Ajándéklink létrehozása

Maratoni, kétnapos döntőben bizonyíthatnak a közmédia élére pályázók, az eredeti 27-ből már csak 14-en

Tizenkét férfi és két nő maradt versenyben a rádió- és tévéműsorokért felelős közmédiacég élére kiírt pályázaton, őket csütörtök-pénteken hallgatja meg a bíráló Független Közmédia Testület. Már az elődöntő sem volt feszültségmentes, a casting utolsó szakasza is érdekes lesz, eredményhirdetés akár pénteken lehet.

Reggel kezdődik és két napon át tart a közmédia vezérigazgatójának jelentkező pályázók meghallgatása. Ez már a döntő, hiszen a közszolgálati média intézményei felett a tulajdonosi jogokat gyakorló és a pályázat lebonyolításáért felelős Független Közmédia Testület (FKT) az eredeti 27 jelentkező közül 14-nek minősítette érvényesnek a pályázatát. Vagyis a csütörtökre és péntekre meghirdetett személyes prezentáció már csak a versenyben maradt 12 férfi és 2 nő pályázónak szól.

Azt, hogy a jelölteket milyen sorrendben hallgatják meg, véletlenszerűen határozta meg az FKT, pontosabban kisorsolták. Mint azt Hargitai Miklós, az FKT tagja a HVG kérdésére elmondta, a meghallgatás során igyekeznek egyenlően elosztani a két napra a pályázókat és mindenkinél egy-egy órával számolnak. Ezen időkereten belül a jelentkező röviden ismerteti a pályázati anyagában is leírt terveit, stratégiai elképzeléseit, majd a bíráló FKT-tagok tehetnek fel kérdéseket, amire az illető válaszol.

A személyes meghallgatásra behívott 14 pályázó névsora abc-sorrendben:

Amin Zoltán
Bakó Lajos
Bakonyi Péter 
Dávid-Joó Zsanett 
Dr. Kert Attila
Fischer András
Herman Péter Dániel
Horváth Dori Gábor
Kertész György
Malcsiner Maximilián Péter
Papp Réka Kinga
Pusztai Ferenc
Szabó Stein Imre
Tóth Zoltán András

A fenti menetrend szerint hallgatják meg tehát a pályázókat csütörtökön és pénteken, amit mindkét nap élő, egyenes adásban közvetíti honlapján az FKT, így biztosítva szándéka szerint a transzparenciát, eleget téve egyúttal annak a törvényi előírásnak is, miszerint a pályázók meghallgatása nyilvános. A jelentkezők meghallgatásának élő közvetítése – amely egyeseknél aggályokat okozott – amúgy a pályázati felhívásban is szereplő feltétel és információ volt – hívta fel a figyelmet Hargitai.

A pályázók értékelésének rendszere úgy épül fel, hogy a maximálisan elérhető 150 pont az eljárás két szakaszában így oszlik meg: 90 pont adható a 30-60 oldal terjedelmű írásos szakmai koncepcióra, míg további 60 pontot szerezhet a pályázó a szóbeli szakaszban. Utóbbinál az előre rögzített pontozási szempontok mellett a jelölt prezentációját, a tartalom hitelességét, a saját pályázatára épülő részletkérdésekre adott válaszokat és az összbenyomást értékelik. Az értékelés súlyozása így néz ki:

Értékelési terület

Elérhető maximális pontszám

Vizsgált tartalmi elemek és elvárások

Közszolgálati küldetés és tartalom53 pontPártatlan és tényszerű tájékoztatás, szerkesztői függetlenség, társadalmi és kulturális sokszínűség, valamint a közönségbizalom erősítése. Emellett vizsgálják a hazai sorozatokra, dokumentumfilmekre, animációkra és ifjúsági tartalmakra vonatkozó terveket is.Digitális közmédia és közönségstratégia37 pontDigitális átállás, technológiai megújulás, online platformok (közösségi média, podcastok) fejlesztése, valamint a fiatalabb és aktív korosztályok elérésére irányuló stratégia.Gazdálkodás és szervezetirányítás30 pontHatékony, átlátható működtetés és szervezeti kultúra. Kiemelt szempont, hogyan működtetné a jelölt a szervezetet 2027-ben úgy, ha a kiadások az idei összeg 65–75 százalékára csökkennek.Vezetői alkalmasság30 pontVezetői kompetenciák, változásmenedzsment, valamint a közvetlenül irányított vezetői csapat felépítésére vonatkozó tervek (az előnyök között szerepel a médiavállalati vezetői múlt).

