2030-ra kapott időpontot egy térdprotézisre váró beteg
A térd- és csípőprotézis műtétekre, valamint a szürkehályog-eltávolításra vonatkozó várólisták hossza uniós összehasonlításában a középmezőnyben helyezkedik el.
Október 15-én elindult a kormány 21,6 milliárd forintos várólista-csökkentési programja, amelynek célja, hogy 2027 végére a fekvőbeteg-ellátásban hat, a járóbeteg-ellátásban pedig két hónap alá csökkenjen a várakozási idő. Az intézkedés elsőként a csípő- és térdprotézis-műtétre váró betegeket érinti – közölte az Egészségügyi Minisztérium.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) 2026. júniusi adatai szerint
csaknem 12 ezer ember vár csípőprotézis-műtétre, míg térdprotézis-beavatkozásra mintegy 23 ezren szerepelnek a várólistákon.
A legalább 180 napja várakozó betegek több mint 90 százaléka e két műtéttípus valamelyikére vár, ezért a program első szakaszában ezekre a beavatkozásokra összpontosítanak.
A cél nemcsak a várakozási idő rövidítése, hanem a műtéti kapacitások hatékonyabb kihasználása és a betegek ellátásának kiszámíthatóbbá tétele is.
A program indulásakor Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a székesfehérvári Szent György Kórházba látogatott. Az intézmény Mozgásszervi Sebészeti Centrumát vezető Zahár Ákos miniszteri biztos bemutatta, hogyan növelték az elmúlt években a műtéti kapacitásokat a műtők jobb kihasználásával.
A kórház ortopédiai szakrendelőjében külön várólista-csoport segíti a csípő- és térdprotézis-műtétre váró betegeket, végigkísérve őket a kivizsgálástól egészen a beavatkozásig.
A program első lépése a várólisták adatainak ellenőrzése és pontosítása. Erre azért van szükség, hogy a tényleges várakozók számáról és az egyes térségek ellátási igényeiről pontosabb kép alakuljon ki.
A legalább 12 hónapja várakozó betegeket egyenként megkeresik, és felülvizsgálják az ellátásuk helyzetét.
A kórházaknak november 15-ig valamennyi, 180 napnál régebben várakozó beteg esetét is át kell tekinteniük. A frissített várólistaadatok 2026 novemberében várhatók.
A betegekkel elsősorban az a kórház veszi fel a kapcsolatot, ahol a műtétre előjegyezték őket. Ha telefonon nem sikerül elérni valakit, postai úton is tájékoztatást küldenek. Szükség esetén az NNGYK Egészségvonal munkatársai is közreműködnek.
A várakozási idő csökkentésének egyik eszköze a meglévő műtői kapacitások jobb kihasználása. A beavatkozások többségét továbbra is rendes munkaidőben végzik, de az intézmények a szervezés átalakításával növelhetik a naponta elvégzett műtétek számát.
Ahol korábban napi két-három műtétre volt lehetőség, ott a tervek szerint akár négy beavatkozást is elvégezhetnek egy nap alatt. Azokon a helyeken, ahol a műtői és az osztályos kapacitás ezt lehetővé teszi, délutáni, illetve kampányszerűen szombati műtéteket is szervezhetnek. Ehhez a program pénzügyi ösztönzőket biztosít.
Az éjszakai tervezett műtéteket lehetőség szerint elkerülik, mivel az éjszakai műszak elsődleges feladata a sürgős esetek ellátása.
Bővülhet az egynapos sebészet keretében végezhető beavatkozások köre is, így egyes betegek a műtét napján hazatérhetnek. Emellett a kórházak együttműködhetnek egymással, és szükség esetén más intézmények műtőiben is dolgozhatnak műtéti teamek. A program valamennyi közfinanszírozott kórházra kiterjed.
Becslések szerint egyes intézményekben évente 400–1000-rel több műtétet végezhetnek el, mint 2019-ben.
A program a műtéti kapacitások bővítése mellett a betegút szervezésére is nagyobb hangsúlyt helyez. A kórházi várólista-felelősök esetmenedzserként koordinálják a műtétek előkészítését, az időpontok egyeztetését és a betegek előrehaladásának követését.
Ha egy beavatkozás váratlanul elmarad, egy már előkészített beteget hívhatnak be a felszabaduló időpontra, így csökkenthető a műtők kihasználatlansága.
A csípő- és térdprotézis-műtéten átesett betegek visszajelzéseit egy új, egységes betegelégedettségi platformon gyűjtik össze.
A várólista-csökkentési program összesen 21,6 milliárd forintos keretből valósul meg. A kormányhatározat szerint a csípő- és térdprotézis-műtétek ösztönző finanszírozására 2026-ban 1,2 milliárd, 2027-ben pedig 18,9 milliárd forint áll rendelkezésre.
A NEAK által finanszírozott intézmények a 2019-es teljesítményükhöz képest elért többletműtétek után emelt finanszírozást kaphatnak. Az érintett beavatkozások esetében a finanszírozás mértéke 110 százalékról 130 százalékra emelkedik.
A többletfinanszírozás 25 százaléka az ellátást, további 5 százaléka pedig a minőségi adatok szolgáltatását ösztönzi. Utóbbiak közé tartoznak a betegek visszajelzései, az általuk jelentett egészségügyi eredmények és a protézisregiszter adatai.
A program emellett egymilliárd forintot különít el a műtői kapacitások jobb kihasználását segítő eszköz- és informatikai fejlesztésekre, további 500 millió forintot pedig az Országos Intézményi Várólista Regisztrációs Rendszer fejlesztésére.
A többletdíj legalább 80 százaléka közvetlenül az ellátásban részt vevő orvosokat, egészségügyi szakdolgozókat és ellátásszervező koordinátorokat illeti. A fennmaradó rész az intézményeknél marad adatgyűjtési, informatikai és minőségbiztosítási feladatokra.
Az Egészségügyi Minisztérium és a NEAK folyamatosan követi a várólisták alakulását, az adatokat pedig negyedévente értékeli. A program eredményeit nyilvánosságra hozzák, hogy látható legyen, milyen mértékben csökkentek a várólisták az adatok pontosítása, illetve a ténylegesen elvégzett műtétek számának növekedése következtében.
Ha egy intézményben nem rövidül a várakozási idő, további intézkedéseket vezethetnek be.
Nyitókép: Fazekas István / HVG
