Jelentős, több 10 milliárdos túlköltekezésről számolt be a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a Szijjártó-vezette külügyminisztérium kapcsán a lélegeztetőgép-biznisz ügyében, miután szerda délelőtt bizonyítékokat foglaltak le a Külügyminisztériumban.
Az NNI szerint úgy vásárolt 19 ezer darab lélegeztetőgépet a kormány a Covid-járvány alatt, hogy a kórházi férőhelyek az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) adatai szerint csak 800–2000 beteg ellátására voltak elegendőek.
Ez azt jelenti, ha teljesen megtelnek a kórházak, akkor is legalább kilenc gép jut minden betegre.
A 19 ezer lélegeztetőgépből a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) több mint 16 ezret, az OKFŐ közel 2 ezret, míg az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közel kétszázat szerzett be, adományként pedig 235 gép érkezett.
Emellett az NNI szerint a közvetítők személyének kiválasztása sem felelt az egészségügyi vészhelyzeti kormányrendelet által előírtaknak. Ezentúl az eszközök döntő többségének minőségét kifogásolhatónak is tartják.
A nyomozás azután kezdődött, hogy Orbán Anita külügyminiszter nyár végén bejelentette, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények gyanújával, ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a koronavírus-járvány elleni védekezéssel kapcsolatban 2020 tavaszán, Szijjártó Péter minisztersége alatt lefolytatott beszerzések ügyében.
Az Orbán-kormány 2020 tavaszán szerzett be mintegy 19 ezer darab lélegeztetőgépet. Ezek közül 16 ezret Szijjártó Péter minisztériuma vásárolt, nagyjából 300 milliárd forintért. A gépek jelentős részét sosem használták, jó részük máig raktárban porosodik, miközben a beszerzésükben közreműködő cégek alaposan megszedték magukat.
A lélegeztetőgép-beszerzések ügyében október végén két gyanúsított letartóztatását kérte az ügyészség. Az egyik gyanúsított a céghálózat könyvelését végezte az ügyészség szerint, a másikat pedig azzal gyanúsították meg, hogy a pénz egy részét egy külföldi cég bankszámlájáról készpénzben felvette. Ő lehetett a kapcsolattartó a Külgazdasági és Külügyminisztériummal.
Egyelőre semmi nyoma nincs annak, hogy az akkori tárcavezetés megbizonyosodott volna arról, hogyan képes egy mindössze nyolc napja bejegyzett cég teljesíteni ezt a feladatot.