Függetlenebb, korszerűbb és a társadalom egészét megszólítani képes közmédiát akar a Független Közmédia Testület, amely hétfőn tette közzé a vezérigazgatói pályázat kiírását. A testület szerint a közmédiának a megosztott információs térben közös viszonyítási pontot kellene teremtenie, eközben szakítania azzal a gyakorlattal, hogy a drága, nagy közönséget vonzó műsorokra politikai üzeneteket „hordjanak rá”. Az új vezetőnek mindezt várhatóan a jelenleginél jóval kisebb költségvetésből kellene megvalósítania.
A közmédia tulajdonosi jogait gyakorló Független Közmédia Testület (FKT) október 12-én, kedden írta ki a közmédia vezérigazgatói posztjára a pályázatát, amint erről beszámolt a HVG.
Szerdán a testület tagjai sajtótájékoztatót tartottak, amelyen a pályázatról osztottak meg részleteket. Bayer Judit, az FKT elnöke elmondta: a pályázat előkészítésekor számos hazai és külföldi javaslatot, illetve nemzetközi tapasztalatokat is figyelembe vettek. Konzultáltak külföldi közmédiumokkal és az Európai Műsorszolgáltatók Uniójával. A nyári társadalmi egyeztetés során 125 szervezettől mintegy kétezer javaslat érkezett, ezekből igyekeztek minél többet beépíteni a kiírásba.
A jelentkezőktől négy fő területen várnak szakmai koncepciót. Az első a közszolgálati küldetés és az ehhez kapcsolódó tartalmi kérdések, a második a digitális átállás és a technológiai megújulás.
Utóbbinak fontos eleme, hogy a közmédia új technológiai eszközökkel a lakosság olyan csoportjait – elsősorban a fiatalokat és az aktív korosztályt – is elérje, amelyek ma kevésbé fogyasztják a hagyományos közmédia tartalmait.
A harmadik terület a szervezetirányítás és a szervezeti kultúra, vagyis a közmédia hatékony működtetése, a negyedik pedig a vezetői kompetenciák és a változásmenedzsment.
Bayer szerint olyan közmédia létrejöttét kell elősegíteni, amilyen Magyarországon korábban sohasem működött, előrelépést akarnak például a pártatlanság területén. Eközben az egész médiapiacot alapvetően megváltoztatták a technológiai folyamatok, amelyekre a közmédiának is reagálnia kell.
A testület arra számít, hogy a legerősebb jelöltek nemcsak saját elképzelésekkel, hanem akár egy lehetséges vezetői csapattal is érkeznek, mivel a közmédiát szervezeti és tartalmi szempontból egyaránt meg kell újítani, hiszen nem is elvárás, hogy egyetlen ember a törvényben előírtakon túl minden szükséges kompetenciával maga rendelkezzen.
Példaként elhangzott, hogy a flamand közszolgálati médiában több, különböző területekért felelős vezérigazgató-helyettes dolgozik, köztük olyan is, aki kifejezetten a közszolgálati értékekért felel. A magyar közmédia új vezetője át is alakíthatja majd a vezetési struktúrát, sőt, az FKT tagjai ezt kifejezetten támogatnák is.
Arról, hogy a jelenleg átmenetileg megbízott vezetők (Bodacz Balázs hírigazgató, Mészáros Zsófia online igazgató és Kerényi György, a Kossuth Rádió főszerkesztője) közül kik maradhatnak, szintén az új vezérigazgató dönt.
Felmerült az is, mennyiben jelenthet kockázatot, ha a közmédia vezetésére a kereskedelmi média világából érkezik vezető – ahogyan az FKT-tagok jelölésénél is össztűz zúdult a folyamatra a kereskedelmi médiumokat összefogó szervezetek részéről, amelyet a szakmai tagok közös nyilatkozatban utasítottak vissza.
Újabb ügyben táncolt vissza a Tisza, miután a médiaszakmai szervezetek kifogásolták a közmédia tulajdonosi jogait gyakorló Független Közszolgálati Testület szakmai jelöltjeinek kiválasztási folyamatát. A pártok jelöltjeinek szerda reggelre tervezett meghallgatása sem alakul jobban: kedd estig nem derült ki, a Tisza kit is jelöl a posztokra.
A testület szerint a szigorú összeférhetetlenségi szabályok megfelelő védelmet jelentenek a külső érdekek befolyásával szemben. A törvény médiához kapcsolódó szakmai tapasztalatot és tízéves vezetői tapasztalatot ír elő, a pályázat pedig előnyként értékeli, ha ez utóbbi médiavállalatnál valósult meg, azt viszont nem különböztetik meg, hogy ez a tapasztalat köz- vagy kereskedelmi médiából származik-e.
Ugyanakkor a pályázat számos ponton rákérdez arra, hogyan gondolkodik a jelentkező a közszolgálatiságról, és ezek a szempontok nagy súllyal esnek majd latba – tette hozzá Bayer Judit.
Elmondta azt is, hogy
a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatói pályázatán jelenleg is dolgoznak, ezt várhatóan egy héten belül kiírják.
