Magához vonja a Gondosóra programot a minisztérium, hosszú távon pedig bővíteni szeretné

A Tudományos és Technológiai Minisztérium úgy számol: az idénre tervezett költségvetés nagyjából feléből, mintegy 13 milliárd forintból biztosítani tudják a program működését, amelyet a jövőben még tovább is fejlesztenének, jelenleg azonban az átadás-átvételi munka köti le minden erejüket.

Saját hatáskörbe vonja a kormány a Gondosóra program üzemeltetését, az ezzel kapcsolatos feladatok jelentős része a Tudományos és Technológiai Minisztérium portfóliójába tartozó vállalkozásokhoz kerül – derült ki egy csütörtöki háttérbeszélgetésen, ahol Tanács Zoltán miniszter, Bicskei László, a program átvilágításáért, valamint jövőbeli fejlesztéséért felelős államtitkár és Vitkovics Péter, a Kormányzati Szolgáltató Központ (KSZK) vezetője ismertették a részleteket.

Korábban a HVG is részletes cikkben foglalkozott a programmal, már akkor is úgy tűnt, hogy a saját hatáskörbe vonás lehet a legjobb megoldás a folytatásra, mivel – az előzetes tervekkel ellentétben – a programért felelős állami cég, a KSZK nem írta ki az új üzemeltetésre vonatkozó közbeszerzést.

Hiába lehetett „full lopás”, megtartaná a Gondosóra programot a kormány

Sorra teszi a feljelentéseket a technológiai minisztérium a Gondosóra miatt, már nyomoz az ügyben a NAV és a rendőrség is. A kormány mégsem szüntetné meg a programot, mivel az alapgondolatot jónak tartja. Kérdés, lesz-e rá idő, hogy ízekre szedjék és újraépítsék a rendszert, amely jelenleg is 750 ezer ember életének része.

A jelenlegi szerződés, melyet a 4iG-vel kötöttek, idén december 31-én lejár. Bicskei László megerősítette azt is, hogy már nem lett volna idő lefolytatni egy új közbeszerzést, illetve abban az esetben, ha azt bárki megtámadta volna, akkor akár hónapokra is leállhatott volna a szolgáltatás, amit nem szeretnének.

A beszélgetésen elhangzott, hogy a jelenlegi szerződés meghosszabbítására egyébként sem lett volna lehetőség, legalábbis a minisztérium jogértelmezése szerint, ugyanakkor Bicskei László hangsúlyozta: erre nem is volt szándékuk, mivel meggyőződésük, hogy a program olcsóbban és jobban működhet a minisztérium alatt.

Ezzel kapcsolatban néhány számot is közöltek.

Az idei évre még az előző kormány közel 27 milliárd forintot szánt a program működtetésére, a jelenlegi előirányzat jövőre ennek mintegy a fele, nagyjából 13 milliárd forint. „A Gondosóra program fontos, költeni fogunk rá, de nem pazarlón” – szögezte le Tanács Zoltán.

Azt is megerősítették, hogy a Gondosóra program végül nem kapta meg az uniós támogatást, a Tisza-kormány pedig – azt követően, hogy a Bizottság közölte, nem fogják kifizetni az eredetileg erre szánt, mintegy 100 milliárd forintot – kivette a programot a helyreállítási tervből, így azt végső soron a magyar adófizetők állták.

A beszélgetés során az is elhangzott, hogy miken lehet spórolni. Egyrészt a Telekom már jelezte, hogy jövőre nem fog árat emelni, ez azért fontos, mert minden órában található egy SIM-kártya, amihez tartozik előfizetés is, amit a költségvetésből fedeznek.

Ezt pedig akkor is fizeti az állam, ha a felhasználó hozzá se nyúl az órájához, ezért jelenleg az is iszonyatos pénzkidobás, hogy van nagyjából 200 ezer olyan eszköz, amit soha nem kapcsolt be a felhasználója, mondta Tanács Zoltán. Ezekkel kapcsolatban Bicskei László hangsúlyozta, szeretnék visszaépíteni a korábban lerombolt bizalmat, nem fognak kormányzati propagandát közvetíteni az eszközökön. Azt is kiemelték, hogy Balásy Gyula cégeihez tartozó kommunikációs szerződéseket találtak, a jövőben ezeket a feladatokat is olcsóbban látják majd el.

Ha pedig valaki nem szeretné használni az eszközét, akkor a minisztérium szívesen veszi, ha visszaküldik azt, hogy tovább tudják adni másnak, ezzel is csökkentve a felesleges költségeket.

Jövőre még csak az a cél, hogy stabilan működjön a szolgáltatás, illetve az év utolsó hónapjaiban elő tudják készíteni az átállást úgy, hogy ebből a felhasználók semmit sem vesznek észre. Ez nem egyszerű feladat, mivel az eredeti szerződés az átadás-átvételt mindössze egy négysoros passzusban taglalta, ami okozott is némi nézeteltérést a minisztérium, illetve a 4iG között – mondták.