Péntek estére – valamennyi pályázó személyes meghallgatása után – az FKT értékel és pontoz, így összeáll a sorrend, élén a legtöbb pontot kapó jelölttel. Ha az első két, legtöbb pontot kapó pályázó között jelentős és egyértelmű a különbség, akkor Hargitai szerint már péntek este kihirdethetik a győztest. Ha azonban szoros verseny alakul ki, akkor az FKT dönthet úgy, hogy szombaton 14 órától második körös meghallgatást tart az első két helyen végzett pályázónak. Ebben az esetben szombat estére lehet eredmény.

A döntés úgy néz ki, hogy a személyes meghallgatások után két körben szavaznak. Az első körben az FKT a pályázók alkalmasságáról dönt. A második szavazási körbe a két legtöbb szavazatot kapó pályázó kerül, és a szavazás előtt konzultálnak a közmédia üzemi tanácsi delegáltjával és a Közszolgálati Tanács elnökével is. A két továbbjutott jelölt közötti döntést a 7 tagú testület nyílt szavazáson, egyszerű többséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az FKT elnöke, Bayer Judit szavazata dönt.

Olyan közmédia lesz, amilyen még nem volt – bemutatták, mit várnak az új vezérigazgatótól

Függetlenebb, korszerűbb és a társadalom egészét megszólítani képes közmédiát akar a Független Közmédia Testület, amely hétfőn tette közzé a vezérigazgatói pályázat kiírását. A testület szerint a közmédiának a megosztott információs térben közös viszonyítási pontot kellene teremtenie, eközben szakítania azzal a gyakorlattal, hogy a drága, nagy közönséget vonzó műsorokra politikai üzeneteket „hordjanak rá”. Az új vezetőnek mindezt várhatóan a jelenleginél jóval kisebb költségvetésből kellene megvalósítania.

A kiválasztott vezérigazgató munkaviszonya határozatlan idejű, és legkésőbb a megválasztását követő 30. napon lép hatályba. A közmédia – amelynek már nem MTVA a rövidítése, hanem az új cég, a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. alapján MRTV – új vezetőjének alapfizetése a vonatkozó kormányhatározat szerint kezdetben havi bruttó 2,9 millió forint, de ha a később közepes vagy magas komplexitásúvá minősítik át a céget, ez az összeg havi bruttó 3,2 vagy 3,5 millió forint közelébe is nőhet.

Ami a kiszórt 14 pályázót illeti, az ő pályázatuk értékelését megvitató, „előszűrő” FKT-ülés jegyzőkönyvét hamarosan közzéteszik a honlapjukon, így mindenki láthatja, melyik pályázó esetében mi volt a testület álláspontja, ami a továbbjutást kizárta. Több pályázó ugyanis előzőleg kifogásolta, hogy a testület valamilyen formai okból kizárta – ráadásul az FKT első tájékoztatásából sem derült ki, hogy milyen hiányosságok vagy kizáró okok miatt érvénytelenítették a vezérigazgatói pályázatok közel felét.

Később az FKT név nélkül, általánosságban elárulta, hogy a 13 érvénytelen pályázat közül három hiánypótlás után sem felelt meg a formai követelményeknek. Egy pályázó esetében a testület az önéletrajz adatai alapján összeférhetetlenséget állapított meg. Két pályázó nem rendelkezett a médiatörvényben előírt tízéves szakmai tapasztalattal, hat pedig a szintén kötelező tízéves vezetői tapasztalattal. Egy pályázót pedig azért zártak ki, mert nem a kiírás melléklete szerint vagy nem minden kérdésre válaszolt.

A testület kiemelte: az érvénytelenségi okokat a pályázati felhívásban rögzített szabályok szerint, teljes ülésen, jogi tanácsadó bevonásával tárgyalták meg, majd szavazással döntöttek. A szakmai és vezetői tapasztalat meglétét elsősorban a pályázók önéletrajza alapján vizsgálták. Szükség esetén a szakmai koncepciók releváns részeit is figyelembe vette. Minden pályázót azonos szempontok szerint, az egyenlő bánásmód követelményének megtartásával értékeltek – tudatta a testület.

A 14 kizárt pályázó névsora:

Berkes Bence, Dancsó Béla, Erdei Krisztián, Faragó Péter György, Fülöp Viktor, Katona Szilvia, Komár István, Nagy Navarro Balázs, Plavecz Péter, Szente Zoltán, Szuchy Péter Ferenc, Vöő György József és Zsolt Péter.

A kizártak közül Vöő György jogsértést emlegetett, mondván: szerinte hiába felelt meg a feltételeknek, az FKT érvénytelenítette a pályázatát. Vöő esetében – aki a Nap-kelte, a Duna Tv és a Gazdasági rádió szerkesztőjeként is dolgozott – az FKT szerint nem volt meg a megkövetelt tízéves vezetői tapasztalat. A szintén jelentkező Zsolt Péter szociológus jelezte: hiányosnak tartották a pályázatát, ezért zárták ki, de megjegyezte, „így is rengetegen vannak, sok nagyszerű, feladatra alkalmas csapat”.

