Két tanár és két pedagógus-szakszervezet is az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, amely most kimondta: a sztrájkjogba való beavatkozás nem volt „szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Egyesített két ügyet, így mondta ki a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), hogy a magyar állam 2022-ben jogsértő módon korlátozta a tanárok sztrájkjogát.
Indoklásukban azt írták, hogy a döntés aránytalan korlátozást jelentett a tanárokra és a pedagógus-szakszervezetekre nézve is.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével még 2022 szeptemberében fordult a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, amiért a kormány megvonta a pedagógusok sztrájkjogát. De nemcsak ők tettek így, hanem két érintett tanár is, közülük Kiss Rékát Frank Evelyn, a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda vezetője képviselte.
A tanárok jobb munkakörülményeket, magasabb béreket és az oktatási rendszer problémáinak hatékonyabb kezelését követelték, a kormány azonban halogatta a sztrájkjogról szóló egyeztetéseket. Majd 2022 februárjában a koronavírus-járványra hivatkozva rendeletben határozott meg szabályokat, kimondva, hogy iskolákban és óvodákban akkor is biztosítani kell a gyerekfelügyeletet, és meg kell tartani bizonyos tanórákat, ha a pedagógusok sztrájkolnak. Ezzel azonban lényegében kiüresítette a sztrájkjogot, ami polgári engedetlenséghez vezetett – ezt pedig a kormány kirúgásokkal torolta meg.
Egyesek szerint már összeomlott, mások szerint az összeomlás szélén van a közoktatás, de tény, hogy nincs elég tanár, aki van, az megalázó bérért dolgozik központi tanterv alapján, rossz központi egyentankönyvekből, megterhelően sokat.
Az ügyben mind a pedagógus-szakszervezetek, mind pedig a tanárok Alkotmánybírósághoz fordultak, de elutasították a keresetüket, ezt követte panaszuk Strasbourgban.
A bíróság elsősorban azt vizsgálta, hogy a tanárok sztrájkjának 2022-ben bevezetett korlátozása szükséges volt-e egy demokratikus társadalomban – mondta a per kimenetéről a HVG-nek Frank Evelyn. Az EJEB azt az érvet elfogadta, hogy a korlátozás célja a hatékony oktatási rendszer fenntartása és a tanulók oktatáshoz való jogának biztosítása volt. Kimondta ugyanakkor, hogy a 2022. évi törvény túl széles körben határozta meg azokat a szolgáltatásokat, amelyeket fenn kellett tartani a sztrájk alatt. A kormánynak emellett nem sikerült bizonyítania, hogy a korábbi szabályozás nem lett volna elegendő az oktatás biztosításához, mint ahogy azt sem, hogy a szabályozásra miért volt szükség a koronavírus-járvány után is.
Ezek alapján a strasbourgi bíróság arra jutott, hogy az állam túllépte a számára biztosított mérlegelési mozgásteret, ezért a sztrájkjogba való beavatkozás nem volt „szükséges egy demokratikus társadalomban”.
A döntés három hónap múlva lesz jogerős, a kormány ugyanis január 6-ig élhet újratárgyalási kérelemmel, amit nagy horderejű döntésekben engedélyez a bíróság.
Fotó: HVG/Reviczky Zsolt