A pályázatok benyújtási határideje november 12., az FKT-nak ezt követően a törvény értelmében nyolc napja van arra, hogy eredményt hirdessen, tehát igen feszített munka vár rájuk abban a bő egy hétben. A testület tagjai minden pályázati anyagot egymástól függetlenül pontoznak, majd minden jelentkezőt meg fognak hallgatni, ezeket élőben közvetítik majd az FKT honlapján.
A jelentkezők nevét a pályázat lezárultát követően teszik közzé. A meghallgatásokat követően alakítanak ki egy 2-3 névből álló rövid listát, akik közül a vezérigazgatót kiválasztják, ám ha vita alakul ki a jelöltek között, akkor törvényi lehetőségük van néhány napos csúszás mellett még egyszer meghallgatni őket.
A folyamat átláthatóságának erősítésére a meghallgatásokra az üzemi tanács és a közszolgálati tanács elnökét is meghívják – mondta Bayer Judit.
A kiválasztott vezérigazgató munkába állásának nincs különösebb jogi akadálya: amennyiben a nyertes pályázó elérhető és kész erre, a testület részéről akár rövid időn belül megköthető a munkaszerződés. Nem szükséges január 1-jéig várni, sőt, úgy vélik, ennek inkább a végső határidőnek kell lennie.
A pályázóknak nyilatkozniuk kell arról is, hogy a szakmai anyag összeállítása során igénybe vettek-e AI-eszközöket, és ha igen, akkor mire használták. Bayer Judit ennek kapcsán elmondta: az AI alkalmas lehet szempontok összerendezésére, ellenőrzésére vagy más támogató feladatokra, de olyan szakmai koncepciót várnak, amelyet a pályázó valóban a magáénak vall, és meg is tud valósítani.
Ennek azért is jelentősége van, mert a későbbiekben kizárólag a munkaszerződésben és a pályázatban vállaltakat kérhetik számon a vezérigazgatón.
A pályázatok terjedelme 30-60 oldal lehet, ezt a megkötést gyakorlati szempontokkal indokolták: a testületnek valamennyi anyagot el kell olvasnia, pontoznia kell, és ezek alapján kell felkészülnie a meghallgatásokra. Az AI-jal könnyen előállítható nagy mennyiségű szöveg miatt is fontosnak tartják, hogy a pályázatok tömörek, döntően saját gondolatokat tartalmazók legyenek. A testület szerint a meghatározott minimum, 30 oldal már elegendő egy érdemi szakmai koncepció kifejtésére.
A pályázathoz csatolt információs csomag tartalmazza a közmédia pénzügyi helyzetét is, ezen belül pedig egy táblázatot arról, hogy 2025-ben, 2026-ban és jelen állás szerint 2027-ben milyen lekötött szerződései vannak/voltak a közmédiának. Ebből kiderül: a jövő évre mindössze 43 milliárd forintnyi lekötött szerződése van a közmédiának, szemben az idei közel 84 milliárddal és a 2025-ös 109 milliárd forinttal.
A sportjogokra szóló szerződések értéke már idén megfeleződött (36-ról 18,6 milliárdra), ez jövőre is ezen a szinten fog mozogni. A gyártási és műsorbeszerzési szerződések értéke viszont 31-32 milliárdról 2,1 milliárdra zuhant, ahogy az IT- és műszaki beszerzések, az ingatlanüzemeltetés és a beruházások sorban is meredek csökkenés látható.
Hargitai Miklós FKT-tag ennek kapcsán elmondta: változik a közmédia feladata, korábban ugyanis számos olyan drága produkció készült, amelynek egyik szerepe az volt, hogy nagy közönséget vonzzon egy-egy felületre, majd ezt a közönséget irányított politikai üzenetekkel érjék el. Példaként a drága sporteseményeket említette, amelyeket egyperces propaganda-híradókkal szakítottak meg. Ennek a funkciónak a jövőben meg kell szűnnie – mondta.
A műsorgyártási szerződésekről elhangzott: egy normális évben a következő évi műsorstruktúrának augusztus-szeptemberre össze kellett volna állnia, ez idén nyilvánvaló okokból nem volt lehetséges.
Az ideiglenes vezetés épp ezért arra törekedett, hogy ne kösse meg az új vezérigazgató kezét, ezért a műsorberendeléseket a szükséges minimumra korlátozta.
Elhangzott az is, hogy a kormány várhatóan a vezérigazgatói pályáztatási folyamat lezárultáig nyilvánosságra hozza a közmédia jövő évi költségvetését.
Nem titok, hogy az új vezérigazgató jóval kevesebb pénzből gazdálkodhat jövőre, mint idén, de ez csak átmeneti periódus, 2028–30 között új költségvetési időszak következik, aminek megtervezése a vezérigazgató feladata és lehetősége lesz
– tette hozzá Bayer Judit.