Ami pedig a versenyben maradt, a személyes meghallgatásra behívott 14 vezérigazgató-jelöltet illeti, köztük több olyan jelentkező is van, akit a 444.hu összesítése egyenesen NER-árvának titulál, de van köztük olyan is, aki korábban országgyűlési képviselő volt. Akad köztük sorozatszínészből lett topmenedzser és PR-szakember is. Íme az érvényesnek ítélt szakmai pályázatával a következő két napban személyes meghallgatásra váró 14 jelölt rövid bemutatása abc-sorrendben:

Amin Zoltán: 2010 előtt vidéki médiumoknál dolgozott, 2010-2014 között a Duna Tv második embere volt, majd egy ideig az MTVA programigazgatója. Producerként is ismert, felszámolás alatt álló cége pedig korábban műsorokat gyártott a közmédiának.

Bakó Lajos: még jóval 2010 előtt volt a közmédia kuratóriumi elnöke majd tagja, de tévés karrierje a 80-as évekig és Győrig nyúlik vissza. A rendszerváltás utáni első parlamentben 1990-1994 között az MDF színeiben parlamenti képviselő is volt.

Bakonyi Péter: Önéletrajza szerint 2005-2010 között a HírTV-nél, majd 4 évet a Duna TV-nél, ezután a Szijjártó-féle külügyi tárca kötelékében az ausztráliai Melbourne konzuli hivatalában dolgozott. Sajtófőnökként volt az MCC-nél és a Magyarságkutató Intézetnél.

Dávid-Joó Zsanett: Ő 2005-ben kezdett a közmédiánál, a győri regionális stúdióban, a közelmúltban már az M1 Híradó műsorvezetője volt, akit a kormányváltás után a közmédia átmeneti vezetése felfüggesztett. 2008 óta több saját vállalkozása is volt.

Fischer András: Korábban a Népszabadság kereskedelmi igazgatója, a Danubius Rádió és az Origo vezérigazgatója, valamint a Magyar Televízió termékfejlesztési igazgatója is volt. Vezérigazgató-jelölti csapatának tagja Veiszer Alinda és Weyer Balázs is.

Herman Dániel Péter: A médiapiacon Pierre-ként ismert pályázó 25 éven át dolgozott az RTL-nél, kreatív producerként a nevéhez köthető a Mónika show, de 2023-as elbocsátásig a csatorna szinte összes saját gyártású produkciójához köze volt.

Horváth Dori Gábor: A Chello Central Europe és a Viacom Global Hungary korábbi vezérigazgatójaként ismert, így számos közép-kelet-európai televíziós csatorna indításában, működtetésében vett részt, 2011 óta független produkciós tanácsadó.

Kert Attila: 1992-1997 között a Magyar Rádió munkatársa, ezután 5 évig a TV2 Tények szerkesztője, majd főszerkesztője volt, de megfordult az ATV-nél is. 2006–2009 között volt a Magyar Televízió hírigazgatója, 2013 óta a magyar Euronews-t vezeti.

Kertész György: Pályafutása során újságíróként és szerkesztőként dolgozott többek között a Népszavánál és a Figyelőnél, ő indította el a német Manager Magazin magyar kiadását. 20 éve alapítója és vezetője az Eurolex kommunikációs tanácsadó cégnek.

Malcsiner Maximilián Péter: Színész, médiaproducer, aki jó ideje vezető- és szervezetfejlesztési tanácsadó. Sokan a Kisváros című sorozatból ismerhetik a 90-es évek második feléből, később vezette az RTL beszállítójaként működő IKO Mediát is.

Papp Réka Kinga: Az újságíró ír a HVG-be és műsort vezet az ATV-n, de ismert stand-uposként és civil aktivistaként is. A 2010-es évek elején az MTV-nél, később pedig Gulyás Mártonnal is dolgozott, volt az Eurozine kulturális folyóirat főszerkesztője is.

Pusztai Ferenc: A magyar film- és televíziós szakma ismert független producere, aki 23 éve viszi saját produkciós irodáját, a KMH Filmet, emellett 2017-2022 között a régió egyik legnagyobb televíziós tartalomgyártójánál, a Paprika Studiosnál is dolgozott.

Szabó Stein Imre: Író, műfordító, menedzser, aki a 90-es évek elején a közmédia kulturális műsorvezetője volt, később az RTL kommunikációs igazgatójaként lett ismert, de az ATV vezérigazgató-helyettese is volt. A közmédia élére 2008-ban is pályázott.

Tóth Zoltán András: 2002-2007 között a Hír TV programigazgató-helyetteseként, majd már a NER időszakában, 2014-2023 között az MTVA programigazgatójaként dolgozott, de jelenleg saját cégével trénerként és kommunikációs szakértőként tevékenykedik.

Hozzászólások