Bicskei László azonban hangsúlyozta: ezek a problémák mára megoldódtak, a minisztérium, valamint a program jövőbeli működtetéséért felelős cégek napi kapcsolatban vannak. Kiemelték azt is, hogy a KSZK előző vezetése semmiféle érdemi lépést nem tett annak érdekében, hogy az átadás-átvétel gond nélkül megtörténjen, holott ők is pontosan tudták, hogy az év végére rendezni kell a program működésének jövőjét.

Azt is elmondták, hogy pontosan mely vállalatok viszik majd tovább a programot.

A hardvert a Nemzeti Infokommunikációs Zrt. (NISZ) kezeli majd, a szoftverért az IdomSoft lesz felelős.

A diszpécserszolgálatot – amelyet a 4iG is egy alvállalkozónak szervezett ki – pedig házon belül szeretnék majd megoldani. Ezzel kapcsolatban egyébként elmondták, hogy a 4iG-nek dolgozó céggel már felvették a kapcsolatot, mivel a problémamentes átvétel miatt minél mélyebben meg akarták ismerni a program működését. 

Emellett arra is számítanak, hogy legalább részben ugyanazok az emberek állnak majd a vonal túlsó felén, mint eddig, csak már nem a 4iG által megbízott cég, hanem a minisztérium kötelékében álló alkalmazottként.

Ezzel kapcsolatban Bicskei László a HVG kérdésére elmondta, már jelezték az érintett cégnek, hogy szívesen veszik azoknak a jelentkezését, akik már ismerik a rendszert. Vitkovics Péter mindehhez hozzátette: szerinte a természetes piaci folyamatokból is az következik, hogy ezeknek az embereknek egy része megjelenik majd a minisztériumnál, mivel a jelenlegi munkaadójuk bevételeinek 95 százaléka a Gondosóra programhoz kapcsolódik.

Merre tovább, Gondosóra?

A beszélgetésen többször szóba került a program jövőbeli fejlesztésének igénye. Ezzel kapcsolatban sok részletet nem árultak el a minisztériumtól, mint mondták, azért, mert egyelőre minden energiájukat leköti az átállás menedzselése, a jövőbeli funkciók tervezése pedig a jövő év második negyedétől várható.

Lapunk kérdésére azonban Bicskei László felvázolt pár lehetséges forgatókönyvet. Mint mondta, GPS-adatok és gyorsulásmérő már ezekben az eszközökben is van, emellett pedig jelentős adathalmaz gyűlt fel az évek során, ezek mind teret adnak jövőbeli kutatásoknak.

Vitkovics Péter hozzátette: az egészségügyi funkciók mellett felmerült annak a lehetősége, hogy a szociális segítségnyújtás irányába bővüljön a szolgáltatás, akár magányos embereken kell segíteni, akár a tűzifabeszerzésben.

Emellett szeretnék a már meglévő egészségügyi adatokat is elemezni, hogy előrejelzéssel, prevencióval segítsék a hazai egészségügyi rendszert. Elhangzott, hogy eddig nagyjából egymillió órát osztottak ki, amelyek egy részét nem használják, de a felhasználói minta így is majdnem az ország tíz százalékát lefedi, ami már komoly kutatásokat tesz lehetővé.

Korábban Magyar Péter miniszterelnök kifejezetten azt is felrótta a programnak, hogy elavult technológiát használ, ezért külön kíváncsiak voltunk arra is, hogy felmerült-e az eszközök lecserélése. Bicskei László erről azt mondta, hogy egyelőre nem, mivel az, hogy 2G-s technológiát használnak az eszközök, nemcsak hátrányt jelent, hanem előnyt is.

„Ezt az előző vezetés is tudatosan választotta, én pont ezt nem rovom fel nekik” – fogalmazott, majd kifejtette, hogy több olyan körülmény van, ahol a 2G-s hálózat stabilabb, mint a 3, 4 vagy 5G-s. Példaként említette a pincéket vagy a fás, kisfalvas területeket, ahol a gyorsabb hálózat kevésbé stabil, a Gondosóra viszont itt is működik.

Azt azonban az államtitkár is elismerte, hogy a jövőben újragondolásra szorulhat a jelenlegi eszköz, mivel a 2G-s technológia várhatóan kivezetésre kerül az Európai Unió több országában, így Magyarországon is.

Felmerült viszont annak a lehetősége, hogy más, kiegészítő eszközökkel, amelyek akár vérnyomás, akár biometrikus adatok mérésére képesek, összekössék a szolgáltatást, az ezekből származó adatokat pedig valamilyen módon aggregáltan kezeljék.

A Gondosóra programot már régóta kritizálja az új kormány, azonban minden esetben hangsúlyozták: az alapelképzelés jó, csupán a túlárazásokkal és az átláthatatlansággal van probléma.

A programmal kapcsolatban egyébként már korábban feljelentést tett az Integritás Hatóság, majd később a Tudományos és Technológiai Minisztérium is. Utóbbi a rendőrség mellett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál is bejelentést tett, miután kiderült, a Fidesz adatkezelőként közvetlenül is hozzáfért a felhasználók adataihoz.

Szeptemberben derült ki, hogy a fel-, illetve bejelentések nyomán mind a rendőrség, mind a NAIH vizsgálja az ügyet, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pedig már korábban, még júliusban elindította a saját vizsgálatát.

Nyitókép: HVG / Fazekas István

Hozzászólások