsanak meg a fővárosnál. Kiemelte, a költségvetési felügyelő nem biztos, hogy csorbítja az önkormányzat autonómiáját, csak biztosítja, hogy a kormány is lássa, hogyan zajlik a gazdálkodás.
A parkolási rendszerről kialakult vitáról azt mondta, hogy ő fővárosi képviselőként nem hallott olyan szakvéleményt vagy érvet, ami nem a parkolás egységesítését tartotta volna kívánatosnak, ezért őt meglepte a mai tiltakozás, különösképpen azért, mert olyan polgármester is tiltakozott ma, akinek a kerületében veszteséges a parkolás. „Ezt a rendszert nem lehet ilyen léptékben hatékonyan és nyereségesen működni” – fogalmazott Vitézy.
https://hvg.hu/gazdasag/20261001_parkolas-bevetel-budapest-keruletek-polgarmesterek
Átalakul a BKK
Az állam fele részben tulajdonos lesz a Budapesti Közlekedési Központban (BKK), és 50 százalékban finanszírozza is a cég működését – mondta el Karácsony, a döntést azzal indokolta, hogy Budapest és az agglomeráció egységes társadalmi és gazdasági központja Magyarországnak, „egy szív és egy lélek”, így a jövőben a főváros és az állam együtt dönt és közösen finanszírozza a régió közösségi közlekedését.
Vitézy később elmondta, hogy szerinte a legfontosabb és a leginkább a jövőbe mutató döntés a BKK regionalizációja. Kiemelte, hogy a BKK 2010-es létrehozásakor már volt remény arra, hogy regionálissá tudják tenni a szervezetet, de ez végül nem valósult meg. Ugyanakkor ez része volt Karácsony 2019-es és 2024-es programjának, ahogy a saját 2024-es programjának is.
Az új rendszer a gyakorlatban úgy néz majd ki, hogy „Szentendrétől Ráckevéig az összes közösségi közlekedési szolgáltatás megrendelője a BKK lesz” – fogalmazott a miniszter. Szó sincs államosításról, emelte ki Vitézy, helyette a kormány és a főváros között feles tulajdonrészben és feles finanszírozással fog működni az új rendszer, mondta.
Konkrét számokat is közölt, elmondása szerint a jegybevételeken felül 340 milliárd forint költségvetési forrásra szorul jövőre a BKK, ezt fele-fele arányban biztosítják majd. Kiemelte, hogy a főváros jelenleg ennél többet költ a közösségi közlekedésre.
A beruházások megvalósítása terén is lesz lehetőség az együttműködésre, több fejlesztést hasonlóan 50-50 arányban finanszírozhatja majd a főváros és a kormány a BKK-n keresztül, amely jogosult lesz közös társaságok létrehozására a beruházásokhoz.
A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának ülésén október 1-jén.
Vörös Szilárd
Augusztus végén jelentették be, hogy újra létrehozzák a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsát, amely rendszeresen ülésező fórumként a kormány és a fővárosi vezetés közötti kooperációk egyeztetését hivatott végezni. Ez korábban is létezett, azonban ad-hoc alapon hívták össze, az új kormány ígérete szerint viszont ezután rendszeresen, negyedévente fognak ülésezni.
A szeptember végi Közgyűlésen Karácsony Gergely úgy fogalmazott, hogy „eléggé előrehaladottak” a kormánnyal folytatott tárgyalások, és hozzátette, akár már heteken belül megállapodhatnak Budapest pénzügyi problémáinak rendezéséről.
Arra, hogy a megegyezés ennél még közelebb is lehet az utalt, hogy a Fővárosi Törvényszék elhalasztotta a szolidaritási hozzájárulásról a főváros által indított per szeptember 29-re kitűzött tárgyalását, kérdésünkre közölték, hogy ezt „a felek közös kérésére” tették. Csütörtök délelőtt a kerületi polgármesterek arról posztoltak, hogy úgy tudják, a szolidaritási hozzájárulás rendszere a jövőben is megmarad.
Magyar Péter szerda este jelentette be, hogy csütörtökön fogja megtartani hosszú kihagyás utáni első ülését a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, ahol fontos, stratégiai kérdésekben várható megállapodás.
https://hvg.hu/itthon/20260930_magyar-peter-karacsony-gergely-budapest-megallapodas-fovarosi-kozfejlesztesek-tanacsa
Tiltakozásuknak adtak hangot a fővárosi polgármesterek, hogy elvennék a parkolási pénzeket
Csütörtök délelőtt Pikó András, a VIII. kerület polgármestere jelentette be Facebook-oldalán, hogy megdöbbenéssel értesültek arról, hogy a kormány és a főváros közötti megállapodásnak részét képezné az is, hogy a budapesti kerületektől elvennék a parkolásból származó bevételeiket.