A közmédia pedig elvileg október végéig nyilvánosságra hozza a nyáron elindított átvilágítás eredményét, ebből kiderülhet, milyen területeken lehet gazdaságosabban működtetni a szervezetet. Ebben a modernizációnak és a felelősebb gazdálkodásnak is szerepe lesz – fejtette ki Bayer Judit. A közmédia 10 nappal ezelőtt jelentette be, hogy a munkavállalók legalább 10 százalékát érintő csoportos létszámleépítést fog végrehajtani, ami a cég méretéből adódóan minimum 200 embert fog érinteni.
Mivel az FKT a vezérigazgató (és egyedül a vezérigazgató) munkáltatója, ezért súlyos szakmai nézeteltérések esetén bármikor elmozdíthatják, de remélik, hogy erre nem fog sor kerülni.
A megújulás két legfontosabb pillérének a nagyobb függetlenséget és a társadalom szélesebb rétegeinek elérését tekintik. A közmédiának nemcsak a hagyományos csatornákon, hanem a közösségi médiában, podcastokon és más digitális platformokon is jelen kell lennie, miközben korszerűnek és megfizethetően működtethetőnek kell maradnia.
Hargitai Miklós szerint sokakban felmerülhet a kérdés, szükség van-e egyáltalán közmédiára. A törvényi kötelezettségen túl két fő érvet említett mellette. Az egyik, hogy a médiafogyasztás egyre szegmentáltabb, az emberek egyre inkább elkülönülő információs környezetekben tájékozódnak.
Ebben a helyzetben a közmédiának szerepe lehet abban, hogy a társadalom tagjai közös ismeretekhez jussanak, és legyenek olyan ügyek, amelyekről közösen tudnak gondolkodni – magyarán legyen egy közös narratíva.
„Ezt nem az elmúlt 16 év folytatásaként kell értelmezni” – tette hozzá, hiszen nem a közmédiának kell eldöntenie, hogy mit gondoljon a közönség, hanem lehetőséget kell teremtenie arra, hogy különböző értékek és vélemények megjelenjenek, találkozzanak egymással, és ezek alapján alakulhasson ki valamiféle közös társadalmi értelmezés. „Olyan közmédia felállását kell elősegíteni, amilyen még nem volt” – fogalmazott Hargitai.
A közlemény szerint a közmédia tényleges irányítója a testületnél tanácsadói szerződéssel rendelkező Várhegyi Attila volt.
A mai információs környezet erősen fragmentált: nemcsak sok médium működik, hanem az algoritmusok is személyre szabják, ki milyen tartalmakkal találkozik. A közmédia feladata ebben a helyzetben az lehet, hogy mindenki számára elérhetővé tegye a társadalom szempontjából fontos információkat, bemutassa a társadalom sokszínűségét, és az egyes csoportok számára más csoportok álláspontját is láthatóvá tegye. Hargitai szerint ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a demokratikus közélet szélesebb és megbízhatóbb információs bázison működjön.
A másik érv a nemzeti emlékezet megőrzése. A közmédia olyan eseményeket és tartalmakat dokumentál, amelyek az egész ország számára jelentősek, és olyan archívummal rendelkezik, amelynek fenntartása önmagában is közszolgálati feladat.
A sajtótájékoztatón szóba került, hogy a testület jelenleg csonkán működik, és elképzelhető, hogy a vezérigazgató kiválasztásáig sem kerülnek be ellenzéki delegáltak. Bayer szerint ennek rendezése nem a testület, hanem a parlament és a pártok feladata. A helyzetet sajnálatosnak tartják, ugyanakkor a törvény lehetővé teszi, hogy a testület ebben az összetételben is jogszerűen működjön és döntéseket hozzon.
A testület azt szeretné, ha ellenzéki tagok is részt vennének a munkában, de Bayer hangsúlyozta: a tagoknak nem a pártok partikuláris érdekeit kell képviselniük. Olyan személyekre lenne szükség, akik elkötelezettek a közszolgálatiság iránt, megfelelő szakértelemmel rendelkeznek, és szakmai múltjuk is összeegyeztethető a testületi tagsággal. A frakcióvezetőknek levelet is írtak, amelyben új jelöltek állítására kérték őket.
Siklósi Beatrix jelölése a Független Közmédia Testületbe szégyen, de a Fidesz szégyene. A Fidesz megfosztása ettől a jogától a Tisza-frakció, tehát a Magyar-kormány szégyene.
Ha három ellenzéki párt nem jelöl tagot, a törvény szerint más ellenzéki pártok előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ha pedig egyik párt sem él ezzel, szakmai szervezetek is javasolhatnak tagokat, az illetékes parlamenti bizottság támogatásával. Erre nincs törvényi határidő, így a folyamat elvileg hosszabb ideig is elhúzódhat.
Bayer azt is kiemelte, hogy a testület tagjai nem az őket jelölő pártot képviselik. A Tisza Párt például – megfogalmazása szerint – azzal tett gesztust, hogy nem párthoz kötődő személyeket választott, hanem szakmai listáról jelölt tagokat. A testület tagjainak függetlenül, szakértelmüket és a közszolgálatiság iránti elkötelezettségüket érvényesítve kell dolgozniuk.
