Hűtlen kezelés gyanújával nyomoz a Budapesti Rendőr-főkapitányság két olyan ügyben is, amelyben a Tanács Zoltán vezette Tudományos és Technológiai Minisztérium tett feljelentést, a tárca egy-egy háttérintézményénél tapasztalt aggályos kifizetések miatt – erősítette meg a rendőrség a HVG-nek az eljárások megindításáról szóló értesülését.
„Olyan szerződéseket és kifizetéseket találtunk, amelyeknél komoly kérdések merülnek fel a közpénzek felhasználásával kapcsolatban” – indokolta a feljelentéseket korábban a miniszter. Az október 9-i feljelentések a tárcája alá tartozó állami cégeket, a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség Kft.-t és a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.-t érintették.
Az egyik ügy a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ) gazdálkodását érinti. A feljelentés szerint a 2024-2026 közötti elszámolások között olyan kiadás, beszerzés is szerepelt, amiről nem derül ki – de nehéz is megmagyarázni –, miért kellett a nemzeti adatvagyon koordinációjáért, kezeléséért és hasznosításáért felelős állami cégnek. Így
erősen kérdéses, miért fizettek közpénzből éttermi számlákat, ajándékutalványokat, ékszert, nyakkendőt, borokat, lakberendezési tárgyakat, egy szálloda családi lakosztályát, vagy miért vásároltak felnőtteknek szóló társasjátékot.
A minisztérium hűtlen kezelés, sikkasztás, hanyag kezelés és költségvetési csalás gyanújával tett feljelentést az ügyben. A HVG-nek küldött válasz szerint a rendőrség „nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt rendelt el nyomozást, amely folyamatban van”, de gyanúsítotti kihallgatás nem történt.
Tanács Zoltán miniszter nem érti, miért fizettek közpénzből az állami cégnél ilyen költéseket
HVG / Cabrera Martin
Mivel a Büntető törvénykönyv definíciója szerint a hűtlen kezelés fokozatai közül a nagyobb vagyoni hátrány azt jelenti, hogy az érintett összeg 500001 és 5000000 forint közötti, így a gyanúval érintett kifizetés akár több milliós összeg is lehet. Bűnösség kimondása esetén ennek a büntetési tétele akár három év szabadságvesztés is lehet.
A HVG kérdésére a tárca nem közölt részleteket, így nem tudni, a NAVÜ mely szervezeti egységéhez, konkrét munkavállalójához, vezetőjéhez köthetők-e a feljelentett kifizetések. Ám érdekes egybeesés, hogy a gyanús időszakban, 2024. december 2. óta a kft. ügyvezetője Kruchina Vince volt, sőt jelenleg is ő a cégvezető.
Kruchina Vince és a testvére, Kruchina Károly még a piarista gimnáziumból ismerte Magyar Pétert, akivel jó ideig baráti viszonyt ápoltak. Ebben fontos szerepe volt a 2006 után létrehozott, „Ne féljetek” Alapítványnak. Ezt Magyar az apjával hozta létre, és jogi támogatást nyújtottak a 2006 őszi események után a rendőri túlkapások áldozatainak.
Áldozat volt a Kruchina testvérpár is. Az alapítványi, ingyen jogsegélynek köszönhetően az akkor huszonéves Kruchina testvéreket nemcsak felmentették, hanem az állam egy-egy millió forint kártérítést is fizetett nekik, 2008-ban pedig megkapták a Fidesz pártalapítványa kitüntetését, a Fiatalok a Polgári Magyarországért díjat.
Magyar ügyvédjelöltként segítette az áldozatokat
Ne féljetek! – ezzel, a II. János Pál pápától kölcsönzött jelmondattal lépett 2024 februárjában a nyilvánosság elé Magyar Péter. A „Ne féljetek!” volt az azóta megszűnt alapítvány elnevezése is volt, amelyet a 2006 őszi események áldozatai megsegítésére, jogi képviseletére hoztak létre 2007-ben. A kuratórium tagjai közt volt – Fábry Sándor, Morvai Krisztina, Mádl Ferencné, Schmidt Mária mellett – Magyar Péter ügyvédjelölt, továbbá az ő édesapja, Magyar István ügyvéd, valamint a nagyapja, Erőss Pál ügyvéd, a sokak által csak Jogerőss Pálnak becézett volt legfelsőbb bírósági bíró, a Jogi Esetek című tévéműsor jogi szakértője is. Az alapítvány jogi segítséget nyújtott, Magyar maga például ingyen vállalta az áldozatok védelmét – az akkor még a politikában ismeretlen Gulyás Gergely későbbi miniszterrel együtt. Magyar látta el a Kruchina-fivérek jogi képviseletét is.
Miután azonban Magyar Péter a kegyelmi botrány nyomán politikai szereplővé vált, 2024 tavaszán a Kruchina fivérek elfordultak tőle, sőt akkor a HVG-nek már úgy nyilatkoztak, hogy nem barátai Magyarnak. Addigra a testvérpár, illetve vállalkozásaik már szép állami, kormányzati karriert futottak be a NER-ben.
Így Kruchina Vince több állami cég topmenedzsereként is megfordult: 2017-2022 között a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. vezérigazgató-helyettese, 2022-2024 között a Volánbusz Zrt. elnök-vezérigazgatója volt, közben 2023 végétől párhuzamosan a MÁV-Strat vezérigazgató-helyettese is, mígnem 2024 végén megérkezett a NAVÜ-höz.
Az állami ügynökségnél Kruchina a kormányváltás után, a feltárt visszásságok, majd a nyomozás ellenére is maradhatott vezető. Kérdés meddig, hiszen a tárca nemrég pályázatot írt ki a NAVÜ vezetésére, jelenleg a kiválasztás zajlik, döntés november végére várható, az új ügyvezető pedig a tervek szerint január elsején állhat munkába.
Kruchina Vince, a NAVÜ ügyvezetője korábban a Volánbusz Zrt. vezérigazgatója is volt
MÁV-Volánbusz Csoport
A Tudományos és Technológiai Minisztérium október 9-én nemcsak a vitatott NAVÜ-s költések miatt, hanem egy másik ügyben, a Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) Zrt. és egy magánszemély közti szerződés miatt is feljelentést tett, méghozzá hűtlen kezelés, csalás, zugírászat, valamint hamis magánokirat felhasználása gyanújával.
A feljelentés szerint 2023-tól 40 hónapon át élt az a havi bruttó 3,9 millió forintos szerződés, amely alapján egy magánszemély tanácsokat adott az ügynökségnek – a teljes időszak alatt összesen 156 millió forintért. Csakhogy a feljelentés szerint a havi teljesítésigazolásokból nem derül ki, hogy a tanácsadó milyen konkrét munkát végzett,
nem tudni, hány órát dolgozott havi 3,9 millióért, vagyis milyen tényleges tevékenység és teljesítés történt, illetve kérdés az is, nem kellett volna-e közbeszerzést kiírni erre.
Ebben az ügyben a HVG-nek küldött válasz szerint a rendőrség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával rendelt el nyomozást, ami még folyamatban van, gyanúsítotti kihallgatás eddig nem történt. Ez esetben a gyanú szerinti kárérték (50 és 500 millió forint közötti összeg) alapján 2-8 év közötti szabadságvesztés szabható ki.