Józsefváros polgármestere a közzétett posztban elfogadhatatlannak nevezte, hogy a főváros erről a kerületek feje felett döntött, mert mint írta, az egyeztetésekbe érdemben nem vonták be őket. Emellett arról is írt, úgy tudják, a szolidaritási hozzájárulás rendszere változatlan marad.
Pikóhoz a tiltakozásban csatlakoztak Baranyi Krisztina a IX., Niedermüller Péter, a VII., Rózsa András a XIV., Soproni Tamás a VI. és Tóth József a XIII. kerület polgármesterei. Később több más kerület is jelezte egyetértését, így tett például a XI. és az I. kerület vezetés is, egyöntetűen elfogadhatatlannak nevezve, hogy a bevonásuk nélkül vonná el a parkolási bevételeket a főváros a kerületektől.
Közel tíz éve húzódó konfliktus a szolidaritási adó körül
A szolidaritási hozzájárulás miatti konfliktus régóta húzódik Budapest és a kormány között. A jelenlegi rendszert 2017-ben vezették be, az iskolák államosítására hivatkozva vontak el forrásokat az önkormányzatok egy részétől. Az adóerő alapján, bonyolult képlet alapján számolt hozzájárulás papíron a tehetősebb önkormányzatoktól vont el forrásokat, hogy a kevésbé fejlett városokat segítsék, azonban a pénz újraosztása végig homályos volt, így pontosan soha nem derült ki, hogy ez a mechanizmus kiket és milyen módon segít.
A Főváros szolidaritási hozzájárulási terhe az elmúlt években folyamatosan nőtt, míg 2017-ben 5 milliárd forintot kellett ezen a jogcímen befizetniük, addig 2025-re már 89, 2026-ra pedig már 97 milliárd forintot irányzott elő a kormányzat.
https://hvg.hu/360/20260113_hvg-tenytar-onkormanyzatok-szolidaritasi-hozzajarulas
A hozzájárulás összegét az Államkincstár hivatalosan az önkormányzatoknak nyújtott támogatás összegéből vonta le, azonban például Budapest esetében 2023-ra már az a helyzet állt elő, hogy magasabb volt a szolidaritási hozzájárulás összege, mint az összes állami normatíva, így a nap végén a fővárosnak kellett (volna) utalnia a kormánynak.
Ezt ugyanakkor Budapest megtagadta, mondva, az önkormányzati törvénnyel szembe megy az, hogy egy település nettó befizetője legyen a központi költségvetésnek.
A jogviták azóta lényegében folyamatosan tartanak, az Államkincstár rendszerint inkasszózta a hozzájárulás különböző részleteit, ezek alól csak azok a hónapok jelentettek kivételt, amikor a bíróság azonnali jogvédelmet rendelt el a fővárosnak.
A szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos eljárások több bírósági szintet is megjártak, így az Alkotmánybíróság is több döntést hozott a kérdésben. 2024-ben például azt ugyan nem állapította meg, hogy a szolidaritási hozzájárulás mértéke túlzó lett volna, azt viszont kimondta, hogy a sarc összege csak tisztességes eljárásban állapítható meg, illetve a kormányzat feladata annak a biztosítása, hogy ne legyen túlzó, az önkormányzat feladatellátását veszélyeztető mértékű.
Budapest mellett több más település is pert indított a hozzájárulás ellen, aminek aztán 2025. februárjában a kormány azzal vetett véget, hogy rendeletben mondták ki: a szolidaritási hozzájárulás ellen nem illeti jogvédelem az önkormányzatokat.
A döntés jelentős visszhangot váltott ki, számos kritika után az Országos Bírói Tanács kérte az Alkotmánybíróságtól a rendelet megsemmisítését, arra hivatkozva, hogy az egyik napról a másikra meghozott kormányrendelet úgy ír elő új szabályokat a bíróságok működése számára, hogy arról a bíróknak nem volt lehetőségük előzetesen véleményt alkotni, pedig ezt az Alaptörvény is kimondja. Az Ab májusban az OBT-nek adott igazat, a kormányrendeletet pedig megsemmisítette.
https://hvg.hu/itthon/20260506_alkotmanybirosag-alaptorveny-ellenes-szolidaritasi-hozzajarulasrol-hozott-rendelet
Időközben a Tisza megnyerte a választásokat, több település is bejelentette, hogy az új kormány felállásáig nem fizetik be a szolidaritási hozzájárulást. Kármán András aztán júniusban októberig haladékot adott a fővárosnak az idei szolidaritási adó megfizetése alól.
Októberre viszont kiürült a főváros kasszája, ami miatt égetővé vált a kormánnyal való megegyezés. Azt Kiss Ambrus a városháza főigazgatója, háttérbeszélgetések során júniusban és szeptemberben is megerősítette, hogy a tárgyalások folynak, azokról viszont bővebb információt nem adott.
Nyitóképünkön Vitézy Dávid, Magyar Péter és Karácsony Gergely a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának október 1-i ülésén. Fotó: Vörös Szilárd
